A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Bár még tavaly is a szolgáltatással meghatározott vállalati nyugdíjprogramokban kezelték a legtöbb nyugdíjpénzt az OECD országokban 13,1 ezer milliárd dollárral, a súlypont egyre inkább a hozzájárulással meghatározott programok felé terelődik, amelyek tavaly már közel 8 ezer milliárd dollárnyi nyugdíjvagyonért feleltek. Az OECD legfrissebb tanulmányában a világ nyugdíjrendszerei előtt álló legnagyobb kihívásokat pedzegeti, emellett kitér arra is, hogy adózási szempontból megéri-e nyugdíjcélú megtakarításokba fektetni a pénzünket.
2015-ben is ázsiai országok végeztek az első helyen az OECD PISA-felmérésén, amely során 15 éves diákok matematikai, szövegértési és tudományos képességeit vizsgálják, és amelynek eredményeit kedden ismertették. A teszt ezúttal a természettudományokra fókuszált: ezen a területen a magyar diákok teljesítménye a középmezőnybe tartozik a vizsgált országok között, és nagyjából az olasz, a litván és a horvát tanulókéval van egy szinten. Hazánk a természettudományok és a szövegértés területén is visszaesett 2015-ben, és összességében az elmúlt négy felmérés során a legrosszabb eredményt produkálta.
A jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is rekordmagasságban vannak sok OECD-országban - derül ki a szervezet legújabb elemzéséből. A válságot követő kilábalásból a magasabb jövedelmű háztartások nagyobbat profitáltak, a makacsul magas munkanélküliség és a bérek visszafogott növekedési üteme ugyanis jelentősen visszafogta az alacsonyabb keresetűek helyzetének javulását. A szélesedő jövedelmi szakadék számos esetben az állami újraelosztási rendszer kudarcából fakadt: 2010-2014 között például az összes OECD-országból Magyarországon szorult vissza leginkább az állam jövedelem-újraelosztásban betöltött szerepe, ami így az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett.
Élénkülhet a magyar gazdaság növekedése 2017-ben, amit a költségvetési lazítás is támogathat - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet közgazdászai elismerik, hogy komoly mozgástér van a magyar büdzsében, viszont szerintük más irányba kellene elindulni, mint amit a kormány tervez.
Tavaly 38 ezer milliárd dollárra duzzadt a világ magánnyugdíj-vagyona. Az OECD friss tanulmánya szerint a nyugdíjalapok kezelik a legtöbb nyugdíjpénzt a világon, tavaly az alapokon keresztüli befektetések közel 25 ezer milliárd dollárt tettek ki. Ezzel az elmúlt évtizedben másodszor fordult elő 2008 után, hogy csökkent a nyugdíjalapok által kezelt vagyon. Bár a GDP-hez viszonyított nyugdíjbefektetéseket tekintve Magyarország az utolsók között kullog, a tavalyi nettó nyugdíjhozamokat nézve az előkelő hetedik helyet sikerült megszerezni a 33 országból álló listán.
Magyarország idén a GDP 20,6 százalékát költheti szociális kiadásokra, ami nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható - derül ki az OECD friss elemzéséből. A szociális kiadások közül a nyugdíjak teszik ki messze a legnagyobb szeletet, egészségügyre viszont a régióban csak a lengyelek költenek kevesebbet a GDP arányában.
A Magyarországon gyereket nevelő nők nincsenek rossz helyzetben, ami a fizetett szabadságok hosszát illeti, a dobogó harmadik fokán állunk az Economist által készített rangsorban. A magyar apukák már közel sincsenek ilyen kitüntetett helyzetben: Japánban például az újdonsült édesapák is kapnak 34 hétnyi átlagfizetésnek megfelelő összeget az alatt az 52 hét alatt, amit párjukkal és a gyerekkel otthon tölthetnek.
Az OECD legfrissebb elemzése szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a világon, a vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet csípte meg a rangsorban. Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.
Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.
Az európai OECD-tagországok között Magyarországon a legnagyobb a bérkülönbség a diplomások és a nem diplomások között, de a felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkavállalók közül is a férfiakat kompenzálják a legjobban, a nők csupán a férfiak fizetésének 68 százalékát keresik átlagosan - többek között ez is kiderül az OECD Education at a Glance 2016 kiadványából, ami csütörtök délelőtt jelent meg. A középszintű oktatásban ugyan emelkedett a szakképesítést is elsajátító diákok aránya az utóbbi években, az OECD-átlagtól így is elmaradunk. Az oktatásra fordított közkiadások aránya továbbra a legalacsonyabbak között van hazánkban, különösen a középfokú oktatásra költünk jóval kevesebbet, mint a többi tagország.
A héten jelent meg az OECD friss elemzése a tagállamok állampapírpiacáról, az anyagban több Magyarország szempontjából hízelgő ábra is szerepel. Ezek a grafikonok alátámasztják azt, amiről már többször írtunk: a magyar adósságon belül egyre nagyobb a belföldi tulajdonosok részaránya, a hozamesés pedig sokat enyhített a költségvetés terhein az utóbbi években.
A 2007-2015 közötti időszakban Magyarországon volt a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között - derült ki egy friss kimutatásból. A foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit megvert hazánk.
Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.
Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.
Magyarország nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani, hanem a munkanélküliség csökkentésével és a munkaerő képzésével, rugalmassá tételével - mondta a nemzetgazdasági miniszter a norvégiai Bergen városában tartott, készségek és képességek fejlesztéséről szóló konferencia szünetében telefonon az MTI-nek.
A magyarok messze a legelégedetlenebbek életükkel az OECD-országok állampolgárai közül - derül ki az OECD egy friss jelentéséből. A jóléti tényezők jellemzőit régiós összevetésben vizsgáló tanulmány szerint pedig a legtöbb mutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet, ami nem konzisztens a magyarok pesszimista világlátásával.
Az európai országok gazdasága fokozatosan talpra áll, de további cselekvésre van szükség a világgazdasági válság megoldatlan, a növekedést még mindig terhelő következményeinek felszámolásához és az új kihívások megfelelő kezeléséhez - állapította meg az OECD az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetét elemző, pénteken kiadott tanulmányaiban.
A világgazdaság az alacsony növekedés csapdájába ragadt, amiből csak a fiskális és a monetáris politika, valamint a strukturális reformintézkedések összhangja húzhatja ki - figyelmeztet az OECD legújabb jelentésében. Azonnali cselekvés hiányában a fiatal generációk épp úgy rosszul járhatnak, mint a nyugdíjas éveikhez közeledők.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
