reálbér

Félelmetes árrobbanást és csődhullámot hoz az energiaárak elszabadulása Magyarországon

Félelmetes árrobbanást és csődhullámot hoz az energiaárak elszabadulása Magyarországon

Felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja a beszerzési árak gyors növekedése, a forint árfolyamának zuhanása, az egyes élelmiszerek árstopja, a szektor megemelt különadója, most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése – vélik a Portfolio kiskereskedelmi forrásai. Utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állás), aztán a bezárás várhat számos boltra.

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.

Már fékez a magyar gazdaság, harmadik hónapja esik a kiskereskedelmi forgalom

Már fékez a magyar gazdaság, harmadik hónapja esik a kiskereskedelmi forgalom

Júniusban a harmadik egymást követő hónapban esett vissza a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz viszonyítva. Az érezhető fékezés mögött az első negyedévben kiszórt kormányzati transzferek kifutása, illetve az erőteljes infláció jövedelmeket erodáló hatása áll.

Milyen 9%-os reálbér-növekedés?! Ilyen még a mesében sincs

Milyen 9%-os reálbér-növekedés?! Ilyen még a mesében sincs

Egy olyan tényező húzza fel a reálbérek növekedését, ami csak a dolgozók egy nagyon kicsi részét érinti, a rendvédelmi és fegyveres erőket. A foglalkoztatottak döntő többsége azonban nem kapott fegyverpénzt, így az ő reálbérük már csak nagyon szerény mértékben nő.

Ezért fáj a magyar dolgozóknak az árrobbanás: a bérek visszafogása tévút

Ezért fáj a magyar dolgozóknak az árrobbanás: a bérek visszafogása tévút

Magyarország nem tudott előre lépni a háztartási jövedelemben az elmúlt években, miközben az (élelmiszer)inflációban éllovas az EU-ban, amire itthon sokkal többet költenek az emberek, mint más uniós polgárok. Vagyis nem a munkavállalóknak vagy a vállalatoknak van szükségük önmérsékletre, amikor a béremelésekről döntenek, sokkal inkább a magyar gazdaság kihívásaival állunk szemben.

Egy rossz döntés, és elillanhat a megtakarítások egytizede

Egy rossz döntés, és elillanhat a megtakarítások egytizede

A világgazdasági változások a megtakarításokat és befektetéseket is megrángatták, az infláció és más kockázatok növekedésével a hozamok általános csökkenése és a megtakarítások értékvesztése csak nagy körültekintéssel kerülhetők el. A korábbi évek slágertermékei, mint a MÁP+ vagy az ingatlan, már nem feltétlenül a legjobb választások, új konstrukciók jelenthetnek megoldásokat a lakossági- és intézményi befektetőknek egyaránt. A Groupama Biztosító szakértői szerint olyan termékekre van szükség, melyek annak érdekében, hogy mindig vonzó lehetőséget nyújtsanak a megtakarítási piacon, rugalmasan alakíthatóak az adott gazdasági környezet kihívásaihoz.

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.

Lehull a lepel a magyar keresetekről: megszólalnak az adatok készítői

Lehull a lepel a magyar keresetekről: megszólalnak az adatok készítői

A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.

Mennyivel nőhettek igazából a nemzetgazdasági nettó bérek?

Mennyivel nőhettek igazából a nemzetgazdasági nettó bérek?

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.

A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.

Sokkal brutálisabb drágulást érzékeltek a magyarok, itt a válasz, hogy miért

Sokkal brutálisabb drágulást érzékeltek a magyarok, itt a válasz, hogy miért

A lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza -  közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a GKI kutatóintézet az MTI-vel.

Hiába bünteti őket a piac, a japán jegybank hajthatatlan

Hiába bünteti őket a piac, a japán jegybank hajthatatlan

A japán jegybanki döntéshozók többsége továbbra is kitart az extrém laza monetáris politika mellett, és az emelkedő infláció ellenére továbbra is az alacsony infláció kockázatait hangsúlyozzák - derül ki az áprilisi ülés jegyzőkönyvéből. Bőven kisebbségben vannak azok, akik az inflációs kockázatokra figyelmeztetnek.

Szertefoszlanak a béremelkedési álmok? – Az infláció mindent elront

Szertefoszlanak a béremelkedési álmok? – Az infláció mindent elront

Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.

Ez a képlet előre megjósolta a Fidesz brutális erejét

Ez a képlet előre megjósolta a Fidesz brutális erejét

A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz látványosan jobban teljesített a kutatók által jelzettnél és a hírek szerint még a kormánypárti várakozásokat is felülmúlták. A következő napokban sok magyarázat meg fog jelenni, ami politikai oldalról fogta meg az újabb Fidesz-kétharmad hátterét, ám van egy régóta működő alternatív összefüggés is a háttérben.

Fontos előrejelzést adott Zsiday Viktor a vasárnapi választásokról

Fontos előrejelzést adott Zsiday Viktor a vasárnapi választásokról

Délután ötkor érkezik a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének új adása. A mai műsorban Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere beszél majd arról, hogy hány szavazatra számíthat a Fidesz a vasárnapi választásokon. Másik mai témánk az infokommunikációs szektor kihívásai lesznek, s folytatódik a háborús bűnökkel foglalkozó négyrészes sorozatunk is.

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.

Brutális béremelések készülnek Magyarországon

Brutális béremelések készülnek Magyarországon

Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke - írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.

Hány havi az éves nyugdíj?

Hány havi az éves nyugdíj?

2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb  bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.