Az Otthonfelújítási program 2022 végéig jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását, illetve korszerűsítését. A program kifutása a lakossági terveket alaposan megnyirbálta: 2023 elejére jelentősen visszaestek az ilyen irányú kilátások, ugyanakkor a lakossági szándékok a program előtti időszakhoz (2019-2020) képest még így is erősebbek - derül ki a GKI negyedéves felméréséből.
Volt már jobb a gazdasági környezet, ugyanakkor már pozitív jeleket is lehet tapasztalni, amelyek a stabilizálódás, a visszatérés irányába mutatnak - mondta a Portfolio-nak Kiss Ákos, a Property Market ügyvezető igazgatója, aki a Kopaszi-gátnál zajló fejlesztés kapcsán beszélt az irodapiaci bérlők új igényeiről, fenntartható épületgépészeti megoldásokról és arról, hogy a BudaPart fejlesztése a stratégiai ütemterv szerint halad: 2030-ra 25-30 ezer ember lakik és dolgozik majd a területen.
A magas rezsi- és üzemanyagárak ellenére sem csökkent az agglomerációs ingatlanok iránti kereslet, vagyis a vásárlók döntéseiben még mindig a vételár összege a meghatározó, kevésbé az energetikai paraméterek - írja lakáspiaci szakértők tapasztalatai alapján a Világgazdaság.
A felvételi ponthatárok kihirdetésével indul a roham az albérletekért az egyetemi városokban, a felek közötti problémák esetén sok múlhat azon, van-e bérlői kötelezettségvállalás - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) vasárnap az MTI-vel.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Az energiaválság okozta magas rezsiköltségek és a klímaváltozás nyomán előtérbe kerülő ESG szempontok komoly kihívás elé állítják az ingatlanfejlesztőket. A bérlők és a befektetők részéről is érezhetően fokozódnak az ESG-szemlélet által támasztott igények, amiknek megfelelni Kalapács Kornél, a Codic Hungary Country Managere szerint elengedhetetlen lesz a jövőben. A cég által fejlesztett, az egykori Modiano cigarettapapírgyár helyén épülő irodaház lesz az első magyarországi AA++ besorolású irodaház, aminek köszönhetően az energiafelhasználás költsége fele annyiból megvalósul, mint a mai legmodernebb budapesti irodaházaké.
Az utóbbi években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére. 2022-ben a háztartások számára még kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Bár van, akiben a környezet iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést. Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
Újfajta technológiák, megváltozott alaprajzok, átalakuló vásárlói igények. Új irányok indultak el az utóbbi években a hazai lakásépítéseknél, amit részben a pandémia, részben a magas energiaárak hívtak életre. A lakás belső tereinek és külső környezetének felértékelődése mellett előtérbe kerültek az energiahatékony megoldások, amelyek az új építésű lakásoknál jelennek meg leglátványosabban. Nézzük, mi is történt pontosan az elmúlt három évben és miért járhat jól az, aki új építésű lakás mellett döntött, vagy most tervezi a vásárlást.
Jóval többet költöttek a magyarok élelmiszerre, alkoholra, illetve dohánytermékekre az EU-s átlagnál 2021-ben. A "békeidős" statisztikák 2022-re biztosan sokat változnak majd, - főleg a lakhatáshoz kapcsolódó tételekben és az élelmiszerekben - a jelenleg elérhető adatokból azonban az látszik, hogy amikor még híre sem volt a kettessel kezdődő és kétszámjegyű inflációnak, akkor is - vélhetően a mennyiség miatt - nagyobb arányt képviseltek az élelmiszerek és italok a magyar háztartások kiadásaiban. A lakhatási költségek viszont valamivel csekélyebbek voltak itthon, mint az EU-s 25%-os átlag - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Meghirdette a 2023 január 2-ától érvényes fürdőbelépő árakat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Kft., amely a fővárosi gyógyfürdők többségét üzemelteti. Fürdőtől és jegytípustól függően az áremelés 10-33 százalék között mozoghat - írja a Spabook.net.
Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.
Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás, és egyre kevesebb felkapcsolt villany. Ezekkel az eszközökkel próbálnak harcolni az uszodákat üzemeltető állami cégek vagy önkormányzatok a többszörösére emelkedett rezsiárakkal szemben. Van, ahol már csak év végéig vannak nyitva, van, ahol bizonytalan ideig bezártak. A még kitartó vendégek sokszor saját költségre vesznek neoprén fürdőruhát, amelyek többtízezer forintba kerülnek.
Összesen 30, a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott nagyobb komplexum és tanuszoda esetében, valamint 47, önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítménynél a kormány átvállalja a rezsiköltség-növekmény kifizetését - írja az Infostart.
Bezár a debreceni Hotel Lycium, tudta meg az Aquaticum Debrecentől a Cívishír.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
