Ma 10 éves nornál és 15 éves zöld célú eurókötvényeket dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ és a Reuters IFR kötvénypiaci szolgáltatójának beszámolója szerint
a kezdetben megajánlott magas felárak miatt kora délután már nagyon magasra felhízott az ajánlati könyv.
Délután 2 óra előtt a 10 éves papír esetén 5,6 milliárd euró, a 15 éves zöld papír esetén 4,4 milliárd euró fölé nőtt a benyújtott ajánlatok volumene. Ez érthető amiatt, hogy kezdetben az irányadó euró midswap hozam felett 240, illetve 270 bázispontos, tehát gáláns, felárat tervezett megadni a kibocsátó a befektetőknek, majd látva a komoly vételi érdeklődést, kora délután ezt rendre 205, illetve 235 bázispontosra szűkítette. Így tehát a kezdetben megcélzott felárat végül 35-35 bázisponttal lejjebb faragta. Ezek mellet
a 10 éves papírra benyújtott ajánlatokból 1,5 milliárd eurónyit, a 15 éves Zöld papírból 1 milliárd eurónyit fogad el az ÁKK. Ez azt jelenti, hogy az éves adósságfinanszírozási tervében szereplő 2 milliárd eurónál kicsit több forrást vont be devizában.
A jelenleg elérhető 10 éves euró midswap hozam 2,46% körül mozog a Reuters rendszerében, így ehhez a 205 bázispontot hozzáadva 4,5% körüli 10 éves euróalapú célú forrásbevonási költség adódik.
A 15 éves euró midswap hozam jelenleg 2,52% körül mozog, így a 235 bázispontos felár mellett ez 4,9% körüli euróalapú zöld célú forrásbevonást jelent.
Érdemes megjegyezni, hogy Szlovénia is ma tartott eurókötvény kibocsátást, és ott a 30 éves futamidejű papírra 2,1 milliárd eurónyi vételi ajánlat érkezett be. Ott a 30 éves euró midswap felett (jelenleg 2,28% körül) kezdetben 140 bázispontos felárat célzott meg a kibocsátó, majd azt 125 bázispontra levitte, végül 128 bázispontos felárral árazta be a papírt.
Így tehát
a szlovén állam a magyarnál jóval hosszabb futamidejű euróalapú forrást sokkal alacsonyabb hozamfelár mellett tudott bevonni.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy egy évvel ezelőtt, szintén január elején 12 éves futamidejű dollárkötvény kibocsátást tartott a magyar adósságkezelő, és akkor a hozamfelár 180 bázispont volt a referenciaként választott amerikai államkötvény felett.
Előtte egy évvel, tehát 2022. január elején, egyszerre három dollárkötvényt dobott piacra az ÁKK, a 10 éves papírnál akkor 280 bázispontos volt a felár, tehát a mainál jóval magasabb, igaz akkor dolláralapú volt a forrásbevonás (amit euróra swapoltak), most euróalapú.
Frissítés! Így értékel az NGM
A kibocsátások végső paramétereinek rögzítése után kedden este kiadott egy közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben többek között azt emeli ki, hogy "kiemelkedő kereslet és túljegyzés mellett zajlott a kötvénykibocsátás", ezért azt a következtetést vonja le, hogy "töretlen a bizalom Magyarország iránt".
A részleteket illetően megjegyzi a tárca: "A magyar államadósság devizaaránya a kibocsátással együtt 2025 végén továbbra is a 30%-os sáv alatt marad." Az is kiderül a közleményből, hogy
Az 1,5 milliárd eurónyi 10 éves kötvény kamata 4,5% volt, míg az 1 milliárd eurónyi 15 éves zöld kötvény kamata 4,875%.
A tárca értékelése szerint "A jelentős érdeklődés és az előzetesen vártnál kedvezőbb kamatszint azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A nemzetközi befektetők a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a német gazdaság válsága ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarország úgy kezdi a 2025-ös évet is, hogy a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat."
"Az erős piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók mellett a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is igazolja, melyek révén olyan jelentős gigaberuházások kapcsolódnak be idén a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a BMW."
Azzal zárul a közlemény, hogy "A kötvénykibocsátásból befolyó összeg a 2025-ös békeköltségvetéssel összhangban a családok és a vállalkozások érdekében kerül felhasználásra, a zöld kötvényből befolyt összeget a kibocsátó a központi költségvetés egyes zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogja fordítani."
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