Befektetésként is gondolhatunk azokra az életbiztosításokra, amelyek nemcsak kockázati fedezetet, de befektetési hozamot (ami nulla is lehet) is garantálnak előre a szerződés élettartamára. Röviden bemutatjuk az egyszeri díjas, nem unit-linked életbiztosításokat.
Idén július 1-jén lépett életbe egy MNB-rendelet, amely elvárja a biztosítóktól, hogy tegyék közzé a vegyes megtakarítási jellegű életbiztosítások Teljes Költségmutatóját (TKM) is a unit-linked és a nyugdíjcélú vegyes biztosítások már létező mutatói mellett, a biztosítóknak 15-éig kellett a felügyelettel közölniük a költségmutatók pontos értékét. Megnéztük, melyek a legolcsóbb és legdrágább termékek a frissen nyilvánossá vált adatok közül.
2016. július 1-jétől kötelező a magyar biztosítóknak vegyes megtakarítási célú életbiztosításaik költségeit egy modellszámításban összefoglaló TKM-mutatókat is nyilvánossá tenniük az MNB rendelete szerint. Korábban tévesen azt állítottuk, hogy ez a közzététel végső határideje, holott a biztosítóknak még 15 napjuk van az adatok továbbítására a felügyelet felé a rendelet hatályba lépésétől számítva. A végső határidő tehát július 15.
Július 1-jétől lépett hatályba az MNB rendelete, amely szerint kötelező a biztosítóknak közzétenniük a vegyes megtakarítási célú életbiztosítások TKM-mutatóit is, ez azonban még sok esetben nem történt meg.
Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.
A Teljes Költségmutató (TKM) az a szám, amellyel könnyen összehasonlíthatjuk a megtakarítási célú biztosítások költségszintjét. A TKM szabályozása folyamatosan változik, ennek fontosabb lépéseit foglaltuk össze cikkünkben.
A nyugdíjbiztosításoknál érvényes TKM-limiteket alkalmazná az MNB a többi unit-linked életbiztosítás esetében is, és újraszabályozná a kezdeti költségelvonás lehetőségét - derült ki az MNB ügyvezető igazgatójának előadásából. 2017. január 1-jétől léphet életbe a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciójának biztosítói szempontból kritikusnak ígérkező része.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is egy friss jegybanki rendelet szerint - emlékeztet a jegybank mostani közleményében.
Módosít 2017-től a TKM-számításon az MNB, ezen kívül kötelezi a biztosítókat arra, hogy befektetésekkel egybekötött biztosítások esetében az eszközalapokra vonatkozó költségeket is a TKM-hez hasonlóan feltüntessék a weboldalukon. Ezen kívül a felügyelet a biztosításkötéskor használandó igényfelmérőt is szabályozza.
Az év végi törvényalkotási hajrá eredményeként számos pénzügyi témájú jogszabály megjelent a keddi Magyar Közlönyben. Többek között szabályozták a Quaestor és a Hungária kötvényeseinek jövő tavaszi kártalanítását, 0,53%-ról 0,24%-ra csökkentették a bankadó felső kulcsát, 2%-ban maximálták a hitelközvetítők jutalékát, járadékszolgáltatási opció biztosítását írták elő az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, MNB-rendeletbe foglalták az életbiztosítások teljes költségmutatóját (TKM), és bevezette a jegybank az anticiklikus tőkepuffert is.
A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.
A TKM (Teljes Költség Mutató) egy költségmutató a megtakarításokra is szolgáló biztosításoknál. Célja, hogy megmutassa, mennyivel alacsonyabb hozamot ér el biztosításunk a költségek levonása miatt, mint amennyit a befektetésünk ténylegesen elér a piacon. A mutató azonban nem alkalmas arra, hogy a biztosítási szerződésünk tényleges paramétereiről információt kapjunk, a költségek ugyanis merőben eltérhetnek a mutató által alkalmazott számítástól. Célszerű ezért a konkrét költségeket átrágni, ha tiszta képet akarunk kapni biztosításunkról.
A biztosítókkal egyeztetve költségkorlátozást vezet be az MNB a most már adókedvezményt élvező nyugdíjbiztosításoknál, ezzel garantálva, hogy ne vigyék el az ügyfelek befektetésének aránytalanul nagy részét a biztosítói költségek. A július 1-jétől érvényes ajánlás szerint a 10 éves lejáratú nyugdíjbiztosítások teljes költség mutatója (TKM) legfeljebb 4,25%, a 15 éveseké 3,95%, a 20 éveseké 3,5% lehet. Azt is elvárja az MNB, hogy a nyugdíjbiztosítások nyújtsanak járadékszolgáltatási lehetőséget, és ne csak egy összegben vehessék fel megtakarításukat az ügyfelek.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
