Kína az évtized végére meg kívánja duplázni a 2010-ben teljesített bruttó hazai termékének értékét és a lakosság egy főre jutó jövedelmét. Ennek érdekében "közepesen magas", de számokban egyelőre nem meghatározott gazdasági növekedést tervez a 2016-ban kezdődő ötéves tervében.
Sorozatban harmadik napja érkeznek nyugtalanító adatok Németországból, amelyek a globális növekedési lassulásra, illetve a német lokomotív húzóerejének gyengülésére utalnak. Ma ugyanis a német statisztikai hivatal azt jelezte, hogy augusztusban havi alapon 5,2%-kal esett az export a várt 0,9%-os csökkenéssel szemben, míg az import 3,1%-kal mérséklődött.
Sokak számára megdöbbentő kijelentést tett Lázár János a Portfolio múlt heti konferenciáján: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint már a két százalékot meghaladó GDP-növekedéshez is vért kell izzadni 2016-ban. Ez azért meglepő, mert a hivatalos előrejelzések a kormány és a jegybank részéről is ennél magasabb bővülésről szólnak még, és az elemzők többsége is 2,5 százalék körüli növekedése számít. Az elmúlt hónapokban már látszottak annak jelei, hogy gyűlnek a felhők a magyar gazdaság felett, több potenciális kockázat is megjelent, melyek keresztülhúzhatják az eddigi számításokat. Ezekre a kockázatokra próbál most válaszokat keresni a kormány Lázár szavai szerint, egyelőre azonban nem látszik jelentős mozgástér a gazdaságélénkítésre.
Lefelé módosította a kínai gazdaság növekedésének tavalyi ütemét a kínai statisztikai hivatal.
Rengeteg előadás, kerekasztal beszélgetés zajlott az 53. közgazdász vándorgyűlés pénteki "munkanapján", ahol 13 szekcióban üléseztek a közgazdászok. A Portfolio elsősorban a gazdaságpolitikai, a pénzügyi és az EU-források szekciójáról tudósított az alább látható hírfolyam segítségével.
A kormány már csütörtökön próbált elbüszkélkedni azzal, hogy Magyarország produkálta "az egyik leggyorsabb növekedést Európában". A számok viszont arról tanúskodnak, hogy jó eséllyel nemhogy dobogón nem lesz a magyar gazdaság, de az első tízben sem az Európai Unióban.
Jelentősen felfelé módosította a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését a német szövetségi központi bank (Bundesbank).
Tizenegy évvel ezelőtt komoly várakozások előzték meg a közép-kelet-európai országok uniós csatlakozását, sokan számítottak arra, hogy a régió majd Európa növekedési motorja lesz, mivel a csatlakozás után fokozatosan zárkózik majd fel a nyugati tagállamok szintjére. Az első évek azonban a legtöbb ország esetében csalódást okoztak, hiszen nem sikerült tartósan csökkenteni a fejlettségbeli különbséget. Most azonban sokak szerint elindult az a folyamat, amire tíz éve várunk, és talán hosszabb távon is a kontinens motorja lehet a régió.
A fokozódó növekedési elvárások és a gyakran változó piaci környezet késztet egyre több európai céget arra, hogy kockázatosabb bővülési lehetőségek felé forduljon. A hosszú távú adatok alapján azonban a legális és illegális között elhelyezkedő "szürke zónában" való működés nem szolgálja a fenntartható növekedést. A magyarországi cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb - derül ki az EY Európai Visszaélési kutatásából.
Mély, fájdalmas és elhúzódó recesszió vár Oroszországra, amely magával rántja még az egész kelet-európai és kaukázusi térséget is. Ezért a hozzá gazdaságilag szorosabban kapcsolódó régió idén átlagosan 3,3 százalékos recessziót produkál majd - véli az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Eközben az eurózónához szorosan kötődő országok kifejezetten jól járnak. A bank így a magyar növekedési kilátásokon is javított, noha az szerintük továbbra is elmarad majd a közép-európai átlagtól.
Nem lassult a magyar gazdaság az első negyedévben,sőt, az optimistább várakozások szerint akár 4% körüli GDP-növekedésről is számot adhat holnap a KSH. A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők ugyanakkor megosztottak: az általános kép a gazdaságról rövid távon lassulást ígér, ugyanakkor a havi termelési adatok zavarba ejtően jók lettek.
A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.
Az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet az Európai Unió gazdasága, míg az eurózóna államai 1,5 százalékos bővülést mutathatnak - derül ki az Európai Bizottság kedden publikált előrejelzéséből. A testület 2016-ra még ennél is gyorsabb növekedést jósol a kedvező nemzetközi környezetnek köszönhetően.
Negyedéves alapon 1,5%-ról 1,3%-ra, éves összevetésben pedig 7,3%-ról kereken 7,0%-ra, hatéves mélypontra lassult a kínai GDP-növekedés az idei első negyedévben - közölte ma hajnalban több más lényeges makroadat mellett a kínai statisztikai hivatal. Ezek az adatok rendre elmaradtak a várttól és intenzív lassulást jeleznek, így kissé érdekes lehet a 7%-os (előzetes) növekedési ütem kihozása, miközben a kínai vezetés már hónapok óta készíti fel a befektetői közösséget a lassulásra, illetve az ez elleni gazdaságpolitikai küzdelemre. Éppen az erre való spekuláció hajtotta a vártnak megfelelő 7%-os növekedési adatra 1%-kal felfelé a kínai tőzsdét.
A szerencsésen összeállt külső hajtóerők 3 százalék körüli idei reálnövekedést is lehetővé tehetnek a magyar gazdaságban - jósolták szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Elérkezett a számvetés ideje Magyarország gazdasági teljesítményéről, ugyanis az elkövetkező hónapokban mindegyik nagy hitelminősítő felülvizsgálja az adósbesorolásunkat. A kérdés kényes, bár a tétje szerintünk annyira valójában nem óriási. Most viszont az alábbi elemzésben sorra vesszük az összes fontos szempontot, hogy eldöntsük: megérdemli-e Magyarország, hogy visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába. A cikk végén szavazhat is, hogy mit gondol!
Kína idén már csak 7 százalékos növekedési tervet tűzött ki maga elé, amivel tehát elfogadják, hogy lassabb modellre kell átállniuk. További érdekesség, hogy a kínai miniszterelnök komoly kihívásokat lát idén a gazdaságuk kapcsán, ami miatt fiskális lazítást helyezett kilátásba.
Idén a tavalyinál várhatóan jóval alacsonyabb lehet GDP-arányosan az uniós támogatások lehívási aránya Magyarországon, jövőre pedig további jelentős lassulás várható, így utóbbi tényező akár visszahúzó hatású is lehet a 2016-os GDP-növekedésre - vetítette előre friss makrogazdasági elemzésében Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy éppen a nettó EU-transzferek GDP-arányos csökkenésének ellensúlyozása érdekében született az MNB részéről a Növekedési Hitelprogram minapi kibővítése, ami a kkv-szektor hitelhez jutási lehetőségeit igyekszik elérni a magasabb állami tulajdoni arányú bankrendszeren keresztül.
A tavalyi év végén jelentősen veszített az Egyesült Államok a növekedési lendületéből, jobban, mint arra az előzetes számok utaltak. A felülvizsgált közlés szerint 2,2 százalékkal növekedett az ország évesített negyedéves alapon.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
