A K&H Bankcsoport 2013 második negyedévét 3,9 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta, ami éves alapon közel 50 százalékos csökkenésnek felel meg, és a kormány egyszeri különadója nélkül 12 milliárd forint lett volna. Csak részben ellensúlyozta a különadót a magasabb kamat- és díjbevétel, illetve a kisebb hitelezési céltartalék. A K&H tőkemegfelelési mutatója az egy évvel korábbi 12,8%-ról 13,4%-ra nőtt egy év alatt.
A hat legnagyobb amerikai bank élen a JP Morgannel és a Bank of Americával összesen 103 milliárd dollárt fordított bírságokra és perköltségekre a pénzügyi válság kitörése óta - írja a Bloomberg. Ez az összeg magasabb, mint amennyit az elmúlt 5 évben osztalékként kifizettek az amerikai nagybankok.
A Raiffeisen hamarosan kikerül a Stoxx 600 index komponensei közül, ami rossz hír a bank részvényesei számára. A pénzintézet részvényeinek árfolyama tegnap 5 százalékot esett, ma 0,4 százalékos mínuszban jár. A Stoxx 600 index harmadik negyedéves felülvizsgálata során törlésre ítélt komponensek szeptember 23-án kerülnek ki az index kosarából - derül ki a Stoxx közleményéből.
A 90 napon túli késedelemben lévő lakáscélú devizahitelek kezelésére is javaslattal álltak elő a bankok a kormánnyal folytatott tegnapi tárgyalásukon. Ezek problémáját részben a fizetőképesség helyreállításával, részben tartozás-elengedéssel, részben pedig a Nemzeti Eszközkezelő programjának kiterjesztésével rendeznék - értesült a Népszabadság.
Az amerikai hatóságok 6 milliárd dollárt követelnek a JP Morgantől, mivel a bank a vád szerint 2005 és 2007 között szabálytalanul értékesített jelzálog alapú értékpapírokat - írja a Financial Times.
Közzétette féléves jelentését a Raiffeisen Bank International többségi tulajdonosa, a Raiffeisen Zentralbank (RZB). A társaság az első félévben 573 millió eurós adózás előtti eredményt ért az egy évvel korábbi, egyszeri tételek nélkül számított 272 millióval szemben.
Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történő fokozatos forintosításról szól. Előbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztőrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelőre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahiteles mentőcsomagról szóló egyeztetések során tárgyalási alapként szolgálhat a Magyar Bankszövetség javaslata. Varga Mihály erről az M1 Híradójában beszélt kedden.
Patai Mihály keddi bejelentéséből kiderül, hogy a bankok akár jelentős veszteségeket is vállalnának a formálódó devizahiteles csomag keretében, azonban továbbra is sok a nyitott kérdés, értékelte a devizahitelek rendezésével kapcsolatos mai bejelentést Peter Attard Montalto, a Nomura fejlődő piaci stratégája. Véleménye szerint az azonban nem számíthatunk másra, mint hogy magyarországi bankok belátható időn belül nem lesznek képesek profitábilisan működni.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és tagszervezetei kényszerből szavazták meg a Takarékbank keddi közgyűlésén az alapszabály módosítására, a tőkeemelésre és a vezető tisztségviselők megválasztására előterjesztett javaslatokat - közölte az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke az MTI-vel.
Kétféle devizahiteles javaslatot tett a kormány asztalára a bankszövetség. Az egyik a jegybanki devizatartalék kedvezményes árfolyamon történő igénybevételével egy lépésben forintosítaná a devizaalapú lakáshiteleket, a másik pedig egy gyorsított árfolyamgát keretében öt év alatt forintosítaná őket - értesült a hvg.hu. A tárgyalások csütörtökön folytatódnak.
A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) augusztus 27-én tartott közgyűlése elfogadta a társaság új alapszabályát, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyta a Magyar Posta tőkeemelését - közölte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kedden az MTI-vel.
Akár már ősszel a parlament elé kerülhet az a törvénymódosítás, amely szerint újabb önkormányzati adósságátvállalásra csak akkor kerülhet sor, ha a 7 százalékos külön terhet kizárólag a bank fizeti meg - írja a Napi Gazdaság.
Jelentősen csökkenteni fogja a devizahitelesek havi törlesztőrészletét a készülő mentőcsomag - mondta a Reuters tudósítása szerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormány képviselőivel folytatott keddi tárgyalás után. Szavai alapján a magyar bankszektor a következő években több százmilliárd forintot vállal át az adósoktól.
A túlnyomó részt az amerikai Cerberus Capital befektetési alap tulajdonában lévő Bawag folytatja a közép-kelet európai régióból 2008-ban megkezdett kivonulását - adta hírül a Reuters. Az osztrák bank eladja az MKB Bankban szerzett 1,3 százalékos részesedését, ezzel pedig teljesen kivonul a magyar piacról.
Az EKB szigorúbb stressz tesztjei és a nem fizető hitelek megújítandó definíciója miatt tőkeemelések sora jöhet az európai bankoknál - írja a Financial Times. A bankok és a nemzeti felügyeletek már most készülődnek a központiosított bankfelügyeleti funkcióval felvértezendő EKB szabályaira.
Igencsak akadozik az európai bankunió egységes szabályainak megalkotása. Ezek célja az európai bankrendszer megszilárdítása, az állami bankmentő csomagok jövőbeni elkerülése lenne. A magas háztartási eladósodottsággal küzdő északi országok ugyanis a többiekénél szigorúbb szabályozással haladnak előre - írja a Bloomberg.
Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.
A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.
2013 első félévében a lízingcégek új kihelyezése mintegy 173 milliárd forint volt, ami 3 %-os csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A lízingszerződések száma eközben 8%-kal nőtt. A lízingcégek által kezelt teljes portfólió mérete egy év alatt 15%-kal csökkent, az első félév végén mintegy 1450 milliárd forint volt - közölte a Magyar Lízingszövetség.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
