Míg korábban a középmezőnyben tartózkodott, a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása óta hátul kullog Magyarország az OECD listáján a nyugdíjalapokban fekvő lakossági befektetések összegét tekintve. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tagjainak így sincs okuk panaszra: a magyar megtakarítók nyugdíjpénztárai hozták a 4. legnagyobb hozamot tavaly 31 ország közül.
A feltörekvő országok, elsősorban Kína gazdasági növekedésének lelassulása visszaveti a világkereskedelmet és ezzel együtt a világgazdaság növekedési ütemét - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett jelentésében. Az OECD által a magyar gazdasági kilátásokról közzétett előrejelzését külön saját cikkünkben írtuk meg:
Erős növekedést produkált 2015-ben a magyar gazdaság, azonban az állami beruházások csökkenése és a kevésbé támogató költségvetési politika miatt jövőre várhatóan lassulni fog a bővülés - állapítja meg az OECD legfrissebb gazdasági előrejelzésében. A szervezet (melynek anyagaira mostanság a kormány illetékesei hivatkozási alapként tekintenek) a júniusi prognózissal megegyezően idén 3 százalékos növekedésre számít, míg jövőre a júniusi előrejelzésnél 0,2 százalékponttal nagyobb - 2,4 százalékos GDP-növekedést vár. Az új uniós ciklus forrásaiból megvalósuló beruházások 2017-től ismét löketet adnak a gazdasági expanziónak, így a növekedés üteme ekkor ismét 3 százalék feletti lehet.
Évente majdnem 150 ezer forintot költünk el gyógyszerre fejenként, a GDP arányában pedig csak Görögországban költenek nálunk többet gyógyszerre - derül ki az OECD a napokban megjelent tanulmányából.
A héten tette közzé érdekes, sok részletre kiterjedő adatbázisát az OECD a tagállamokról. A How is Life? (Milyen az élet?) című összeállítás a magyar gazdaság és társadalom vonatkozásában is rengeteg érdekes adatot tartalmaz, ezekből szemezgettünk. Kiderül például, hogy az elkölthető jövedelmünk még mindig alacsony és pihenésre sem jut időnk, ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben a magyar háztartások egyáltalán nincsenek eladósodva nemzetközi összehasonlításban. Rossz hír, hogy a magyar diákok teljesítménye is romlik, különösen a számítógépes problémamegoldás terén állunk rosszul.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint eddig 700 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Európában idén, ami év végére akár a rekord magasságú egymilliót is elérheti - hívja fel a figyelmet az OECD által frissen közölt menekültügyi összefoglaló. Közülük körülbelül 350-450 ezer ember kaphat nemzetközi védelmet, vagyis többen, mint bármelyik európai menekültválság során a második világháború óta.
A feltörekvő piacok - különösen Kína és Brazília - lassulása miatt a világgazdáság kilátásai borúsabban festenek, mint pár hónappal ezelőtt, azonban az Egyesült Államok elég jól teljesít ahhoz, hogy a Fed a pénzügyi válság óta először ismét kamatot emeljen - lényegében ez a legfőbb üzenete az OECD szerda délelőtt ismertetett friss makrogazdasági előrejelzésének. Catherine Mann, a szervezet vezető közgazdásza ugyanakkor kiemelte: a szigorítás megkezdésének időpontjánál sokkal fontosabb, hogy az milyen ütemben zajlik majd.
Lassult a gazdasági növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban a második negyedévben, főleg a japán recesszió következményeként.
Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.
Az OECD legfrissebb tanulmányában arra hívja fel az adóhatóságok figyelmét, hogy a jövőben sokkal szigorúbban kell bánniuk a gazdag adófizetőkkel. A vizsgált 56 ország adóhatóságának csak kevesebb mint harmada veszi komolyan a gazdagok adóztatási rendszerének és folyamatának kiépítését. Az OECD szerint ez igen meglepő, mivel a gazdagok száma és vagyona folyamatosan és gyors ütemben növekszik a világon - írja a Financial Times.
Érdekes ábrát tett közzé a Twitteren a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egyes országok minimálbéréről vásárlóerő paritáson amerikai dollárban. A rossz hír, hogy a vizsgált 27 országból csak három helyen keresnek kevesebbet, mint Magyarországon, úgy tűnik, hogy számunkra a lengyel bérek is az álomkategóriába tartoznak.
A túlméretezett pénzügyi szféra nem segíti, hanem visszafogja a növekedést - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányában.
Ha valóban az OECD kottájából játszik majd a kormány a következő három évben, akkor elsősorban az egészségügy és az oktatás hatékonyságának javításába, a bürokrácia további csökkentésébe és az adórendszer finomhangolásába foghatnak bele - derül ki a nemzetközi szervezet közelmúltban tett ajánlásaiból. Az Orbán-kormány egyébként évek óta jó viszonyt ápol a szervezettel, ennek adta újabb jelét a múlt héten Lázár János.
A globális gazdasági növekedés várhatóan erősödni fog idén és 2016-ban is, de a válság előtti időszakhoz képest továbbra is alacsony marad - állapítja meg az OECD legfrissebb makrogazdasági előrejelzésében. Ráadásul a szerepek is felcserélődhetnek: a korábbi tendenciákkal ellentétben most az eurózónától és Japántól számítanak gyorsabb bővülésre, míg az Egyesült Államok gazdasága a tavaly ősszel vártnál gyengébben teljesíthet.
Erőteljes és megalapozott a magyar gazdasági növekedés, ami 2015-ben is 3 százalék körül lehet, jövőre viszont 2,2 százalékra lassulhat - olvasható az OECD szerdán közölt gazdasági előrejelzésében. A szervezet szakemberei üdvözlik a bankadó csökkentését és a bankok mérlegének megtisztítását, de további strukturális reformokat várnak a kormánytól.
Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD tagállamok között - hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program elemzése, amely május 22-e, az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából készült. A probléma gyökere a családi mintában keresendő, már gyermekkorban súlyos gond az elhízás. A felnőttkori elhízás kockázata azonban jelentősen mérsékelhető a gyermek életének első 1000 napjában kialakított egészséges táplálkozás révén.
Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.
Idén és jövőre is szebbek lehetnek a magyar gazdaság növekedési számai, mint azt az OECD eddig várta. Azonban a nemzetközi szervezet kedden megjelent prognózisában egyúttal lassulást vetít előre.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
