A 2007-2015 közötti időszakban Magyarországon volt a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között - derült ki egy friss kimutatásból. A foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit megvert hazánk.
Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.
Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.
Magyarország nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani, hanem a munkanélküliség csökkentésével és a munkaerő képzésével, rugalmassá tételével - mondta a nemzetgazdasági miniszter a norvégiai Bergen városában tartott, készségek és képességek fejlesztéséről szóló konferencia szünetében telefonon az MTI-nek.
A magyarok messze a legelégedetlenebbek életükkel az OECD-országok állampolgárai közül - derül ki az OECD egy friss jelentéséből. A jóléti tényezők jellemzőit régiós összevetésben vizsgáló tanulmány szerint pedig a legtöbb mutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet, ami nem konzisztens a magyarok pesszimista világlátásával.
Az európai országok gazdasága fokozatosan talpra áll, de további cselekvésre van szükség a világgazdasági válság megoldatlan, a növekedést még mindig terhelő következményeinek felszámolásához és az új kihívások megfelelő kezeléséhez - állapította meg az OECD az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetét elemző, pénteken kiadott tanulmányaiban.
A világgazdaság az alacsony növekedés csapdájába ragadt, amiből csak a fiskális és a monetáris politika, valamint a strukturális reformintézkedések összhangja húzhatja ki - figyelmeztet az OECD legújabb jelentésében. Azonnali cselekvés hiányában a fiatal generációk épp úgy rosszul járhatnak, mint a nyugdíjas éveikhez közeledők.
Nem egészen egy hónappal ezelőtt még 2,5%-os növekedést jósolt Magyarország számára az OECD 2016-ban, ezt szerdán frissített előrejelzésében 1,6%-ra vágta vissza miután az első negyedévben csak 0,9%-kal tudott növekedni a kibocsátásunk. Jövőre viszont az alacsonyabb bázis miatt a korábban becsültnél erősebben, 3,1%-kal pattanhat vissza a magyar gazdaság.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai szerdán meghívták soraikba Lettországot, amely három évig tartó tárgyalások után 35. országként június 2-án csatlakozik hivatalosan a párizsi székhelyű nemzetközi szervezethez.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.
A kormány már előre igyekezett felkészíteni a közvéleményt arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentésében megdicséri majd Magyarországot. A pénteken publikált dokumentum azonban nem csak a pozitívumokra hívja fel a figyelmet, hanem kemény kritikát is megfogalmaz a kormány és a jegybank néhány intézkedésével kapcsolatban. Nem tetszik a szervezet közgazdászainak például a közműszektor egyre erőteljesebb államosítása, de azt sem tartják jó iránynak, hogy az MNB megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonrészét, szerintük az állami tulajdon csak átmenetileg tartható fenn.
Egyhavi átlagbérrel felérő gazdasági veszteséget okozhatna már rövid távon minden egyes brit háztartásra számolva a brit gazdaságnak a Brexit, áll az OECD szerdán ismertetett elemzésében.
Évente nagyjából 500 milliárd dollár értékben importálnak az országok hamis termékeket a világon, ami a teljes behozatali mennyiség 2,5 százalékát jelenti. Az amerikai, az olasz és a francia márkák a leginkább érintettek, a feketekereskedelem jelentős része pedig szervezett bűnözés kereteiben zajlik - derült ki az OECD és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának közös jelentéséből.
Elindult az a kiemelt projekt, amely biztosítja a magyar részvételt az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérési programjában (PIAAC) - közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerdán.
A foglalkoztatás élénkítése érdekében Magyarországnak folytatnia kell a munkára rakodó terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelműek esetében, valamint többet kell áldoznia a humántőkére és a kutatás-fejlesztésre ahhoz, hogy javítani tudja a termelékenység területén tapasztalt lemaradását a fejlett OECD országokhoz képest - állapította meg a szervezet nem rég megjelent időközi jelentésében, melyben a már korábban azonosított reformprioritások terén elért eredményeket szedte össze.
Három hónapon belül másodszorra rontotta a világgazdaság növekedési kilátásait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "a kiábrándító friss adatok alapján".
Éppen csak kezdjük kiheverni az előző világgazdasági válságot, azonban máris újabb veszélyek leselkednek a növekedésre. Vagyis korai lenne abban bízni, hogy a következő évtizedeket a válság előttihez hasonló töretlen bővülés jellemzi majd. Egyelőre a többség optimista, hogy sikerül majd elkerülni a komolyabb visszaesést, de a negatív kockázatok bármikor élesedhetnek.
A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira - többek között ezeket a megállapításokat fogalmazta meg az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmánya Magyarországra vonatkozóan. Emellett óriási a bérszakadék a nemek között és képzettség szerint is. Kevesen végeznek felsőoktatási képzést, sőt, doktori címet nálunk szereznek a legkevesebben. Valószínűleg mindez összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás és a vizsgált időszakban nálunk csökkent a legdrasztikusabban az oktatásra fordított állami kiadások aránya. A tanárok pedig továbbra is alulfizetettek és egyre idősebbek.