A Paksi Atomerőmű délután jelentette be, hogy 3. blokkját 2024. május 31-én 13:59-kor műszaki meghibásodás következtében, automatikus védelmi működéssel visszaterhelték, így a blokk villamos teljesítménye 160 MW-tal csökkent.
Paks II után nem sokkal üzembe is állhat a terv szerint az új szlovák atomerőmű, és bár elsődleges célja északi szomszédunk villamosenergia-ellátásának biztosítása lesz, Magyarországra irányuló áramexportra is futhatja a termeléséből, aminek valószínűségét a néhány éve átadott magyar-szlovák távvezetékek is növelik.
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, a két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden tokiói élő Facebook-bejelentkezésében. A bejelentés azután érkezett, hogy Hszi-Csin Ping kínai elnök minapi budapesti látogatásán széleskörű, a nukleáris energiatermelés teljes vertikumára vonatkozó megállapodást kötött a két kormány egymással.
Minden idők második legalacsonyabb napközbeni áramára alakult ki múlt vasárnapra a magyar áramtőzsdén, és sorozatban már a hetedik egymást követő napon negatív napközben a másnapi áramár, mindez pedig óriási változásokat jelent, többek között a Paksi Atomerőműre és az ipari fogyasztók áramszámlájára is – derül a Portfolio rövid vizsgálatából.
Végéhez közeledik a Kalocsa-Paks Duna-híd építése, melynek műszaki átadása május végén várható. A hídhoz vezető utak építési munkálatai is folyamatban vannak, és a hídnak már hivatalosan is nevet adtak - írja a Kalohírek.hu.
A Paks II. építkezés gigantikus gödrében jártunk a minap, amikor exkluzív nagyinterjút készítettünk paksi irodájában Jákli Gergellyel, a projektcég vezérigazgatójával, és óriási talajszilárdító, illetve egyéb gépeket láttunk. Meg is örökítettük őket, így a most közzétett interjúval párhuzamosan egy különleges képgalériával is jelentkezünk alább.
A korábbi 23%-ról 10% alá csökkent azon magyar háztartások aránya, akik gázszámláján megjelenik a 7,5-szeres gázár az átlagfogyasztás felett, és 13%-ról 3,6%-ra csökkent az eladott gázvolumenen belül a 7,5-szeres gázár aránya, amely eredmények "az ország szempontjából jók", és "ez az, amit el akartunk érni" – jelentette ki Lantos Csaba a 24.hu podcast műsorában. Az energiaügyi miniszter szerint részben emiatt, részben egyéb okok miatt "most nincs napirenden", hogy csökkentsék a 7,5-szeres gázárat, igaz nem állítja, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Két magyarországi helyszínen megindultak a próbafúrások egy speciális erőmű, szivattyús tározós erőmű előkészítő munkálatai során, és a cél az, hogy egy 500-600 MW körüli, tehát egy paksnyi blokk kapacitásának legalább megfelelő energiatároló létesüljön 5-10 éves időtávon, ami az energiatárolás fokozott hazai kihívását kezelni tudja – jelezte a projektről az eddig ismerhető részleteket Steiner Attila az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában. A naperőművek előretörése mellett az energiatárolási lehetőségekről és kihívásokról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
Fontos információkat vázolt fel a mai befektetői tájékoztató során az MVM Csoport az új, 2035-ig terjedő, négypilléres stratégiájáról a nyilvánosságra hozott befektetői prezentáció segítségével. A bemutatót tartó Fazekas Lászlóval, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettesével sikerült egy gyorsinterjút készítenünk az új stratégia és az előzetes 2023-as pénzügyi eredmények kapcsán, amely interjúnk itt olvasható.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
Ahogy nemrég írtunk róla, megtörtént az utolsó elem beemelése is a Paks és Kalocsa között épülő Duna-hídon, amivel összeért a két part között a közel 1 kilométeres építmény. A Magyar Építők ezúttal egy látványos videót tett közzé a projektről, bemutatva a beruházás legújabb szakaszát.
