Márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A béremelkedés tehát kissé lassabb, mint az elmúlt hónapokban látott ütem, miközben az infláció felpörgött.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.
A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött - de eddig nem reklámozott - konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.
A hazai reálbérek az EU-s országokat tekintve a legalacsonyabbak közé tartoznak, ám a kormányzati prognózisok szerint jelentős fordulat áll előttünk. A vágyak és realitások azonban éles kontrasztban állnak egymással, ugyanis Magyarország a reálbéreket meghatározó makrogazdasági fundamentumok tekintetében sokkal rosszabbul teljesített az elmúlt hét évben, mint a globális pénzpiaci válság kitörését megelőző évtizedben.
Öt éven belül 40 százalékos reálbér-emelkedést akar elérni a magyar kormány, hogy orvosolja a munkaerőhiányt és növelje az ország versenyképességét - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Bloombergnek adott interjújában.
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.
A 2007-2015 közötti időszakban Magyarországon volt a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között - derült ki egy friss kimutatásból. A foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit megvert hazánk.
Áprilisban is gyors bérkiáramlás volt jellemző a munkaerőpiacon, így a reálkeresetek dinamikusan tudtak bővülni. A növekedésben a feszes munkaerő-piaci helyzet és az alacsony infláció mellett az állami béremelések is szerepet játszanak.
Egy nagycsaládos szülő átlagosan 40 százalékkal több fizetést visz haza, mint azt 2010-ben tette, miközben a gyermektelenek csupán 6,6 százalékkal keresnek többet reálértéken, mint 5 évvel ezelőtt.
Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.
A decemberi igen magas, 6,7 százalékos éves béremelkedés leginkább a közszféra béremeléseinek és az év végi bónuszoknak volt köszönhető, ami abból is látszik, hogy a rendszeres jövedelmek éves növekedési üteme csupán 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a novemberi adat (3,5%) - írják az OTP elemzői munkaerő-piaci jelentésükben. A bank szakértői arra számítanak, hogy az idei évi reálbér-emelkedés jelentősen elmaradhat a tavalyi szinttől, így azt sem tartják valószínűnek, hogy a jegybank márciusban visszakozna kamatcsökkentési szándékától.
A Hay Group legfrissebb nemzetközi felmérése szerint Magyarországon 2,7%-os reálbér-növekedés várható, ami az egyik legerősebb Európában.
2014-ben 2,8 százalékos átlagos béremelés valósulhat meg a Hay Group tanácsadó cég felmérése szerint a versenyszektorban, ami az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően reálértéken körülbelül 2 százalékos béremelkedést jelent. Ezzel a 2008-ban kirobbant válság óta másodszor nőhet a bérek reálértéke a jelentés szerint.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
Júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. A nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Az alacsony, és még lejjebb süllyedő infláció mellett még alacsony bérnövekedés mellett is éves szintű reálbér-emelkedésről beszélhetünk.
Ami az alkalmazott létszámot illeti, csak a közszférában emelkedett a létszám, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint egy évvel korábban, ami a másfél éve tartó stagnálást erősíti meg.
3 százalékkal voltak magasabbak májusban a bruttó átlagbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH jelentéséből. A májusban 1,8 százalékos infláció mellett a nettó reálkeresetek éves ütemben 2,5 százalékkal emelkedtek. A létszámadatokból kiderül, a versenyszféra nem bővít, de a közfoglalkoztatottak száma új csúcson van, a 150 ezer fő közmunkásból közel 20 ezren a versenyszférában vannak.
Az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal volt magasabb, 230 ezer forint volt a nemzetgazdasági bruttó átlagbér áprilisban - jelentette a KSH. A nettó átlagbérek 5,9 százalékkal voltak magasabbak, ami az áprilisi 1,7 százalékos inflációs ráta mellett nagyjából 4,1 százalékos nettó reálbér-emelkedésnek felel meg. A versenyszférában a bruttó átlagkeresetek éves emelkedése 5,5 százalékos, a nettó kereseteké 7 százalékos volt. A létszámadatokból kiderül, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazottak számában alig van elmozdulás, ellenben még sosem volt annyi közmunkás, mint idén áprilisban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
