A tavalyi 6,7 százalék körüli növekedés után 2017-re már csak 6,5 százalékos bővülést várnak a kínai hatóságok - értesült a Reuters. A váltás ugyanakkor érdekes, hiszen az utóbbi években 6,5-7 százalékos növekedés volt a hivatalos cél, ehhez képest a sáv alsó szélére belőtt ütem visszalépésnek mondható.
Számításaink szerint idén is folytatódhat a GDP-arányos adósság csökkenése, ami két-három évre visszatekintve már a gazdaság alapfolyamataiból ered, nincs szükség "trükközésre". A választások előtt a kormány kicsit kijjebb engedi a költségvetési nadrágszíjat, azonban ennek negatív hatását várhatóan bőven ellensúlyozza majd a felpörgő növekedés és az infláció éledezése. Így pedig kivételesen szerencsés esetben az év végére a 70 százalék körüli ráta is összejöhet, amire 2007 óta nem volt példa.
Miközben a világ a globalizáció válságával és a nyugati társadalmak alsó középosztálybeli polgárainak helyzetével van elfoglalva, addig vannak országok, akik köszönik szépen, jól elvannak ezzel a haldokló globalizációval. Az idén is folytatódott ugyanis a sikeresebb feltörekvő gazdaságok felzárkózása, ami Ázsia jelentős részét kezdi kiemelni a mélyszegénységből. Toplista a 2016-év GDP-növekedési bajnokairól az IMF legutolsó előrejelzése alapján.
Egyik napról a másikra nőtt 20 százalékkal a török GDP december közepén egy statisztikai revíziónak köszönhetően, mégsem lehetnek elégedettek az országban. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a harmadik negyedévben már a gazdaságot is megviselte a fél éve tartó folyamatos rendkívüli állapot az országban. Erdogan elnök továbbra is töretlen népszerűségnek örvend, viszont a gazdaság visszaesése, a magas munkanélküliség és a költségvetési megszorítások miatt egyre több az elégedetlen ember. A gondokat csak tetézi a líra zuhanása, melyet egyelőre hiába próbál megállítani vagy csillapítani a kormány és a jegybank. Márpedig ha nem sikerül úrrá lenni a zuhanáson, akkor veszélyes spirálba kerülhet a török gazdaság.
Élénkülhet a magyar gazdaság növekedése 2017-ben, amit a költségvetési lazítás is támogathat - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet közgazdászai elismerik, hogy komoly mozgástér van a magyar büdzsében, viszont szerintük más irányba kellene elindulni, mint amit a kormány tervez.
A 2,1 százalékos elemzői várakozással szemben 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Ez jelentős lassulást jelent a második negyedéves 2,8 százalékos növekedéshez képest, ami valószínűleg elsősorban az ipar gyengélkedésével magyarázható.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint idén 2,3, jövőre 2,7 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A szakember szerint a kormány által belengetett nagymértékű járulékcsökkentés is csak enyhítene a munkaerőpiaci problémákon, a valódi megoldáshoz komolyabb reform kellene.
Londoni elemzők szerint a legutóbbi üzleti felmérések és reálgazdasági aktivitási adatok arra vallanak, hogy a brit gazdaság meglehetősen ellenállónak bizonyult a Brexit-sokkal szemben, és így a korábban gondoltnál kisebb a recesszió kockázata.
Jó eséllyel a harmadik parlamenti választást is meg kell tartani egy éven belül Spanyolországban, miután a múlt héten ismét nem sikerült kormányt alakítani a parlamenti patthelyzet miatt. Pedig sürgősen szükség lenne egy erős kormányra, mely végre meg tudja hozni a régóta halogatott döntéseket, hiszen a munkanélküliség majdnem húsz százalék az országban, a költségvetés hiánya pedig tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát. Ennek ellenére a növekedésre nem lehet panasz, Spanyolország folyamatosan az európai élmezőnyben van.
Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
Összességében nem módosított idei növekedési előrejelzésén az elemzők többsége a második negyedéves részletes adatok keddi megjelenése után. Néhányan még javítottak is korábbi előrejelzésükön. A Commerzbank szakembere ugyanakkor a többieknél sokkal pesszimistábban látja a jövőt.
Negyedéves összehasonlításban csak a román gazdaság tudott a magyarnál erőteljesebb növekedést produkálni, éves alapon azonban csak a középmezőnyre volt elég a második negyedéves magyar teljesítmény - derül ki az Eurostat kedden közölt adataiból. A románok egyébként egész Európát állva hagyták, közel hat százalékkal tudtak növekedni.
A jövő év végére az MNB a jelenlegi 0,9 százalékról 0,5 százalékra vághatja tovább az alapkamatot, amit követően a forint 330-ig gyengülhet az euróval szemben, ami új történelmi rekordot jelentene az árfolyamban - olvasható a Commerzbank legfrissebb elemzésében.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.
A várt 2,6% helyett csak 1,2%-kal nőtt a második negyedévben az Egyesült Államok GDP-je az első negyedévi 0,8%-os ütem után, azaz sokkal kisebb volt az élénkülés, mint ahogy azt a piac gondolta. Az első negyedévre egyébként eredetileg 1,1%-os növekedést közölt a kereskedelmi tárca, amely egyébként az elmúlt évek teljes GDP adatsorát felülvizsgálta most. A dollár azonnal eséssel reagált a hírre, hiszen így tovább csökkent a még idén bekövetkező újabb Fed kamatemelés esélye.
Idén és jövőre összesen akár 0,6 százalékponttal is alacsonyabb lehet az eurózóna és az Európai Unió növekedési üteme annál, mint amire képes lett volna a brit népszavazás nélkül - derül ki az Európai Bizottság kedden megjelent előrejelzésében. Szerencsés esetben ennél kisebb hatással is megúszhatjuk, de a brit gazdaság akár komoly recesszióba is csúszhat.
Még két hét sem telt el azóta, hogy a brit választópolgárok kiszavazták magukat az Európai Unióból, a londoni elemzők azonban nem tétlenkednek, máris többen felülvizsgálták a magyar növekedési modelljüket. Ez egyrészt a Brexit miatt volt indokolt, másrészt májusban kifejezetten gyenge első negyedéves adat jelent meg, ami miatt szintén változtak a kilátások. A friss prognózisokból az látszik, hogy hiába vár a kormány és a jegybank még mindig 3 százalék körüli növekedést 2017-re, egyre valószínűbb, hogy ez csak álom, mivel alig lesz gyorsulás 2016-hoz képest. A hírek szerint ugyanakkor már a kormány is foglalkozik egy ideje azzal, hogyan lehetne felpörgetni a gazdaságot, így a Brexit csak egy újabb csapás lehet az amúgy sem túl fényes kilátások mellett.