oecd

Súlyos szennyezésnek vagyunk kitéve - Életbevágó a megújulók terjedése

Számos ország jelentős előrelépést ért el a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználásában az elmúlt évekeben, érdemben csökkentve az egységnyi GDP megtermelése során légkörbe jutó szennyező anyagok mennyiségét. A folyamat ezzel együtt túlságosan lassú, és amennyiben az importált termékek és szolgáltatások előállítása során külföldön megvalósult emissziót is számításba vesszük, az összkép már kevésbé kedvező - derül ki az OECD adataiból. A szervezet "zöld növekedési jelentése" szerint míg a szén-dioxid-kibocsátást vagy az adóbevételeken belül a környezetvédelem arányát tekintve Magyarország teljesítménye a jobbak között van, a lakosság kis méretű szálló porszennyezésnek való kitettsége továbbra is az egyik legsúlyosabb Európában.

Tippelj, melyik termékeket hamisítják a legnagyobb arányban a világon!

Nagy adóegyezményhez csatlakozott Magyarország

Magyarország csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multilaterális adóegyezményéhez, a dokumentumot Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár írta alá az OECD miniszteri értekezletének margóján, több mint 65 országgal együtt, Párizsban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.

Egyre jobban keres a magyar, de közben romlik a versenyképesség

A fokozott gazdasági teljesítménynek, a munkaerőhiánynak és a jelentős minimálbér-emeléseknek köszönhetően a reálbérek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység, ami egyben rontja Magyarország versenyképességét - hívja fel a figyelmet az OECD a Magyarországról készített legfrissebb előrejelzésében. A szervezet szerint a munkaerőpiaci feszültségeket és az inflációs nyomást is enyhíteni tudná a kormány, ha gyorsabban építené le a közfoglalkoztatási programokat. Idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos GDP-bővülésre számítanak hazánkban, ami jóval magasabb a novemberi előrejelzésüknél.

Agyonadóztatja a dolgozókat az állam: dobogós lett Magyarország

Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.

A Nők40 nyugdíjszabály eltörlését javasolja az OECD

"Megfelelő irányba halad a magyar gazdaságpolitika az OECD szerint" címmel tette közzé közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely úgy értelmezi a nemzetközi szervezet értékelését, hogy a sok dicséret mellé a kritikák csak azért férhettek be, mert a dokumentum még nem tudta figyelembe venni az összes kormányzati intézkedést. Ehhez képest az OECD "Going for Growth" jelentését olvasva inkább azt láthatjuk, hogy bizony a szervezet nagyon sok helyen lát olyan akadályokat, amelyek a növekedés útjában állnak. Csökkenteni kellene a bürokráciát és az adminisztratív terheket, javítani szükséges a szabályozási hatékonyságon, le kellene építeni a versenyt korlátozó szabályozásokat. Nincs oda az OECD a kormány által nagyon szeretett duális képzésért, és a nők korai nyugdíjazási lehetőségéért (Nők40) sem.

A világ végre kifelé tart a gödörből, de nagyon kell vigyázni a buborékokkal

A világgazdaság idén végre elkezdhet kimászni a gödörből, 2010 óta ugyanis először fordul majd elő, hogy a globális GDP gyorsabb ütemben bővülhet, mint az azt megelőző évben - mutat rá az OECD márciusi Economic Outlook elemzése. Azért nem minden szép és jó: az éveken át extrém alacsony tartott kamatok és a jegybankok eszközvásárlási programjai veszélyes, buborékközeli állapotokat teremtettek a részvény- és ingatlanpiacokon, ezért a leginkább érintett országok döntéshozóinak nagy körültekintéssel kell kezelnie a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különben csúnya fordulatot vehet a javuló világgazdasági növekedési sztori.

Nem is gondolnád, mennyi pénzük van a legjobban kereső magyaroknak

A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.

Megéri nyugdíjra spórolni, csak nem mindegy, melyik országban élsz

Bár még tavaly is a szolgáltatással meghatározott vállalati nyugdíjprogramokban kezelték a legtöbb nyugdíjpénzt az OECD országokban 13,1 ezer milliárd dollárral, a súlypont egyre inkább a hozzájárulással meghatározott programok felé terelődik, amelyek tavaly már közel 8 ezer milliárd dollárnyi nyugdíjvagyonért feleltek. Az OECD legfrissebb tanulmányában a világ nyugdíjrendszerei előtt álló legnagyobb kihívásokat pedzegeti, emellett kitér arra is, hogy adózási szempontból megéri-e nyugdíjcélú megtakarításokba fektetni a pénzünket.

