Lemondott a Pénzügyminisztérium egyik helyettes államtitkára
Augusztus 31-i hatállyal megszűnt Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a megbízatása.
Augusztus 31-i hatállyal megszűnt Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a megbízatása.
A magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében azt követően, hogy a várakozásokkal ellentétben a második negyedévben is zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A kormány szerint a gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állították. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1%.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett, és Parragh Lászlóval azt közölte, hogy a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
Magyarország közzétette a megújított Zöld Kötvény Keretprogramját – közölte az Államadósság Kezelő Központ, amelyben azt is kiemelte, hogy a keretprogramban hangsúlyosan figyelembe vették az új uniós irányelveket, szabványokat, illetve a friss japán és kínai irányelveket is. Az anyag egyúttal rögzíti: „a megújult Zöld Kötvény Keretprogram biztosítja, hogy a jövőbeni zöld kötvény-kibocsátások vagy rábocsátások összhangban legyenek a legjobb piaci gyakorlattal és a befektetők szigorodó elvárásaival. Magyarország célja, hogy a kitűzött klímacélok megvalósításához hatékonyan vonjon be forrást a kötvények segítségével.”
A Portfolion nemrégiben jelent meg a KRTK kutatóinak az egykulcsos adó negatív hatásait hangsúlyozó cikke. Ezzel vitatkozva, cikkemben először röviden elsorolom a legfontosabb érveket az egykulcsos adó mellett. Ezt követően bemutatom, hogy miért rendkívül félrevezető a kutatók által alkalmazott módszer, amely az adók újraelosztási hatásait csak az adott egyén adóbevallásában szereplő jövedelmei alapján vizsgálja. Egyúttal néhány egyszerű mikroszimulációs példával is illusztrálom, hogy sok esetben drasztikusan eltérő eredményekre jutunk, ha ezeket a hatásokat ehelyett az érintettek valós szociális helyzetét jobban közelítő mutató, a háztartás ekvivalens jövedelme alapján vizsgáljuk.
„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
A július 1. után tett eseti díjbefizetések hozamára is kell szochót fizetni a megtakarítási célú életbiztosításoknál, akkor is, ha a szerződést már korábban aláírták – tisztázta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kérésére a Pénzügyminisztérium.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Egy váratlan éjszakai kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány az állami kiadások felülvizsgálatára készül, első körben az egészségügy, a gyógyszerkiadások, a lakás- és családtámogatások, valamint a családi szja-kedvezmény terén. A megjelent kormánydöntés - amiről elsőként a Portfolio számolt be - akkora visszhangot váltott ki, hogy a feladatra koordinálására kijelölt Pénzügyminisztérium is reagált.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Miközben a hivatalos közleményből kimaradt, zárt ajtók mögött arról beszélt tegnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter több mint két tucatnyi banki vezérigazgató körében, hogy jöhetnek még banki összeolvadások az Egyesült Államokban – tudta meg két forrásból a CNN. Ez lefordítva azt jelenti, hogy további bankmentésekre lehet még szükség, és az összeolvadások ezeket lennének hivatottak kezelni.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálatára és aktualizálására készül a kormány. A Pénzügyminisztérium friss rendelettervezete több új határidőt bevezet, valamint a szabályokat az uniós joggal is harmonizálja. A költségvetési szervek az állami gazdasági társaságok, önkormányzatok és alapítványok is érintettek.
Januárban 143,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami az elmúlt 4 év januári többlete után kellemetlen meglepetés.
Több mint 100 állami hivatalban együttesen 60%-kal kevesebb földgázt használtak fel a tavalyi év utolsó négy hónapjában, mint egy évvel azelőtt – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Az MBH Bank jelzáloghitelintézetét jelenleg 40%-ban tulajdonolja a posta.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