Megtörtént az utolsó elem pályalemezének betonozása, így összeért a Paks és Kalocsa között épülő Duna-híd - írja a Magyar Építők. A munkálatok viszont még nem fejeződtek be, a műszaki átadás tavasz végén várható.
Minden idők legnagyobb nyereségét termelte tavaly az MVM Csoport, ami jó alapot ad arra, hogy megvalósítsa azt a 2035-ig szóló négypilléres tervet, amely most készült el – jelezte Mátrai Károly az Indexnek adott interjúban. Az MVM Csoport vezérigazgatója az egyes pillérek különböző elemeit is felfedte, így kiderült, hogy el tudja képzelni: Németországban, vagy Lengyelországban is lekötnek LNG-kapacitásokat, szivattyús tározós erőművet is építhetnek, illetve a Paks I. és Paks II. mellett hosszabb távon akár kis moduláris erőműve is lesz a cégcsoportnak. Elárulta azt is, hogy az MVM Csoport 2035-ig összesen 3000 MW megújuló energiás termelési kapacitással számol, ami ötszöröse a jelenleginek, és az egyes szegmensekből is jelzett célszámokat. A stratégia további fontos elemeként jelezte: eladhatnak bizonyos céges egységeket, hogy jobban tudjanak fókuszálni a tevékenységeikre, illetve a top3-ba tudjanak tartozni az egyes szolgáltatások terén.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban arról volt szó, hogy a héten jelentette be az Európai Tanács a 12. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. A döntéshez konszenzusra volt szükség az EU tagállamai mögött, elfogadásához tehát szükség volt a magyar kormány támogatására is. A helyzet furcsasága, hogy a csomag szankciós volta ide vagy oda, az intézkedés nagyon sok olyan akadályt hárított el, melyek útjában állhattak a Paksi atomerőmű oroszok általi bővítésének. A témáról Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Műszaki akadálya nincs annak, hogy a négy egyforma paksi blokk valamelyikébe az orosztól eltérő, akár francia, akár amerikai nukleáris fűtőanyag kazettákat helyezzenek be, de ezt majd csak akkor érdemes megtenni, amikor az üzemidő-hosszabbítás miatt egyébként is leáll egy adott blokk, tehát majd csak 2028-2030 tájékán – ezt nyilatkozta Horváth Péter János a vg.hu-nak.
Az eddigi jogi és műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely a Paksi Atomerőmű négy blokkja 20 évvel történő További Üzemidő Hosszabbítását (TÜH) akadályozná, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig egyértelműen megtérülő beruházásról beszélünk – hangsúlyozta Horváth Péter János kedden Pakson egy sajtótájékoztatón. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szállítási bizonytalanságok tapasztalatai miatt úgy döntöttek: 3 évre emelik a nukleáris fűtőelemek készletét a törvényileg minimálisan kötelező 2 évről, és a Portfolio kérdésére elárulta, hogy a jelenlegi 2,5 évnyi készletről az idén év végi várható szállítással közel 3 évre emelkedik a készlet, majd a jövő év eleji újabb szállítással „valamivel 3 év fölé megyünk”. Horváth Péter János azt is felvázolta kérdésünkre, hogy az orosz Roszatom megbízható fűtőelem beszállítása mellett hogyan tervezik a fűtőelem diverzifikációt az amerikai Westinghouse és a francia Framatome cégek kapcsán.
A Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője rámutatott arra a kritikus veszélyre, amelyet az Egyesült Államok orosz nukleáris fűtőanyagoktól való nagymértékű függősége jelent. A Fehér ház sürgette a Kongresszust, hogy különítsen el forrásokat az ország hazai ellátási láncának újjáépítésére és az Oroszországból származó import korlátozására – számolt be a Financial Times. Európában is egyre több ország próbál leválni az orosz fűtőanyag-ellátásról, de Magyarország egyelőre nem keres új beszállítót a Paksi Atomerőmű ellátására.
Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil – ezt az érvrendszert adta elő Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke a Welt and Sonntagnak adott nyilatkozatban.