Nagy-Britannia megvádolta Kínát azzal, hogy elkezdtek fegyvereket szállítani az orosz hadseregnek, az Egyesült Államok viszont egyelőre cáfolja a brit hírszerzési értesüléseket – írja a Guardian.
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a kereskedelmi korlátozásokat tartalmazó listájára, mivel tevékenységük ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel. A kormány ezzel nehezíti az amerikai beszállítók számára az érintett szervezetekkel való kereskedelmet.
Oroszország azt tervezi, hogy Kínával közösen létrehoznak egy bázist a Holdon, a kérdéses energiaellátás problémáját pedig nukleáris erőművel oldanák meg – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok napok óta közös hadgyakorlatot tart a Fülöp-szigetekkel. A Balikatan 24 nevű hadművelet során előkerült az amerikai haderő híres AC-130J Ghostrider repülőgépe is, amellyel szimulált célpontokra lőttek – számolt be az Eurasian Times.
Április 25-én a pekingi Auto China 2024 járműipari konferencián mutatta be legújabb fejlesztését a CATL. A Shenxing PLUS egyszeri 4C töltéssel akár 1000 kilométeres távolság megtételére képes, a szupergyors töltésnek köszönhetően pedig mindössze tízperces töltéssel 600 kilométer hatótávolságot ér el.
John Aquilino, amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság admirálisa szerint Kína arra készül, hogy 2027-re készen álljon Tajvan megszállására – írja a Nikkei Asia.
Nemrégiben ülésezett az ENSZ BT, ahol Kína is megszólalt az iráni-izraeli konfliktusról. Peking aggodalmát fejezte ki az események miatt, valamint önmérsékletre szólította fel a feleket, de Jeruzsálem felé komoly kritikát is megfogalmazott.
Az Egyesült Államok több mint négy évtized után újra nagy hatótávolságú rakétarendszereket telepít a távol-keleti térségbe. A bejelentéssel Washington azt jelzi Kínának, hogy készek versenyre kelni a keleti nagyhatalom katonai terjeszkedésével szemben - jelentette a South China Morning Post.
Az Egyesült Államok arra figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy Kína jelentős mértékben támogatja Oroszország hadiipari komplexumát. Ezzel nemcsak az ukrajnai invázióhoz járul hozzá, hanem más országok biztonságát is veszélyezteti - írta meg a Financial Times.
Kína a mianmari határ közelében éleslövészeti gyakorlatokat hajt végre. A hadművelet célja, hogy nyomást gyakoroljanak a helyi hadseregre és fegyveres csoportokra, hogy tartsák be a januári, Peking által közvetített tűzszünetet. Peking azt is jelzi, hogy készen áll a határ stabilitásának és az ország szuverenitásának védelmére – tudósított a Nikkei Asia.
Tajvan hadereje a növekvő kínai fenyegetés hatására úgy döntött, hogy teljesen átalakítja a stratégiáját egy esetleges támadás esetén. A tengeri hadviselésről egy esetleges partraszállás utáni visszavágásra helyeznék át a figyelmet – írja a Nikkei Asia.
Caj Csi, a kínai elnök kabinetfőnöke vette át a digitális gazdaság felügyeletét és a kiberbiztonságért felelős kommunista párti testület vezetését. A lépés Hszi Csin-ping hatalmának megerősítését célozza - írta a South China Morning Post.
Miközben India és Kína között egyre feszültebb a kapcsolat az északi határviták miatt, a nagyhatalmak közé szorult Bhután igyekszik egyensúlyozni közöttük. Ez azonban egyre nehezebb kihívás jelent számára, mivel a himalájai megoldatlan kérdések miatt a feszültség nem látszódik oldódni a nagyhatalmak között – írja a South China Morning Post.
2023 decemberében a partjaitól több ezer kilométerre hajtott végre kommandós akciót az indiai haditengerészt. Ez volt az alakulat első légi úton végrehajtott éles bevetése a nyílt tengeren. A manőver egyben üzenetet is küldött Újdelhi riválisainak arról, hogy ki az Indiai-óceán valódi katonai ura – számolt be az EurasianTimes.
Oroszország kifejezetten fontos résztvevője az Övezet és Út kezdeményezésnek (BRI), mivel a Transzszibériai vasútvonal az egyik fő közlekedési útvonal volt korábban Európa és Kína között. Az ukrajnai háború óta ez a folyosó bezárult, mégis tavaly, a BRI tízéves fennállására megtartott fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök végig szinte egyenrangú partnerként mutatkozott a kínai elnök, Hszi Csin-ping társaságában. Ez a kép inkább az orosz igényeknek felel meg, akik nem alárendeltként gondolnak magukra, hanem olyan partnerként, akiknek Peking tervei megfelelnek, hiszen átfedésben van a sajátjukkal, a Nagyobb Eurázsiai Partnerséggel (Greater Eurasian Partnership – GEP).
Peking diplomáciai tiltakozást nyújtott be Újdelhiben, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalosan megnyitotta egy Arunácsal Pradesh-i alagtat. A terület ellenőrzését mindkét hatalom magáénak követeli – jelentette a South China Morning Post. .
Beszédet tartott Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtök reggel, amelyben Kína külpolitikájáról beszélt. A tárcavezető számos témakört érintett és elhangzott néhány erősebb kijelentés is – számolt be a South China Morning Post.