A tajvani hatóságok felhívták a figyelmet, hogy egyre több kínai léggömb közelíti meg a sziget területét, ez pedig egy közelgő konfliktus előszele lehet – írja a South China Morning Post.
Guatemala nyitottnak mutatkozik arra, hogy Kínával is felvegye a kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a tény azt jelentheti, hogy Tajvan egy újabb diplomáciai partnerét veszíti el. Tajpej azonban a gazdasági kapcsolatok erősítésével őrizné meg viszonyát a közép-amerikai országgal – jelentette a Taiwan News.
Tajvan bejelentette, hogy egy több mint 20 millió dolláros bővítést hajtanak végre a sziget egyik fő légi támaszpontjának számító Hualien reptéren. A fejlesztés további hat reptéren is végrehajtják a jövőben – számolt be a South China Morning Post.
Tavaly nyáron váratlanul kellett távoznia a posztjáról Csin Kang kínai külügyminiszternek. Utódja az a Vang Ji lett, aki korábban már vezette az ország külügyi tárcáját, így most visszatérhetett a pozíciójához. A háttérben viszont felemelkedni látszik a kínai politika egy új csillaga: Liu Csiencsao, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Kapcsolattartási Osztályának (ILD) vezetője. Az ő szerepe pedig nagyon súlyos geopolitikai feszültségek kezelésére terjed ki.
Tong Csün kínai védelmi miniszter szerdán videohívásban állapodott meg Szergej Sojgu orosz kollégájával a két ország közötti katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium.
Hszi Csin-ping 2013-ban jelentette be az Övezet és Út kezdeményezést (Belt and Road Initiative – BRI), amelynek célja egyértelműen az volt, hogy Kína átalakítsa a globális infrastruktúrát. Az elképzelés célja számos megközelítésben szolgálta Peking céljait: „újrahuzalozta” a világot, ezzel erősebb kereskedelmi lehetőségek valósultak meg; nőtt a keleti nagyhatalom befolyása, valamint képes volt a saját technológiáit terjeszteni a világban. Ez utóbbi egyik legfontosabb eszköze a vasútdiplomácia lett, ami az egyik zászlóshajója volt az elmúlt több mint egy évtized beruházásainak. Ennyi idő után azonban az elképzelés hátulütői is kezdenek kirajzolódni.
Kína csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte visszaél a nemzetközi joggal és „bajt okoz és provokál”, miután az amerikai haditengerészet a tajvani választások óta tegnap először hajózott át hadihajóval a Tajvani-szoroson.
A Salamon-szigetek egy apró szigetcsoport a Csendes-óceán keleti peremén, Ausztráliától északra és Pápua Új-Guineától keletre. A Dunántúlnál is kisebb szárazföld korábban nem kapott túl nagy figyelmet a globális politikai színtéren, azonban a helyzet Kína megerősödésével megváltozott – írta meg a Nikkei Asia.
Nem nyugszanak a kedélyek a január 13-i tajvani választást követően. Az elmúlt napokban nem az apró sziget politikai vezetése körüli események kerültek a figyelem középpontjába, hanem a szintén Amerika-szövetséges Fülöp-szigetek vitája Kínával – jelentette a Nikkei Asia.
A kínai gazdasági felemelkedés lehetővé tette Pekingnek, hogy az ország globális nagyhatalmi álmokat is dédelgessen. Ennek egyik meghatározó része, hogy mindenben felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal, amely korábban megkérdőjelezhetetlenül a világ hegemónjának szerepében tündökölt. A kínai vezetés törekszik is behozni a hátrányát, katonai szempontból leglátványosabban talán a tengeri fejlesztések zajlanak, mivel Peking szeretné messze az országhatárokon túlra is kiterjeszteni a hatalmát.
Maldív-szigetek követeli, hogy India március közepéig vonja ki csapatait a növekvő kínai kapcsolatok közepette – számolt be a Financial Times.
A Fülöp-szigetek vezetése bejelentette, hogy mesterséges szigeteket terveznek létrehozni a vitatott Dél-kínai-tenger területén. Korábban Peking hasonló stratégiát alkalmazott a területen, most úgy tűnik, hogy visszaüt a keleti nagyhatalom taktikája – írja az Al-Jazeera.
Alexander De Croo belga miniszterelnökkel nemrégiben Pekingben folytatott találkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a Kína és Európa közötti "hídépítés" fontosságát. A kínai kormány által kiadott hivatalos közlemény szerint az elnök kiemelte a szorosabb együttműködés szükségességét a globális béke, stabilitás és jólét előmozdítása érdekében - írta meg a Politico.
A Pentagon beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína kedden befejezte kétnapos katonai tárgyalásait Washingtonban. Ez volt a legutóbbi megbeszélés azóta, hogy a két ország megállapodott a katonai kapcsolatok újraindításáról.
Egyre látványosabb versenyfutásba kezdett egymással India és Kína a haditengerészeti képességek fejlesztése terén. Mindkét nagyhatalom törekszik arra, hogy az indo-csendes-óceáni térség kiemelkedő tengeri hatalma legyen – írja a Nikkei Asia.
Megnyugtató nyilatkozatot tett Vang Ji kínai külügyminiszter Peking és Washington kapcsolatának alakulásáról. A két nagyhatalom között az elmúlt években jelentősen megromlott a viszony – írta meg az MTI.
Elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az állami televízióban közvetített újévi beszédében.
A mérések 1951-es indulása óta ez a leghidegebb december Pekingben, a hőmérséklet gyakran -10 Celsius-fok alá csökken - jelentette a BBC.
Mianmar a 2021-es katonai puccs óta egyre mélyebben csúszik be a polgárháborúba, a harcok az utóbbi hetekben már az összeomlással fenyegették a reguláris erőket. A szomszédos Kína számára kezdtek egyre terhesebbé válni a fegyveres összecsapások, ezért most békét hoznának a felek között – írta meg a Nikkei Asia.
Peking egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a tajvani haderő tisztjeit behálózva információt vagy technológiát szerezzen meg a szigettől. A vádirat szerint egy CH-47 Chinook típusú helikoptert kellett volna átjátszani a kínai hadiflotta egyik repülőgép-hordozójára – számolt be a South China Morning Post.
Egyelőre az Egyesült Államokban szüntetik meg a külsős tényellenőrzést.
Most jelentették be az intézkedést.
Hamarosan az is megvan, milyen vonat közlekedik majd a vonalon.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
