A 2022 februárjában Magyarországon mért 8,3 százalékos éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik - nyilatkozta Nagy Márton a ma megjelent februári árindexről. Az eddig publikált európai uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári inflációt mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban és Lettországban. Emellett az előrejelzések szerint Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció.
A mai bejelentés szerint az uniós forrásból megvalósuló napelempályázatokon a kormány elengedte az ütemezett forráselosztást, ami alapján az első körben csak 100 milliárd forint szórt volna ki. Ehelyett a támogatást minden jogosult gyorsan megkapja.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH külkereskedelmi adataiból kiszámítható, hogy két hónapos késéssel követi az orosz gázbeszerzés költsége a holland TTF gáztőzsde árát, így a mostani extrém magas árak is rövidesen begyűrűznek a magyar állam beszerzési költségébe – derül ki a Népszava friss számításaiból. Ez teljes mértékben megerősíti a Portfolio azon januári értesülését, miszerint a frissen megkötött 15 éves orosz-magyar gázszerződés tisztán a holland TTF gázárhoz igazodik némi időbeli késleltetéssel és ezért nagyon komoly költségvetési/adófizetői terhei lehetnek a rezsicsökkentés fenntartásának. Jelenleg számításaink szerint már több, mint ötöszörös az állam gázbeszerzési költsége annak, mint amennyiért a rezsicsökkentés keretében tovább adhatja a gázt az egyetemes szogláltatásra jogosult körnek.
Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor problémát jelent a rezsiszámlák kifizetése, esetleg olyan szociális helyzetbe kerülünk, amikor szükségünk lehet a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei összegyűjtötték az ilyen esetekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
A magyar növekedési kilátások nem csak rövid, hanem hosszabb távra is nagyon sokat romlottak az elmúlt hetekben - írja Zsiday Viktor befektetési szakember, aki a blogján a recesszió és a stagfláció esélyeit latolgatja.
Ha nem jön földgáz Oroszországból Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, és nem fog működni az ipar sem, amely azt eredményezi, hogy nem lesznek munkahelyek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb-magyar gazdasági vegyesbizottság ülése után a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Éles reakciót küldött Dimitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese a Twitteren arra a német kancellár által röviddel ezelőtt tett bejelentésre, hogy leállítják az Északi Áramlat 2 németországi engedélyezését az oroszellenes szankciók jegyében.
A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét - mondta a pénzügyminiszter szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
A globális tényezők mellett az erőteljes hazai költségvetési élénkítés, a legkisebb bérek hatalmas mértékű emelése és a lassú monetáris szigorítás miatt Magyarországon lenne az egyik legmagasabb az infláció, ha a kormányzat nem hozott volna olyan direkt árintézkedéseket, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa. A rezsiköltségek befagyasztásától, az üzemanyagár-stoptól, illetve az élelmiszerár-stoptól azt várja a kabinet, hogy ezek 2-3%-ponttal is fékezik az inflációt. Vagyis a gazdaság alapfolyamatai a mostani, 7,9%-os áremelkedés helyett 10% feletti inflációt indukálnának, ami veszélyes terepet jelent: a kúszó inflációt felváltaná a vágtató pénzromlás.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Az újév elején Bukarestben 45%-kal drágult mind a lakossági gáz-, mind az árammár, és míg Bécsben 40%-kal, Berlinben 133%-kal (!) ugrott a gázár - derült ki az elképesztő változás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári európai körképéből. A vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a piaci árak elszállása miatti drasztikus lakossági áremelések mellett a magyar rezsicsökkentés fenntartása oda vezetett, hogy egyre inkább kirívóan olcsó Magyarországon a lakossági gáz- és áramár, igaz ez várhatóan egyre komolyabb pénzébe kerül az adófizetőknek.
Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.
Az Európában kialakult energiaár-sokk okainak feltáráshoz nem elégséges önmagában csak a villamosenergia-piaci modellek vizsgálata, hanem az is elengedhetetlen, hogy az európai földgázpiac sérülékenységének szerkezeti okait is feltárják a hatóságok – hangsúlyozta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) minapi fórumán.
Az elmúlt 20 évben nem kapott akkora sokkot a fogyasztói kosarában egy háztartás, mint most kapna: 2-3 hónap alatt akár 30%-os törlesztőrészlet- és élelmiszerár-emelkedéssel kellene szembesülnie, ettől igenis meg kellett védenie a kormánynak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki szerint idén 5% körül lehet a GDP-növekedés, az infláció először februárban csökkenhet, a rezsicsökkentés és az árstopok pedig 2-2,5 százalékponttal hozzák lejjebb az inflációt. Az év második felében a Széchenyi Kártya GO programok kifutása után szükség lesz a hitelpiacot élénkítő intézkedésekre is, a 8-10 százalékos kamatokat ugyanis nem tudják kitermelni a hitelfelvevők.
„Szeretnénk megnövelni az orosz-magyar gázmegállapodásban az oroszok által Magyarországnak rendelkezésre bocsátott gáz mennyiségét” – jelentette be a jövő keddi moszkvai látogatása egyik legfőbb céljaként Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli adásában. A kormányfő indoklása szerint erre a lépésre Magyarország biztonságának növelése érdekében van szükség. A bejelentés azután hangzott el két nappal, hogy a Portfolio megírta: évi 400-450 milliárd forintos veszteséget termelhet az állami MVM még a jelenleginél jóval olcsóbb gázárak mellett is döntően amiatt, hogy a rezsicsökkentés miatt sokkal olcsóbban kell adnia a gázt a lakosság felé, mint ahogy azt az oroszoktól az elszabadult tőzsdei gázárak alapján beszerzi.
A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.
Az elszálló energiaárak lakossági begyűrűzését Európa-szerte igyekeznek adócsökkentésekkel, támogatásokkal megfékezni, tompítani a kormányok, de nagy kérdés, hogy ezek az átmeneti/egyszeri intézkedések mire lesznek elegendőek a sokak szerint tartósan magas árkörnyezetben, másrészt a koronavírus-válság miatti kiköltekezés az országok költségvetési mozgásterét már eleve beszűkítette – rajzolódik ki a Bloomberg körképéből.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
