Videókonferencia keretében tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs előkészítéseként - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A következő fűtési szezon végéig nyugodtan folytatható a gázpiaci rezsicsökkentés például a lakosság és az ipar számára, illetve az árampiacon a kkv-k számára – derült ki az Európai Bizottság szerdai új javaslatcsomagjából, amelyet az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és egyéb célok érdekében meghirdetett REPowerEU programmal párhuzamosan jelentett be. A friss brüsszeli gáz-, és árampiaci javaslatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy szabályozási szempontból idehaza lényegében gond nélkül folytatható a lakossági rezsicsökkentés, amelynek folytatására egyébként is vállalást tett hétfői parlamenti beiktatási beszédében Orbán Viktor kormányfő.
Már tavaly is több önkormányzat és szakmai szervezet is kongatta a vészharangot, hogy a kormány dobjon mentőövet az elszabadult gázárak miatt bajba jutott távhő szolgáltatóknak. Az orosz-ukrán háború ráerősített és tartósította a magas gázárakat, ezért a kormány előbb decemberben, majd április 28-án igyekezett feloldani az akut problémákat. A hosszú távú megoldás azonban olyan önfenntartó finanszírozás lehet, amely előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és nem ró túlzott terhet a lakosságra - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és Kálmán Anna, a KPMG szenior menedzsere.
Májustól már nem kapják meg a megújuló energiaforrások elterjedését korábban finanszírozó hazai vállalatok azt a kompenzációt, amely eddig azért járt nekik, mert a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt az utóbbi hónapokban a zöldáram termelésének támogatását szolgáló rendszerek - KÁT és Prémium pénzeszközök - fenntartásának költségei negatívvá váltak. A kompenzáció visszatartásával összességében havi több tízmilliárd forintos összegtől esnek el a magas energiaáraktól szenvedő vállalatok, amelyek nehezen élik meg a visszatérítés eltörlését.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Az orosz-ukrán háború hatására egész Európában radikálisan emelkednek az energiaárak, ennek következtében a távhőkasszába befolyó összegek már nem fedezik a szolgáltatók által benyújtott igényeket, ezért a kormány a büdzsé 7,5 milliárd forintos bővítéséről döntött, áll az ITM közleményében.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy júliustól újabb nyugdíjemelést ad a kormány, mert magas az infláció. Szerinte fontosak az árstopok, amelyek több mint 5%-ponttal csökkentik az inflációt. Kiemelte, hogy semmi akadálya nincs, hogy Magyarország megállapodjon az EU-val a helyreállítási alapról.
A döntő része a rezsicsökkentés költségének a brutálisan megemelkedett gázárakból származik, azt ugyanakkor nehéz megbecsülni, hogy mennyivel emelné a cechet, ha az összes önkormányzatot és azok intézményeit is bevennék a hatósági áras körbe - ezt Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője mondta el a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A műsor első felében Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy miért és mennyivel csökkent az elmúlt időszakban az átlagfizetésből élő magyarok számára a maximálisan felvehető lakáshitel összege. Ezt követően Weinhardt Attilával, a Portfolio Makro rovatának elemzőjével beszéltünk arról, hogy mi befolyásolja Magyarországon a rezsicsökkentés költségét. Végül pedig a Föld Napja alkalmából telefonon vendégünk volt Jerenák Tamás, a Siemens magyarországi vezérigazgatója, akit arról kérdeztünk, hogy a fenntarthatósági célok hogyan illeszthetőek be egy vállalat működésébe.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai műsorban szó lesz arról, hogy milyen folyamatoknak köszönhetően esett be az átlag- és mediánfizetésből felvehető maximális lakáshitelösszeg Magyarországon, valamint hogy mennyibe kerül a rezsicsökkentés hazánknak, és - a Föld Napja alkalmából - megszólal majd a Siemens hazai vezére is, akit egyebek mellett arról kérdezünk majd, hogy a fenntarthatósági célok hogyan illeszthetők be egy multi működésébe.
Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak év végéig, ami valószínű, akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát, ha pedig dönt a kérdésben, akkor annak a finanszírozási oldalát is nyilvánosságra hozza – gyakorlatilag ezt mondta el a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindez jóval nagyobb összeg, mint amiről eddig nyilvánosan beszélt a kormány és azt is érzékeltette a tárcavezető, hogy emiatt nagy döntés előtt állnak.
Az MVM Csoport látja el a teljes magyarországi egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásban érintett, elsősorban lakossági ügyfélkört - olvasható az MVM és az E.ON közös közleményében, amit csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező pocastjének hétfői adása. A mai műsorban Major András, a Portfolio szerzője beszél arról a három potenciális intézkedésről, melyek EU-s végrehajtását Orbán Viktor miniszterelnök a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartásának potenciális feltételeiként említette múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján. Kollégánk, aki ma cikket is írt a témában, a podcastben azt is értékelte, hogy a különböző javaslatok milyen hatással lennének a benzin-, gáz és áramárakra.
Ma 5 körül meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének hétfői adása. A mai adásban azokat a felvetéseket fogjuk körbejárni, melyeket a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök nevezett meg múlt heti sajtótájékoztatóján a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartásának potenciális feltételeiként.
Egyelőre az EU-tagok kisebb része támogatja az Orbán Viktor kormányfő által április 6-án ismertetett, több ország, illetve szervezet által régebb óta szorgalmazott felvetéseken alapuló, a magas energiaárak ügyében szorgalmazott azonnali brüsszeli intézkedések többségét. A bioüzemanyagok ügyében viszont az Európai Bizottság már korábban közölte, támogatja a tagállamokat a bekeverési arány csökkentésében.
Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP a 2022-es választáson, és szokás szerint ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő beszámolt arról, hogy szerdán hosszasan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és javasolta neki, hogy azonnal hirdessen ki tűzszünetet. Egyúttal meghívta az orosz elnököt, az ukrán államfőt, a francia elnököt és a német kancellárt Budapestre a béketárgyalások érdekében. Kiderült: Magyarországnak nem akadály rubelben fizetni az orosz gázért, ahogy azt Oroszország kérte. Jelezte azt is konkrétumok említése nélkül, hogy a családtámogatási rendszer bővítését tervezi az új kormány. Azt is leszögezte, hogy a jelenleg alkalmazott árstop-intézkedéseket tovább akarja fenntartani a kormány, a tárgyalásokat erről el fogják kezdeni minden érintett szereplővel. Lázár János visszatérhet a kormányba. És a kormányfő nem zárta ki a különadók emelését, vagy újabb alkalmazását.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a kétharmados parlamenti győzelme után, és itt az újságírók kérdésére több fontos gazdasági kérdésben is egyértelműen foglalt állást, vagy legalábbis fogalmazott meg kormányzati üzenetet, iránymutatást. Most ezeket foglaljuk össze, mert a várható gazdaságpolitikai lépések szempontjából sem árt ezekkel tisztában lenni.
Még drágább lesz a rezsicsökkentés címmel jelent meg anyag a keddi Világgazdaságban. A napilapnak egy név nélkül nyilatkozó, a kormányzat fiskális politikájára rálátó forrás arról beszélt, hogy megváltozott a makrogazdasági környezet, ez pedig hatással van az idei büdzsére, de van mozgástér a költségvetésben, elsődlegesen a beruházások tekintetében. A cikk üzenete gyakorlatilag felér egy beismeréssel és megerősíti az elmúlt hetek piaci várakozásait is: a választások után jelentős költségvetési kiigazításra van szükség, miután a parlamenti választások előtt és érdekében a kormány elengedte a gyeplőt és a háború is jelentősen közrejátszik.
A rezsiszámlák befizetése a fogyasztók alapvető kötelezettsége, aminek elmulasztása esetén a szolgáltató – meghatározott feltételek mellett – felfüggesztheti vagy korlátozhatja a szolgáltatást - hívja fel hétfői közleményében a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Azt is hangsúlyozzák, hogy az ellátásból való kikapcsolás elkerülése érdekében mihamarabb pótolni kell az elmaradt befizetéseket. MEKH fogyasztóvédelmi szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a közműszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályairól, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
