Röviden bemutatjuk az egyéni jövedelemmel párhuzamosan növekvő várható élettartam világszerte erősödő jelenségét: az élettartamrést, és magyar adatokon alapuló, de feltételezett hatását a nyugdíjrendszerbeli újraelosztásra. Az arányosnak nevezett nyugdíjrendszer jelentős jövedelmet csoportosít át a kisjövedelműektől a nagyjövedelműeknek, ezt érdemes az alapnyugdíj hozzákeverésével mérsékelni.
Döntő többségében még nem árazták be a klímaváltozás kockázatait a tőkepiacok, és csak a megkérdezett szakemberek 14 százaléka véli úgy, hogy a kockázatok beépültek az árakba. A zöld portfóliók térnyerését szabályozási ellentmondások is lassítják. A változás katalizátora lehet azonban a nemrégiben zárult COP26 konferencia és a kormányzati zöld programok - derül ki a KPMG friss kutatásából.
Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
A Rest Super nyugdíjalap lehet az első Ausztráliában, ahol elkezdik a nyugdíjra gyűjtők pénzét kriptoeszközökbe fektetni – számol be a hírről a Cointelegraph.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
A McKinsey friss tanulmánya szerint a világ nettó vagyona az elmúlt 20 évben háromszorosára nőtt, ennek a növekedésnek a harmadát pedig Kína adta. Összességében elmondható, hogy sosem volt ennél gazdagabb a világ, ugyanakkor meglepő, hogy a vagyon nagy részét a háztartások továbbra is ingatlanban tartják. A vagyonkoncentráció trendje folytatódik: a gazdagok kezében egyre több vagyon halmozódik fel.
Az nem új dolog, hogy a lakossági befektetők imádják a kriptodevizák világát, a magas kockázatuk ellenére elképesztő pénzek áramlanak ebbe a befektetési őrületbe, amit egyébként már sok piaci szereplő lufinak tart. Újabban azonban komolyabb játékosok is megjelentek a pályán: a kockázatitőkések mellett a gazdagok pénzét kezelő bizalmi vagyonkezelők, a milliók nyugdíjáért felelő nyugdíjalapok és a nagy alapkezelők is rákaptak a kriptopénzekre.
Legújabban Ausztrália egyik legnagyobb nyugdíjalapja jelentette be, hogy kis összegekkel, de beszállna kriptodevizák piacára. Korábban már amerikai és kanadai nyugdíjalapok is bejelentettek hasonló lépéseket – írja a Financial Times.
Halasztani kényszerül a Credit Suisse annak a jelentésnek a közzétételét, amelyben a Greensill Capitalhöz és annak bedőléséhez fűződő kapcsolatáról osztott volna meg több információt a bank – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Financial Times.
A fenntartható befektetések iparága önmagában túl kicsi ahhoz, hogy vezesse az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság felé való globális átmenetet, ezért a kormányoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy megvédjék a befektetőket a greenwashingtól - írja az IMF jelentésére hivatkozva a Financial Times.
Japán állami nyugdíjalapja úgy döntött, nem vesz többet olyan kínai államkötvényt, amelyet helyi devizában bocsátanak ki – számol be a hírről a Bloomberg.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
A rekordokat döntögető részvénypiac 30 éve nem látott hozamokat eredményezett az állami nyugdíjrendszerben Amerikában - számol be a hírről a Financial Times.
Rohamosan öregszik a kínai társadalom, a kormány attól tart, hogy egyre nagyobb problémákba fog ütközni a nyugdíjkifizetés, ezért új nyugdíj-megtakarítási lehetőségeket dobnak piacra – számol be a hírről a Reuters.
A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).
A friss statisztikák szerint a részvényalapokat keresték leginkább az európai befektetők az első negyedévben, de több milliárd eurónyi friss tőke áramlott kötvény és vegyes alapokba is. Ez egybecseng a magyar befektetők érdeklődési körével is, ugyanis itthon is leginkább a vegyes és részvényalapok a népszerűbb kategóriák. Az adatokból kiderül az is, melyik szektor tulajdonában van a legtöbb befektetési alap és mely országok vannak a lista legelején a kezelt vagyont tekintve.
Többségi tulajdonrészt szerezne a magyar állam a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben, tudta meg a Magyar Nemzet. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön.
A Fidelity friss elemzése szerint nem okozott törést az amerikaiak nyugdíjmegtakarításainál a koronavírus – számol be a hírről a MarketWatch.
Mario Draghi, az EKB volt elnöke és Olaszország jelenlegi miniszterelnöke úgy döntött, hogy a gazdasági válság miatt nem fogadja el a tisztségéért járó 115 ezer eurós fizetést – számol be a hírről a Financial Times.
Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hedge fundok az európai országok által kibocsátott állampapírok iránt, így egyes kormányok úgy döntöttek, hogy limitálják a hedge fundok által vásárolható állampapírok mennyiségét, hogy ezzel a hosszú távú befektetőknek kedvezzenek – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
