Az energiaárak elszállása mellett havi 40 ezer, évi csaknem félmillió forintot spórolnak a családok Magyarországon a 2013 óta fixen tartott rezsiárakkal, illetve megfordítva ennyibe kerül a rezsicsökkentés intézményének fenntartása – jelezte a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Egyik napról a másikra 120 ezer forintra emelkedett a 60 négyzetméteres lakás havi gázszámlája - panaszkodott az egyik ingatlanos fórumon valaki, aki egy olyan bérelt lakásban él, melynek tulajdonosa nem magánszemély, hanem egy vállalat. Míg a lakosság a maximált díjak miatt nem érzi a globálisan elszállt energiaárakat, addig a cégek esetében ez nem feltétlenül van így. De valóban jogos egy ekkora áremelés? Mitől függ, hogy egy vállalat mennyit fizet a gázért? Az alábbiakban ezt jártuk körbe, röviden kitérve az önkormányzatok helyzetére és bemutatva azt is, kell-e félnünk, hogy hiány alakul ki a piacon.
„A rezsicsökkentés marad”, de egyúttal valódi rezsicsökkentésre, hatékonyabb energiafelhasználásra van szükség, továbbá szociális elemeket lenne célszerű belevinni a lakossági energiaellátásba – többek között ezeket mondta a Népszavának adott interjúban az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy több százezer lakás korszerűsítését szeretnék támogatni és erre az Európai Unió is adna jelentős összeget a helyreállítási programból. A Paksi Atomerőműnél megvizsgálná az üzemidő-hosszabbítás kérdését, a Paks II. szerződést pedig felülvizsgálná, de szükségét látja a megépítésének.
Egyre nagyobb számok jelennek meg arról, hogy a lakosság mellett a kkv-k számára is lehetővé tett rezsicsökkentett áramár mennyi céget is érint, ugyanis az Agrárminisztérium pénteki közleménye már 110 ezer mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásnak szóló lehetőséget említ.
Az elmúlt évek legmagasabb szintjére, 661 ezer lakásra nőtt a távhővel ellátott lakossági ingatlanok száma 2020-ban, amelyekben mintegy másfél millióan laktak és átlagosan 2147 forintért vásárolták a távhőtermelők a messze legnagyobb jelentőségű földgáz gigajoulját, amelynek ára idén a többszörösére ugrott - derült ki a magyar távhőszektor minap közzétett 2020-as éves jelentéséből. Az anyag rámutat arra a hatalmas feszültségre, hogy miközben a távhőtermelőknek és szolgáltatóknak a rezsicsökkentés miatt idén is lényegében stagnálhatott a hődíj-, illetve alapdíj bevétele, aközben az említett energiaár drágulás miatt a költségeik biztosan elszálltak. Nem véletlen, hogy még az idei költségvetésből 33 milliárdos mentőövet kellett dobnia a múlt héten a kormánynak az ágazat felé.
Nincs egyelőre tolongás az olcsóbb, egyetemes szolgáltatás keretében történő áramvásárlási lehetőség iránt se az E.ON-nál, se az MVM-nél – rajzolódik ki a Népszava cikkéből azután, hogy január 1-től június végéig él a kkv-k elvileg 33 ezer fős körét megcélzó lehetőség.
Az elmúlt évek messze legalacsonyabb szintjére csökkenti a földgáz biztonsági készlet mértékét egy friss ITM-rendelet azért, hogy az így felszabaduló, olcsóbban beszerzett gázból segítse azoknak a fogyasztóknak az ellátását, akik jogosultak a rezsicsökkentéssel védett egyetemes gázszolgáltatásra – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss rendelkezéséből.
A veszélyhelyzeti, a büntetőjogi tárgyú, az ingatlan-nyilvántartási, valamint a képzési és foglalkoztatási törvényeken is alakított csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A kiugróan növekvő európai áramárak is alátámasztják a Paks II. beruházás megtérülését - mondta a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán kedden.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyről a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, illetve a pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő is beszélt és amely a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, legfeljebb 4 milliárd forintos árbevételt/mérlegfőösszeget produkáló kkv-k egyetemes szolgáltatón keresztüli kedvezményes, rezsicsökkentett áramvásárlási lehetőségét rögzíti. A kormányfő reggel 33 ezer érintett cégről beszélt, amelyek a friss jogszabály szerint jövő június végéig kedvezményesen vehetnek áramot. A kormányrendelet durva retorziókat is kilátásba helyezett azoknak, akik a jogosultsági feltételekkel megpróbálnak visszaélni, de nyitott egy potenciális kiskaput a „jólértesülteknek”.
