A járműiparban a válság a lehetőség kezdete lehet, mert aki modernizációra fordítja a lassulás miatt felszabaduló erőforrásokat, az átalakulás nyertese lesz. Erre pedig nem érdemes várni - mondta Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. ipari digitalizáció üzletág vezetője a Portfolio-MAGE Járműipar 2022 konferencián. Az előadást követő panelbeszélgetés résztvevői pedig a termeléshatékonyság növeléséről, a fenntartható fejlesztésekről és a digitalizációról beszélgettek.
Az építőiparban gyakran nehezebb meghatározni a digitalizáció jelentőségét, mint más iparágakban. Az iparág jellegzetességéből adódóan nehezebbnek tűnhet az átállás, a digitalizáció jelentősége és előnye azonban vitathatatlan. A technológia mellett nem mehetünk el szó nélkül az alapanyag- és építőanyagárak, az ellátási láncok, az infláció és a világgazdaság okozta kihívások mellett sem. Hogy mindez milyen hatással lesz a szektor jövőjére, miben van jelentősége az állami szerepvállalásnak és az uniós forrásoknak, arról az április 26-i Építőipar 2022 konferencián részletesen beszélnek majd a szakértők.
Az irodai munka számos olyan részfeladatból áll, amely hosszadalmas, monoton és ráadásul rendszeresen ismétődik. Ezek általában jelentős humán erőforrást igénylő munkafolyamatok, és a cégek igyekeznek megszabadulni tőlük, gyakran úgy, hogy alacsonyabb jövedelmű országokba szervezik ki őket. Ma már viszont egyre inkább az a jellemző, hogy a mindenki által gyűlölt, sziszifuszi munkát egyáltalán nem kell embereknek végezniük. Ezért hozták létre az iroda láthatatlan robotjait, amelyek készséggel ellátják még az igazán lélekörlő feladatokat is. Ehhez viszont először meg kell nekik tanítani, hogy mit, hol, és hogyan csináljanak. A megfelelő folyamat kiválasztása és a robot helyének kijelölése a szervezetben ugyanis kulcskérdés az automatizációs projekt sikere szempontjából. Ebben segíti a nagyvállalatokat a BCA Hungary Kft. is, amely itthon már hat éve foglalkozik robotizált folyamatautomatizálással, és egy ideje már külföldi megrendelői is vannak. A szofterrobotok bevezetéséről, a különböző iparági folyamatok automatizálása közti különbségekről, a technológai jövőéjéről és a hazai piacról kérdeztük a BCA ügyvezető igazgatóját, Ivicsics Lászlót és Takács István szenior tanácsadót.
A mesterséges intelligencia területén is tovább mélyülhet a magyar-német tudományos együttműködés az alkalmazott kutatás vezető európai intézményrendszerét működtető Fraunhofer Társaság révén - mondta Palkovics László pénteken Berlinben.
Az idei Infotér Konferencia NISZ Színpadán az e-közigazgatás jövőjéről volt szó, az itt elhangzott előadásokból megtudhattuk, hogy a Belügyminisztérium az e-közigazgatásba olyan mesterséges intelligencia elemeket épített be, és engedélyezett jogszabályokban, melyek alapkövei lehetnek a további e-ügyintézési szolgáltatásoknak. Az e-közigazgatásban a robotizált folyamatok fokozatos megjelenése várható.
A magyar bankok 70-80 százaléka használja már a mesterséges intelligenciát, de egyelőre csak egyes feladatokra, szigetszerűen, és nem a teljes értékláncban. A magyar nyelv korlátainak megugrása mellett a szervezeti kultúra alkalmazkodására is szükség lesz a további fejlődéshez – derült ki a Portfolio mai Banking Technology 2021 konferenciájának Kórász Tamás, a KPMG partnere által moderált panelbeszélgetéséből.
Az elmúlt másfél év központi témáját tagadhatatlanul a koronavírus, annak hatásai és kezelési lehetőségei jelentették. Láthattuk az azonnali gazdasági beszakadást, a globális ellátási láncok összeomlását, az infláció világszintű meglódulását, vagy a szinte soha nem látott gazdasági visszaesést, majd egy jelentős visszapattanást. Most azonban a központi kérdés már sokkal inkább a körül forog, hogy mi lesz a jövőben. Véget ért-e a válság? Hogyan tovább? Visszaáll-e a válság előtti stabil helyzet, vagy egy teljesen új világ kapujában állunk?
Egyre több robotot, pontosabban robotizációs szoftvert alkalmaznak a pénzintézetek Magyarországon is. Az OTP Bank például robotok segítségével oldotta meg tavaly a hitelmoratórium ügyintézését: ezekkel a programokkal azon túl, hogy az ügyintézést gyorsították, megkönnyítették az ügyfelek dolgát, jelentős segítséget tudtak adni a bank munkatársainak is, akik így több kapacitás tudtak fordítani az egyedi, speciális esetek feldolgozására.
2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?
Egyik legnagyobb oktatással kapcsolatos problémánkat egy alkalommal oktatáskutató kollégám, Lannert Judit fogalmazta meg tűpontosan: „a szülők legnagyobb része saját múltját képzeli el gyermeke jövőjeként.” Ez a fajta gondolkodás még jól eligazította a szülőket harminc-negyven évvel ezelőtt, de mára érvénytelenné vált. Ha jót akarunk gyerekeinknek nem azt az oktatást igyekszünk biztosítani a számukra, ami megalapozta saját mai műveltségünket, hanem olyat, ami felkészíti őket arra a világra, amiben majd húsz-harminc év múlva élniük kell. Az a világ pedig nagyon más lesz, mint az, amiben ma jól-rosszul elboldogulunk.
