Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Pluszban indította az évet a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint januárban a büdzsé pénzforgalmi egyenlege 54,4 milliárd forintos többletet mutatott.
Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.
Egy eurócentet sem hagy veszni a kormány az uniós pénzekből, a tavalyi 2200 milliárd után idén legalább 2000 milliárd uniós forrás érkezésére számítanak – mondta a vg.hu-nak a pénzügyminiszter. Megerősítette: idén 5,2%-os éves inflációval és 3,6%-os GDP-növekedéssel számolnak.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
Ukrajna 1,34 milliárd dollárt kapott a Világbanktól és három országtól a közkiadások és az adminisztratív kapacitás támogatására - jelentette be hétfőn az ukrán pénzügyminisztérium.
A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.
A tárca várakozásai szerint decemberben már hét százaléknál is kisebbre szorítják az inflációt, jövőre pedig 5-6 százalékos lehet - mondta a Világgazdaságnak Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Csak novemberben 586,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami annak fényében különösen ijesztő, hogy a novemberi egyenleget már javította az MVM 309 milliárd forintos extra befizetése. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett a kumulált deficit összege. Ez azt is jelenti, hogy a kormány az eredeti hiánycélját már rég meghaladta, de az októberben megemelt új hiányterv teljesítésével is egyre nehezebb dolga van.
Új kormányzati döntéshozó fórum alakul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért - jelentette be kedd késő este a Pénzügyminisztérium. Azt is kiemelte: a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Ennek érdekében új munkacsoport alakul. Közben a kormány feladataiban és szerkezetében is történik változás, és ezek közül a lényegi épp Varga Mihály pénzügyminisztert érinti: december 7-től már nem ő vezeti a Gazdasági Kabinetet, hanem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kitart a 2,9 százalékos, törvényben rögzített hiánycél mellett, egelőre nem látják szükségesnek a költségvetés módosítását ennek érdekében. Az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Kedden 8:30-kor vette kezdetét Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatása a parlament költségvetési bizottságában. A tárcavezető felvezető beszédében azt hangoztatta, hogy az idei költségvetési hiánycélt külső okok miatt kellett emelni. Kiemelte továbbá, hogy a kamatemelések miatt jelentősen megemelkedtek az állam kamatkiadásai. Egy képviselői kérdésre adott válaszában leszögezte, hogy a kormány nem nyúl a PMÁP visszaváltásának kondícióihoz. Elmondása szerint a 2024-es hiánycélt a kormány nem kívánja emelni, annak a kérdése leghamarabb jövő februárban kerülhet a kormány asztalára.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Már tárgyalja a parlament a Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagját, amely számos fontos változást hoz az egyéni vállalkozók számára, például törvényileg már nem úgy kezelik őket, mintha cégek lennének. A csak melléktevékenységként egyéni vállalkozást folytatók adóalapja a jövedelem 89 százaléka lenne a költségként el nem számolható szociális hozzájárulási adó miatt, cserébe szja-kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. Változások jönnek az átalányadózásnál és az adótartozások nyilvántartásában is – ismertette a Portfolio-val Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Kedd éjszaka derült ki, hogy a kormány a közel 200 oldalas jövő évi adócsomagjába egy áfacsökkentést is elrejtett. Az RTL az ezzel foglalkozó szerdai riportjában szólaltatta meg az illetékes Pénzügyminisztériumot.
A Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket. A különadók esetében egy tételt kivezetnek, egyet pedig egy újabb évre felfüggesztenek – derül ki a tárca közleményéből.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
