Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
Éves szinten több mint 250 millió forintba kerül a Paksi Gyógyfürdő fenntartása, amit a jelenlegi helyzetben nem tud vállalni a város - írja a Termál Online.
Moszkvának át kell gondolnia, hogyan kommunikál azokkal az országokkal, amelyek aktívan támogatják az oroszellenes szankciók politikáját; és bár az orosz külpolitikai prioritásokban bekövetkezett alapvető elmozdulások a Magyarországgal való kapcsolatokban is tükröződnek, de Moszkva kész közös gazdasági projektek megvalósítására - jelezte Jevgenyij Sztanyiszlavov szerdán az orosz TASZSZ hírügynökségnek. Oroszország magyarországi nagykövete azt is üzente, hogy "Mi a magunk részéről készek vagyunk ilyen módon dolgozni és előre haladni a közös gazdasági projektek megvalósításában, attól függően, hogy magyar kollégáink mennyire állnak készen erre".
Ma elkészült a Roszatom nukleáris üzemanyagokat gyártó vállalatának, a TVEL-nek, Moszkva melletti üzemében a százezredik üzemanyagkazetta, amelyeket a Paksi Atomerőműben is üzemelő VVER-440-es reaktorokhoz használnak és ez a különleges gyári számot viselő kazetta majd a következő szállítmánnyal Paksra fog érkezni – közölte ma a Roszatom.
Annak a magyar ígéretnek az ismeretében adta meg az Európai Bizottság az állami támogatást elfogadó határozatát Paks II. ügyében 2017-ben, hogy csak 2026 és 2032 között üzemel párhuzamosan a Paks I. és a Paks II., de a magyar parlament friss döntése alapján ez sokkal hosszabb idő is lehet, és így könnyen lehet, hogy újra kell kezdeni a Paks II. állami támogatásával kapcsolatos uniós engedélyezési eljárást – vonja le a következtetést a 444.hu a témát körbejáró cikkben.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Négy nap alatt hat alkalommal is csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében – írja a VG.hu.
A Paksi Atomerőmű (Paks I.), illetve a tervezett második komplexum (Paks II.) telephelyét szeizmológiai okok, aktív törésvonal kockázata, miatt alkalmatlannak kell tekinteni nukleáris erőmű létesítésére mind a magyar szabályozás, mind a nemzetközi ajánlások, mind az orosz előírások szerint – állapította meg az a jelentés, amelyet az osztrák környezetvédelmi hivatal adott ki hétfőn.
„Az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciós politika kudarca miatt globális energiaválság alakult ki, ami hosszú távon itt lesz velünk”, ezért „a paksi atomerőmű bővítése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk egyben” – hangsúlyozta Szijjártó Péter csütörtökön délután a Facebook-oldalán.
A Paksi Atomerőmű megnyugtató, kiszámítható, biztos működése, ezáltal Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda reggel a hivatalos Facebook-oldalán közzétett videóban.
Süli János már nem államtitkár a Külgazdasági és Külügyminisztériumban - derül ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből. Ezzel a változással függ össze, hogy a Hivatalos Értesítő kedd esti számában megjelent KKM minisztériumi szervezeti és működési szabályzata szerint a parlamenti államtitkár felügyeli mostantól ezt a tevékenységet.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozóan kiadta az ötös számú blokk reaktorépületének építési engedélyét, így lehetővé válik a kivitelezési munkák megkezdése - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában.
Miután csütörtök este kiadta az egész Paks II. projekt kulcsfontosságú létesítési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal, pénteken délelőtt megjelentetett az oldalán egy közleményt, benne pedig egy 4 oldalas tájékoztató anyagot is. Ezekben egyrészt elmagyarázta, hogy hogyan jutott erre a döntésre, például a földrengésveszéllyel kapcsolatos vizsgálatok, illetve az osztrák szakértőkkel való egyeztetések után, másrészt azt is tisztázta, hogy mit is jelent ennek az engedélynek a kiadása a gyakorlatban.
Megkapta Paks II. a kritikus fontosságú létesítési engedélyt - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal honlapján közzétett határozatból. Ezzel a kormány tervei szerint már a következő hetekben az új fázisába léphet a paksi projekt: az építkezési szakaszba.
Hétfőn reggel 6 óra után elkezdett nőni a Paksi Atomerőmű által termelt villamosenergia mennyisége és délutánra már 1320 MW fölé nőtt az összesített teljesítmény. Bár az erőmű oldalán jelenleg még nincs külön hír róla, de ez arra utal, hogy fokozatosan elkezdték újraindítani a nemrég leállított második reaktort, amelyet egyébként is ezekre a napokra ígértek.