A magyar távhőszektor „tízmilliárdos nagyságrendű” állami segítségre számíthat, többször is tárgyalt már erről a kormány, de végleges döntés még nincs – jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely azt követően, hogy a héten is érkezett olyan hír, miszerint az összeomlás szélén áll a rendszer.
Az elszálló gáz- és áramárak hatalmas többletköltséget okoznak az önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknek, ezért levélben arra kérte a kormányt a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András, hogy legalább átmeneti időre ezek a közszolgáltató cégek, így például a távhő- és víziközmű cégek is bemehessenek az egyetemes szolgáltatói körbe, azaz hatóságilag meghatározott, rezsicsökkentett, áron tudjanak gázhoz és áramhoz jutni. Nem világos azonban, hogy ezt a lehetőséget pontosan hogyan, az energiaigény mely részére kéri a polgármester például a távhőcégeknél.
Nem öröm, ha az infláció és a folyó fizetési mérleg számok is romlást mutatnak, de érdemes a számok mögé nézni, mert akkor elkerülhetjük, hogy "akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség" - írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságban közzétett cikkében.
Az energiaárak (földgáz, villamosenergia) történelmi magasságokba emelkedtek. Ennek okaival, hátterével sokan foglalkoznak. Elemző központok, energiaszolgáltatók és kereskedők, befektetési elemzők és stratégák mondják el a véleményüket. Úgy tűnik, strukturális magyarázata is van a mostani őrületnek, de az árakat a piaci pszichózis lőtte az egekbe. Arról ugyanakkor még kevés elemzés készült, hogy a kialakult helyzet után mire lehet számítani rövid távon, és mi következik a magas és hektikusan változó energiaárakból közép vagy hosszabb távon.
Az energiaárak elszállása mintegy 21 ezer kis- és középvállalkozást (kkv) sodor a csőd felé Magyarországon, mivel ők idővel nem tudják majd a durván megugró áramköltségeket áthárítani, ezért az ő esetükben javasolta azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány felé, hogy tegyék lehetővé a rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatói körbe való belépésüket és pont ezt jelentette be tegnap a kormány – derül ki az MKIK pénteki közleményéből. Az viszont egyelőre nem hangzott el a tegnapi kormánybejelentések között, amit a kamara szintén javasolt, miszerint mérlegeljék az energiaszolgáltatók egyéb díjainak átmeneti befagyasztását, illetve újabb díjak bevezetésének megtiltását. Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban egyébként azt mondta: csak a jövő hét elején hozzák meg a végső döntést az egyetemes szolgáltatói kör kibővítéséről a vállalkozások számára, így az is lehet, hogy ennek keretében dől majd el a kamara által javasolt díjbefagyasztások és tiltások kérdése is.
Kisvállalkozók is beléphetnek az egyetemes szolgáltatói körbe, ami azt jelenti, hogy a kkv-k is a rezsicsökkentett árat fogják fizetni – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: ettől a lépéstől is azt remélik, hogy hozzájárul majd az infláció mérsékléséhez.
Nagyon fontos információkat osztott meg a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról, hogy a Portfolio által elsőként megírt önkormányzati-egyházi bemenekülés a rezsicsökkentés ernyője alá mekkora költségvetési terhet jelenthet majd az államnak áttételesen és arra is utalt, hogy rövidesen bejelentik a távhőszektor állami megsegítését is. Utalt az ipari fogyasztók egyetemes szolgáltatási körből való energiafogyasztására is, de részleteket nem mondott, illetve arra is utalt, hogy az egyes szektorok múltbeli nyereségétől és a magas árak tartósságától is függ, hogy mely szektorokban lehet még esetleg állami segítség.
Kiemelten vizsgálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a villamos energia költségnövekedését és annak hatásait a víziközmű-szolgáltatók gazdálkodására – jelezte hétfői közleményében a MEKH.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
„Fontos ügyeket tárgyaltunk a ma délutáni Gazdasági Kabinet ülésen. … Az energiaszektorban végbement változások miatt elfogadtunk egy energetikai törvényeket módosító csomagot. Ezek is hamarosan parlament elé kerülnek” – utalt rá csütörtök délutáni Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Információink szerint az energetikai csomag a távhőkasszával kapcsolatos módosítást takarja, ami azért vált szükségessé, mert az elszálló világpiaci gázárak, illetve a lakosság felé fix, rezsicsökkentett árak különbsége hatalmas nyomás alá helyezte a távhő szektort, így az ágazat kompenzálására szolgáló kasszát jócskán, nagyjából a duplájára meg kell emelni.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
