Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Légszennyezés
A fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ipari létesítmények (például erőművek, gyárak) és egyéb emberi tevékenységek (például háztartási fűtés, közlekedés) jelentősen szennyezik a levegőt. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó apró részecskék (PM), kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és más káros anyagok
számos betegséget okoznak, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, tüdőrákot, asztmát és más légzőszervi megbetegedéseket, különösen a veszélyeztetett csoportok, például a gyermekek és a terhes nők körében.
A világ lakosságának több mint 99%-a olyan területen él, ahol a légszennyezettség meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. A Harvard Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés 2018-ban világszerte több mint 10 millió korai halálozásért volt felelős, vagyis csaknem minden ötödik halálesetért. Egy BMJ tanulmány becslése szerint a világon évente 8,34 millió többlethalálozás tulajdonítható a fosszilis tüzelőanyagokból származó finomrészecske- és ózonszennyezésnek. A légszennyezés káros hatással van a természetre és az épített környezetre is.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint 2022-ben a fosszilis tüzelőanyagok termelése és felhasználása világszerte mintegy 125 millió tonna metánt bocsátott ki a légkörbe. Bár a metán koncentrációja a légkörben túl alacsony ahhoz, hogy közvetlen hatással legyen az emberi egészségre, közvetett módon a metán jelentős szerepet játszik a légszennyezésben is: hozzájárul a talajközeli ózon kialakulásához. Az ózon nemcsak az emberi egészséget károsítja, hanem a növényzetet is, az erdőket és a gyepeket, és csökkenti a mezőgazdasági termelést.
Zajszennyezés
A fosszilis tüzelőanyag-ipar fúrási és egyéb folyamatai zajszennyezéssel is járnak. Egy 2023-ban a kínai Xiamenben végzett tanulmány kimutatta, hogy a tengeri kutatófúrások jelentős víz alatti zajt okoznak, ami károsíthatja a vízi élővilágot és megzavarja a fajok viselkedését. Egy másik, az Egyesült Államokban végzett tanulmány kimutatta, hogy a Colorado államban az olaj- és gázkutak építése és fúrása közelében élő lakosok nagyfokú zajszennyezést tapasztaltak.
Talaj- és vízszennyezés
A fosszilis tüzelőanyag-ipar a szivárgások, kiömlések miatt is károsítja az emberi egészséget és a környezetet. Ezek minden kapcsolódó tevékenységnél – kitermelés, finomítás, kezelés, szállítás, tárolás, felhasználás – bekövetkeznek. Ez történik például a tengeri fúrásokból és a nagy teherhajókból. A közelmúltban bekövetkezett olajkatasztrófák, többek között a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteki Oriental Mindoro olajkatasztrófa és a perui Lima olajkatasztrófa
pusztító hatással volt a tengeri élővilágra és a halászközösségekre.
A fosszilis tüzelőanyagokat gyártó iparágak szintén jelentős kockázatot jelentenek a mérgező hulladékok elhelyezése miatt. Például a Shell Deer Park Chemicals tüzének következtében veszélyes vegyi anyagok kerültek a houstoni hajócsatornába. Az évek óta tartó nigériai olajkitermelés krónikus vízszennyezéshez vezetett a kifolyt kőolaj és a mérgező hulladékok miatt. A fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő bányák és erőművek arról is ismertek, hogy felmelegített vizet juttatnak a közeli víztestekbe, ami szintén zavarhatja a halpopulációkat és a vízi ökoszisztémákat. Szibériában az olajszennyezés folyamatosan mérgezi az embereket, az állatokat és a növényvilágot.
A földek leromlása és élőhelyek pusztulása
A bányászat és a fúrás jelentős mennyiségű hulladékanyagot termel, amely szennyezi a környezetet. Az olyan országok, mint Brazília, Indonézia és más országok kiterjedt bányászati tevékenységük és a nagy mennyiségű bányászati hulladék felhalmozódása miatt élőhelyek pusztulását okozzák, és jelentős egyéb környezeti kockázatokat jelentenek.
A hegyvidéki bányászat továbbra is jelentős problémát jelent olyan államokban, mint Nyugat-Virginia, Kentucky, Virginia, Tennessee, Pennsylvania és Ohio. Ez a technika a hegyek tetejének eltávolítását jelenti, hogy hozzáférjenek a szénrétegekhez, ami a patakok betemetéséhez és az élőhelyek jelentős pusztulásához vezet.
A hidraulikus repesztés (fracking) folyamata, amelyet a földgáz kitermelésére használnak, a talajvíz vegyi anyagokkal való szennyeződését eredményezheti. 2006 és 2015 között a pennsylvaniai palagázfúrás földrajzi kiterjedésének komplex vizsgálata
bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a közüzemi ivóvízminőséget a károsította a repesztéses technika alkalmazása, és gyermekeknél súlyos egészségi ártalmakhoz vezetett.
Évente 24 milliárd tonna termőföld vész el. 1970 óta a vadon élő állatok populációja 73%-kal csökkent. Ennek egyik fő oka a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés. Brazíliában például jelentős veszélyt jelent az Amazonas erdeire. A jelentős erdőirtás másik figyelemre méltó példája az ecuadori Yasuni Nemzeti Park, ahol az olajkitermelés visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott.
A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére és felhasználására jellemző a táj feldarabolódása (fragmentációja), azaz a nagyobb kiterjedésű élőhelyek apró foltokká zsugorodása és elszigetelődése. A fosszilis tüzelőanyagok feltárása és kitermelése a táj feldarabolódásának egyik fő oka. Az Egyesült Államokban Wyoming és Montana a szénbányászat első számú államai, és bányáik felelősek az őshonos gyepterületek széles körű pusztulásáért és az élőhelyek feldarabolódásáért.
A pótolhatatlan ásványkincsek kimerülése
Mind a fosszilis tüzelőanyagok, mind a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához és felhasználásához szükséges anyagok (például homok és kavics a cementgyártáshoz, vasérc és más ércek a különböző berendezések, gépek előállításához) a földkéreg véges anyagai. Ezek a tartalékok előreláthatólag a következő évtizedekben kimerülnek.
Az újrahasznosítás nem megoldás. A fosszilis tüzelőanyagok legalább kis részbeni újrahasznosítására irányuló törekvések sem jártak eddig érdemi sikerrel.
A fémek újrahasznosítása rendkívül energiaigényes. Ráadásul a teljes újrahasznosításuk lehetetlen. Még ha sikerül is bármely fém 80%-át újrahasznosítani, 10 újrahasznosítás után az eredeti mennyiségnek csak körülbelül 10%-a marad meg. Így, még ha nem is vesszük figyelembe a fosszilis tüzelőanyagok használatának éghajlati és környezeti hatásait, használatukkal feláldozzuk a jövő nemzedékeket néhány évtizedes dőzsölésért.
Mindezek arra utalnak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok termelését és felhasználását a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.
Legfőbb ideje, hogy megszívleljük a 2500 évvel ezelőtt élt kínai filozófus, Lao-ce figyelmeztetését:
"Nincs nagyobb csapás, mint az eleget nem ismerni, se nagyobb veszély, mint szerzésre törekedni." (Weöres Sándor fordítása)
A cikk a Professzorok Batthyányi Köre 2024. december 9-i ülésén elhangzott előadás szerkesztett változata. A cikk szerzői: Lukács András, geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke és Aydan Gurbanova a Levegő Munkacsoport önkéntese, a Közép-európai Egyetemen szerzett mesterdiplomát környezettudományok és környezetpolitika szakon.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