Csaknem 2 milliárd forintos beruházás keretében új logisztikai raktárközpontot épített a villamossági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozó Daniella Kft. a Pest megyei Nagytarcsán, a január elejétől működő 12 ezer négyzetméteres csarnokban robotizált rendszer optimalizálja a logisztikai munkafolyamatokat - tájékoztatta a vállalat szerdán az MTI-t.
A tavaszi leállása után a negyedik negyedévben majdnem minden járműipari vállalat kapacitásának határait megközelítő szinten termel majd az országban - jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) elnöke.
Abe Sinzo lemondása után a japán kormánypárt, a liberális demokraták (LDP) új vezetőt választottak, aki egyben a miniszterelnöki pozíció várományosa is. Josihide Szuga azt ígéri, a gazdaságpolitika és a geopolitika terén is folytatni fogja elődje munkáját. Abe kormányzásának voltak sikerei, de összességében azt látjuk, hogy a japán gazdaság csak részben szabadult meg azoktól a démonoktól, amelyek a kilencvenes évek óta nehezítik a fejlődést. A gazdasági problémák mellé egyre inkább felnőnek a geopolitikai kihívások is, amelyekre az új vezetésnek szintén határozott lépéseket kell adnia.
A koronavírus-járvány hatására bizonyos beruházásokat késleltetve, 3-6 hónapos eltolással valósít majd meg a Bosch Magyarországon – többek között ez is kiderült az ATV Egyenes Beszéd című műsorából, amelynek vendége Daniel Korioth, a magyarországi Bosch csoport vezetője volt.
End-to-end digitalizáció, mesterséges érzelmi intelligencia, felhőszolgáltatások, robotizált folyamatautomatizálás – példák azokra a technológiákra, amelyek az ügyfélélményt új szintre helyezhetik, elsősorban ezekről volt szó a Portfolio mai konferenciájának egyik panelbeszélgetésében.
Csütörtökön rendeztük meg a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös online szakmai konferenciájának, a Járműipar 2020-nak a második felvonását, amelynek keretében a koronavírus-válság sújtotta hazai járműipar helyzetével, kihívásaival és az Ipar 4.0 megoldásainak a jövőjével kapcsolatban nem csak az iparág meghatározó szereplői mondhatták el véleményüket. A legfontosabb témákban sor került közönségszavazásra is, amelynek köszönhetően a résztvevő szakértők is állást foglalhattak.
Milyen irányba halad az elektromos- és önvezető autózás forradalma? Milyen hatással lesz az új technológiák előretörése a járműiparra? Milyen új lehetőségeket teremt az adat, felhő alapú platformok térnyerése az iparágban? Hogyan javítható a termeléshatékonyság az új technológiák segítségével koronavírus idején? Milyen hatással lesz a járvány megjelenése az Ipar 4.0 vívmányainak terjedésére? Melyek lesznek a kiemelt energiastratégiai szempontok a koronavírus-válság után? Csak néhány téma azok közül, amelyekkel kiemelten foglalkozunk soron következő, június 4-ei Járműipar 2020 online konferenciánkon. Érdemes regisztrálni, találkozzon a magyar járműipar meghatározó szereplőivel.
Az elmúlt év októberében megjelent APOKALIPSZIS? avagy ismét a PARADICSOMBAN? című könyv bevezetőjében még azt írtam, a világpolitika és a világgazdaság legsúlyosabb konfliktusa a népvándorlás (migráció) politikai és gazdasági kezelése, ezt követő mérhetetlen nagyságú társadalmi konfliktus az automatizálási és robotizációs forradalom következménye. Az előbbi már látható és érzékelhető, az utóbbi még csak tudható és becsülhető. A dilemma: nem elhanyagolható méretű gazdasági áldozatokat kell hozni a jövőbeni társadalmi és gazdasági konfliktusok elkerülése, de legalább mérséklése érdekében, vagy az előrelátható konfliktust a következő generációra és annak politikai vezetésére hagyjuk. Az alábbiakban Bánfi Tamás írását közöljük.
A koronavírus-járvány felgyorsíthatja az autóipar átalakulását, még inkább előtérbe kerülhetnek az Ipar 4.0, illetve az ipari digitalizációs megoldásokban rejlő hatékonyságnövelő lehetőségek. A digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció gyakorlatilag minden szereplő számára kötelezővé válik abban az esetben, hogyha versenyben kíván maradni. Ez főként azoknak a kisebb szereplőknek jelenthet problémát, amelyeknek a fejlesztésekhez szükséges tőke biztosítása már a járvány előtt is kihívás volt. Ebben a kiélezett helyzetben hatalmas szükség van az állam segítségére, amely többféle támogatáson keresztül is elősegíthetné a hazai autóipari vállalatok helyzetének stabilizálását, versenyképességének javítását. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a csütörtökön megrendezésre kerülő Járműipar 2020 online konferencia résztvevőivel, Dedéné Novotni Annával, Ács Istvánnal, Horváth Szabolccsal és Jónás Lászlóval készített a Portfolio.