Elvéreztek a PISA-teszten a magyar diákok

2015-ben is ázsiai országok végeztek az első helyen az OECD PISA-felmérésén, amely során 15 éves diákok matematikai, szövegértési és tudományos képességeit vizsgálják, és amelynek eredményeit kedden ismertették. A teszt ezúttal a természettudományokra fókuszált: ezen a területen a magyar diákok teljesítménye a középmezőnybe tartozik a vizsgált országok között, és nagyjából az olasz, a litván és a horvát tanulókéval van egy szinten. Hazánk a természettudományok és a szövegértés területén is visszaesett 2015-ben, és összességében az elmúlt négy felmérés során a legrosszabb eredményt produkálta.

Szegénység: a világ leszerepelt, de Magyarország sem lehet büszke

A jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is rekordmagasságban vannak sok OECD-országban - derül ki a szervezet legújabb elemzéséből. A válságot követő kilábalásból a magasabb jövedelmű háztartások nagyobbat profitáltak, a makacsul magas munkanélküliség és a bérek visszafogott növekedési üteme ugyanis jelentősen visszafogta az alacsonyabb keresetűek helyzetének javulását. A szélesedő jövedelmi szakadék számos esetben az állami újraelosztási rendszer kudarcából fakadt: 2010-2014 között például az összes OECD-országból Magyarországon szorult vissza leginkább az állam jövedelem-újraelosztásban betöltött szerepe, ami így az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett.

Rengeteg pénze van Magyarországnak, csak nem biztos, hogy jól költi el

Élénkülhet a magyar gazdaság növekedése 2017-ben, amit a költségvetési lazítás is támogathat - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet közgazdászai elismerik, hogy komoly mozgástér van a magyar büdzsében, viszont szerintük más irányba kellene elindulni, mint amit a kormány tervez.

Ha nyugdíjhozam, Magyarország toplistás helyen

Tavaly 38 ezer milliárd dollárra duzzadt a világ magánnyugdíj-vagyona. Az OECD friss tanulmánya szerint a nyugdíjalapok kezelik a legtöbb nyugdíjpénzt a világon, tavaly az alapokon keresztüli befektetések közel 25 ezer milliárd dollárt tettek ki. Ezzel az elmúlt évtizedben másodszor fordult elő 2008 után, hogy csökkent a nyugdíjalapok által kezelt vagyon. Bár a GDP-hez viszonyított nyugdíjbefektetéseket tekintve Magyarország az utolsók között kullog, a tavalyi nettó nyugdíjhozamokat nézve az előkelő hetedik helyet sikerült megszerezni a 33 országból álló listán.

Vannak lyukak a magyar szociális hálón, de máshol se sokkal jobb

Magyarország idén a GDP 20,6 százalékát költheti szociális kiadásokra, ami nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható - derül ki az OECD friss elemzéséből. A szociális kiadások közül a nyugdíjak teszik ki messze a legnagyobb szeletet, egészségügyre viszont a régióban csak a lengyelek költenek kevesebbet a GDP arányában.

Egyetlen ábra arról, hogy Magyarország elkényezteti az újdonsült anyákat

A Magyarországon gyereket nevelő nők nincsenek rossz helyzetben, ami a fizetett szabadságok hosszát illeti, a dobogó harmadik fokán állunk az Economist által készített rangsorban. A magyar apukák már közel sincsenek ilyen kitüntetett helyzetben: Japánban például az újdonsült édesapák is kapnak 34 hétnyi átlagfizetésnek megfelelő összeget az alatt az 52 hét alatt, amit párjukkal és a gyerekkel otthon tölthetnek.

Szánalmas a magyarok pénzügyi tudása, és még finoman fogalmaztunk

Az OECD legfrissebb elemzése szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a világon, a vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet csípte meg a rangsorban. Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.

Egy térkép arról, hogyan szakadt szét Magyarország

Nem normális, ami a világon történik - Küszöbön az újabb válság?

Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.

A magyarok 24%-a sokkal jobban keres a többinél

Az európai OECD-tagországok között Magyarországon a legnagyobb a bérkülönbség a diplomások és a nem diplomások között, de a felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkavállalók közül is a férfiakat kompenzálják a legjobban, a nők csupán a férfiak fizetésének 68 százalékát keresik átlagosan - többek között ez is kiderül az OECD Education at a Glance 2016 kiadványából, ami csütörtök délelőtt jelent meg. A középszintű oktatásban ugyan emelkedett a szakképesítést is elsajátító diákok aránya az utóbbi években, az OECD-átlagtól így is elmaradunk. Az oktatásra fordított közkiadások aránya továbbra a legalacsonyabbak között van hazánkban, különösen a középfokú oktatásra költünk jóval kevesebbet, mint a többi tagország.

Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években

A héten jelent meg az OECD friss elemzése a tagállamok állampapírpiacáról, az anyagban több Magyarország szempontjából hízelgő ábra is szerepel. Ezek a grafikonok alátámasztják azt, amiről már többször írtunk: a magyar adósságon belül egyre nagyobb a belföldi tulajdonosok részaránya, a hozamesés pedig sokat enyhített a költségvetés terhein az utóbbi években.