A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
2022 telén nagyjából harmadával csökkent a lakossági gázfogyasztás az enyhe télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolásnak köszönhetően – állapította meg egy most közzétett elemzés, amely a rezsicsökkentés 2022 nyarán bekövetkezett részleges eltörlésének a hatásait vizsgálta. Nemcsak több fát, de több szemetet is éget a magyar: mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, amelyek nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
A vállalkozásoknál februárban emelték meg a vízdíjakat, de ez is kevés lehet, hogy a rezsicsökkentett lakossági árazás megmaradjon. A rendszerbe az idén csak annyi plusz forrás érkezik, amennyi messze nem elegendő a katasztrofális helyzetbe került vízhálózat megfelelő ütemű felújítására, az Állami Számvevőszék szerint a víziközmű-ágazat vesztesége 25-50 százalék között mozog. A kormány tavaly már ígéretet tett a vízdíjak felülvizsgálatára, de egyelőre nem tettek bejelentést az árszabás átalakításáról.
Az MVM az első fél évben nyilvánosságra hozhatja a gázerőművek építésére kiírt tender eredményét - jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter kedden a Világgazdaságnak.
A decemberi jogszabályváltozások miatt januártól 3,3-szoros a vízdíj az üzleti felhasználóknak a változatlanul maradt lakossági rezsivédett árhoz képest – derült ki a Fővárosi Vízművek közleményéből.
Az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében jelzi: október közepén kezdődött, és április közepéig tart, így félidején túl jár már a hivatalos fűtési szezon. Az első három hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon az adatok alapján, a felhasznált mennyiségek azonban jelentősen elmaradnak a nemzetközi energiaválság előtti szintektől, írja a minisztérium. Kedvező hír, hogy továbbra is kifejezetten magas a gáztárolói töltöttség.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
Az ingatlanállomány mélyfelújításával akár 60 százalékkal is csökkenthetnénk energiafogyasztásunkat, de ehhez jelenleg nem biztosítottak a pénzügyi források – mondta az InfoRádióban Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.
Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
A hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlankorszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már így is erős nyomot hagyott. A tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról - tette közzé az OTP Ingatlanpont.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
A hazai fotovoltaikus kapacitás bővülése Görögországéval holtversenyben a 9. legnagyobb volt 2023-ban az Európai Unióban, a további növekedési kilátások viszont bizonytalanok.
A kormány módosítja a rezsivédelem ellentételezésének kiszámítására vonatkozó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán megjelent rendelet kitérnek a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kalkulálásának módszertanára, valamint az indokolt ár meghatározására is.
A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
17 hónap után novemberben véget ért a magyarországi áramfogyasztás visszaesése éves összevetésben, és ismét nőtt a bruttó felhasználás a villamosenergia-rendszerben tavaly novemberhez képest. Csak a rendszerváltás után esett hosszabban a felhasználás.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a rendelet, amely az országosan egységes új vízdíjakat tartalmazza 2024. január 1-től a nem lakossági kör számára, így kiderült, hogy nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja, illetve nettó 881 forint lesz a szennyvízelvezetés díja. Ezek mellé bejön egy alapdíj is, amely az átfolyási átmérőtől függően az ivóvíz esetén havonta 841 forint és 609 ezer forint között, a szennyvíz esetén havi 1661 forint és 1 millió 204 ezer forint között szóródhat. Egy másik rendelet azt is megszabta, hogy mely vízszolgáltatóknak mennyit kell egy új alap felé negyedévente befizetniük, és melyek kaphatnak abból kompenzációt, illetve az alap kezelője mennyi pénzt fordíthat legfeljebb évente a víziközművek fenntartására.
Ismerik a gázszámlák körüli problémákat, ám 2025 előtt nem valószínű, hogy meg tudják oldani azokat - jelezte az RTL Híradónak
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
