Svédország legnagyobb nyugdíjalapja, az Alecta lecseréli a vezérigazgatóját, miután közel 2 milliárd eurót buktak az amerikai bankrészvény-befektetéseiken – írja a Bloomberg.
Nem igaz, hogy a nyugdíjasok terhet jelentenek a költségvetés számára, hiszen jellemzően többet fizetnek be életük során, mint amennyit a nyugdíjba vonulás után kapnak az államtól - írja a 24.hu.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
Svédország legnagyobb nyugdíjalapja, az Alecta beismerte, hogy hatalmas bukás volt a közel 2 milliárd euró összértékű befektetése három amerikai bankba, amelyek közül kettő bedőlt – írja a Bloomberg.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
A holland PFZW nyugdíjpénztár 303 millió eurónyi fosszilis tüzelőanyag-befektetést ad el. 78 olyan gáz- és olajipari vállalatról van szó, amelyek nem tesznek eleget a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési előírásoknak - írja az NL Times.
Az alternatív befektetések helyett inkább a kötvénybefektetések felé mozdult el az Allianz, miután tavaly 6 milliárd dolláros bírságot kellett kifizetnie értékpapírcsalás vádja miatt.
A bevételek csökkenése és a kiadások növekedése miatt az Egyesült Államok költségvetési hiánya januárban 39 milliárd dollár volt, miután egy éve még 119 milliárd dollár költségvetési többletet jegyeztek fel - közölte az amerikai pénzügyminisztérium pénteken.
Nem volt még olyan rossz negyedévük az elmúlt 5 évben az ESG-befektetéseknek, mint a tavalyi utolsó negyedévben, ehhez a piacok rossz teljesítménye és az egyre erősödő ellenhangok is hozzájárultak – írja a Financial Times.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap már a negyedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel – számol be a hírről a Bloomberg.
Dél-Korea állami nyugdíjtartaléka 2055-től kezd el kimerülni, amely előrejelzés két évvel korábbi, mint amivel az elemzők eddig számoltak. A demográfiai adatok kedvezőtlenül alakulnak, a gazdaság sem úgy nő, mint várták - írja a The Korea Herald.
Egy hónap alatt további 38,1 milliárd dollárnak megfelelő összeggel zsugorodott az orosz nemzeti vagyonalap, a kormány ugyanis ennek felhasználásával igyekszik pótolni a költségvetési hiányt – írja a Reuters.
A globális szabályozó hatóságok idén fokozottan ellenőrzik a hedge fundokat, a klíringházakat és a nyugdíjalapokat, miután egy sor válság most a bankrendszeren kívüli kockázatokra irányította a felügyelők figyelmét. Ez most nem olyan, mint 2008 volt.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
Egy felmérés szerint az állami nyugdíjrendszerek és a több mint 3 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelő állami vagyonalapok a következő 12-24 hónapban a gazdasági lassulás és a magasabb infláció kombinációjától tartanak – számol be a hírről a Reuters.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon.
Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter szerint a jegybank elnöke, Andrew Bailey tehető majd felelőssé, ha jövő héten visszatér a volatilitás a brit eszközök piacán, miután a jegybank leállította a vészhelyzeti eszközvásárlási programot - írja a Bloomberg. Az eszközvásárlások elindítására viszont pont a kormányzat váratlan lépése miatt volt szükség.