Az elmúlt időszak kormányzati bejelentései jelentős mértékben vethetik vissza a fogyasztást, hiszen az adók emelése és a (rezsi)kedvezmények csökkentése mérsékli a rendelkezésre álló jövedelmet. Ha a többi árstopot is elengedi a kormány, akkor a Blokkk.com szerint 800 milliárdos terhet kapnak az emberek.
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
A Kormányinfó utolsó perceiben elhangzott még egy fontos kijelentés, amely szerint a távhőt nem érinti a mostani intézkedés, ergo a távhősökre továbbra is vonatkozik a rezsicsökkentett ár, fogyasztástól függetlenül.
A Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány módosítja a rezsicsökkentés rendszerét. Az átlagfogyasztás mértékéig jár csak a csökkentett ár a lakosoknak, e felett a piaci árat kell fizetniük.
A kormány ma bejelentette, hogy a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig biztosítja az állam augusztus elsejétől, efelett piaci áron fognak elszámolni a fogyasztókkal. Egy példán keresztül mutatjuk be, mennyivel nőnek a rezsidíjak egy kétgyermekes család esetében, ahol kicsivel az átlagfogyasztás felett használtak áramot és földgázt, és azt is mutatjuk, a számlákon hol keressük az eddigi fogyasztásunkat.
Amellett, hogy ma elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, rendkívüli jelentőségű döntést hozott a lakossági rezsicsökkentés kapcsán, ami a lakosság egynegyedének komoly fájdalmat fog jelenteni. Az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részt ugyanis a mindenkori piaci ár mellett kell kifizetniük augusztus elseje után.
Kifejezetten érdekes, a fiskális politika szigorúságát megkérdőjelező költségvetési módosító javaslatot terjesztettek be a kormánypártok a 2023-as büdzséhez, a kormány támogatásával. Miközben a kormány azt hirdeti, hogy a 2000 milliárd forintos csomagjával helyre teszi a költségvetés egyensúlyát idén és jövőre is, és közben néhány hét alatt akkorát változott a gazdasági környezet (energiaárak, infláció, euró-forint árfolyam, növekedés), hogy a jövő évi büdzsé tervezete már most ingatag, a kormány talált 97 milliárd forintnyi plusz bevételt a jövő évi büdzsében. Ezzel még nem is lenne gond, de azzal már annál inkább, hogy mit csinál vele.
Tovább folytathatja munkáját Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élén, mivel megerősítették pozíciójában a NAK ma tartott országos alakuló küldöttgyűlésén, amelyen megválasztották az országos tisztségviselőket.
A miniszterelnök csütörtökön egy agrárkamarai rendezvényen beszélt arról, hogy a jelenlegi nehéz környezetben mit kell tennie a kormánynak.
Áprilisban 934 euróra nőtt ezer köbméterenként az orosz gázimport ára, azaz köbméterenként 350 forintra, miközben az Energiahivatal 50 forinton tartja nyilván a gázmolekula árát a rezsicsökkentés keretében, így gyakorlatilag hétszeres áron vette a magyar állami cég a gázt, amin több mint 100 milliárd forintos vesztesége keletkezhetett – mutat rá a friss statisztikák alapján a Népszava. Éppen ezért kérdéses, hogy a kormány által minap bejelentett rezsivédelmi alap 600 milliárdos keretösszege elegendő lesz-e az idei évre, hiszen a gázárak extrém magasságok felé tartanak az orosz szállítási bizonytalanságok miatt.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
Egész egyszerűen képtelenség elszakadni az inflációs témától. Persze aligha csodálkozhatunk ezen, miközben a magas várakozásokat is meghaladó mértékben erősödik az áremelkedés üteme. Eközben pedig jönnek az újabbnál újabb hírek, amik befolyásolják az inflációs pályát: forintrekord, megugró nyersanyagárak, adóemelés és árstopok. Szerintem ma már inkább az a kérdés, hogy vajon 2024-re sikerül-e visszatérni az inflációs normához.
Elkezdődik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament 8 órától.
Azok a kis- és középvállalatok, amelyek egy friss kormányrendelet alapján 2022. augusztus 1-jélől nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, 2022. július 1-jéig saját érdekükben nyilatkozni kötelesek az E.ON Áramszolgáltató Kft. felé az érintett felhasználási helyeik megjelölésével annak érdekében, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – mint végső villamosenergia-menedékes – végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagosan biztosíthassa számukra az áramszolgáltatást – hívja fel közleményében a figyelmet az E.ON Áramszolgáltató Kft. Enélkül ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy lekapcsolják az áram- és gázszolgáltatást azon cég felé, amely nem jogosult a továbbiakban a rezsicsökkentett áron hozzájutni az energiához.
Az a kis- és középvállalkozás, amelynek vezetője nem nyilatkozik haladéktalanul, de legkésőbb július 1-ig arról, hogy a továbbiakban már nem jogosult a rezsicsökkentett áron venni az áramot és a gázt, súlyos retorziókkal néz szembe, mert lekapcsolhatják mindkét szolgáltatásról és még komoly pénzügyi büntetést is fizethet – derül ki az MVM Next hétfői közleményéből. Ez azután született, hogy a minap megjelent kormányrendelet jelentősen szűkítette a rezsicsökkentésre jogosult cégek körét és amint szombati cikkünkben külön kiemeltük: haladéktalanul lépniük kell a rezsicsökkentésből kieső cégeknek a súlyos következmények elkerülése érdekében. Sőt, egy másik céges körnek is nyilatkoznia kell, hogy újonnan jogosult lehessen a kedvezményes áram- és gázárra.
A pénteki Közlönyben igazi jogszabálydömping volt, ebben jelent meg többek között az is, hogy a magyar kiscégek milyen feltételekkel maradhatnak a rezsicsökkentésben. A Kormányinfón már előzetesen jelzett fogyasztási korlát bejött a szabályok közé.
A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy milyen költségvetési alappályával számol a kormány, valamint a kiadási és bevételi oldali fő számokból lehet következtetni a kormány jövőbeli lépéseire. Az egyik érdekesség, hogy 2024-től kezdődően jelentős összeget fog felemészteni a költségvetésből az MNB veszteségének megtérítése. Emellett a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel, vagyis a rezsicsökkentés is velünk maradhat. Kiderül továbbá az is a kormány terveiből, hogy a légitársaságok különadója, a reklámadó és a megemelt tranzakciós illeték 2023 után is velünk lesz a kormány mostani tervei szerint.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
