Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jelentősen eltér egymástól a kormányzat és a jegybank reálbérekre vonatkozó előrejelzése. Míg a kormányzat minimális növekedést vár, addig a jegybank jelentős visszaesést. Makroközgazdászok szerint az utóbbi forgatóköynv valósulhat meg egy érdekes csavarral.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.
Az 1997-ben megválasztott lengyel kormány több reformot is végrehajtott, ezeknek egyike volt az 1999-es oktatási reform. A reformnak három célja volt: növelni az iskolázottságot a lakosság körében, mindenkinek egyforma esélyeket biztosítani az oktatásban, és javítani az oktatás minőségét. Az új lengyel oktatási rendszer legfőbb sajátossága az volt, hogy a korábbi nyolc évfolyamos általános iskolát felváltotta egy hatéves általános iskola és egy hároméves – alsó középfokú szintnek megfelelő – alsó gimnázium. Korábban több kutatás is megmutatta már, hogy a reform pozitív hatással volt a lengyel diákok PISA-eredményeire, illetve csökkentette az iskolák közötti tesztpontszámbeli különbségeket. Most, hogy elég idő eltelt már a refom óta, meg lehetett vizsgálni a reform hosszú távú hatásait is. Nemrégiben publikált eredményeink azt mutatják, hogy az elhelyezkedési esélyekre és a bérekre is jó hatással volt az új iskolarendszer, különösen a fiatalabbak, pályakezdők körében.
Az Aldi Magyarország 12 hónapon belül a harmadik béremeléséről döntött. A vállalat dolgozói az értékesítési, logisztikai és irodai munkakörökben – néhány kivételtől eltekintve – egységesen újabb 10 százalékos béremelésben részesülnek 2023. január 1-jétől. Ezzel egyes területeken az éves béremelés akár a 37 százalékot is elérheti mindössze 12 hónap alatt. Ezzel az Aldi dolgozóinak reálbére is jelentősen emelkedett a magas inflációjú időszakban. Mindezek mellett az áruházlánc közel 1000 új munkahelyet hozott létre Magyarországon alig egy éven belül.
Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.
A harmadik negyedévben már bruttó 930 ezer forint felett volt az átlagkereset a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók körében.
Szeptemberben már két szektorban is elérte a bruttó 800 ezer forintot az átlagkereset, miután a bérek idén jelentős mértékben emelkednek. Igaz, az infláció el is viszi a növekedést.
A szeptemberi béradatokat kommentálva elemzők arra világítanak rá, hogy bár már most is csökken a reálbér, a következő hónapok még nehezebbek lesznek Magyarországon. Jövőre pedig az év egészét tekintve a keresetek vásárlóerejének visszaesése várható. Ilyenre 2012 óta nem volt példa.
A vásárlóknak karácsony előtt készpénzhiánnyal kell szembenézniük, mivel a G4S bankjegy- és érmekezelő cég munkatársai sztrájkolnak Nagy-Britanniában - számolt be a Finextra. A sztrájkolók karácsonyig további akciókat terveznek, ha nem sikerül megegyezni a munkáltatóval.
Csehországban az idén várhatóan 9,4 százalékkal csökkennek a reálbérek, bár nominálisan 6,4 százalékkel nőnek - olvasható a cseh jegybank honlapján hétfőn megjelent új, részletes gazdasági prognózisban.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. Az elemzés szerint a fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt.
A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében.
Egyelőre bizalmatlanul állnak a pedagógusa érdekképviseletek a kormány tegnap bejelentett (feltételes) fizetésemelési terveire. Alapvetően azt nehezményezik, hogy rövid távon nem hoz érdemi javulást a megélhetésükben, és a 2025-ig tartó emelés mértéke nem elégséges a cél elérésée.
Az infláció szeptemberben már meghaladta a bérek növekedési ütemét, az idei év egészét viszont még a reálbérek emelkedése jellemezheti. Jövőre azonban közel 4%-kal eshet vissza a reálbér a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szerint.
Augusztusban szerényen nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon éves alapon, havi bázison azonban hónapok óta stagnálást láthatunk. Az éves bővülés az üzemanyagfogyasztás emelkedésének köszönhető, az élelmiszerkiskereskedelem erősen csökken, miután a fogyasztói árak rakétáznak. A következő hónapokban minden bizonnyal a mostaninál is érdemben rosszabb számokat látunk majd.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 344 700 forint volt, írja a KSH. A vállalatoknál közel 15%-kal nőttek a bérek, a költségvetési szektorban 12,3%-kal, vagyis az infláció a költségvetési szférában már a teljes emelést elviszi. A következő hónapokban pedig már a nemzetgazdaság egészében is visszaeshet a keresetek vásárlóereje.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
