A Fidelity, amely közel 23 000 vállalkozás munkavállalói juttatási programját kezeli, az első olyan nagy nyugdíjbiztosítási szolgáltató lesz, amely lehetővé teszi a bitcoin kitettséget a nyugdíjszámlákon is.
Azzal, hogy egyre nagyobb terhet ró az államra az öregedő társadalom és a nyugdíjak fedezete, a kínai kormány új nyugdíjreformot jelentett be – számol be a hírről a Reuters.
Megvan a böjtje annak, hogy tavaly 10 éves csúcsra ugrott az amerikai állami nyugdíjalapok részvényaránya. A mostani volatilis piaci környezet ugyanis elégetheti a nyugdíjmegtakarításokat - számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A befektetői pánik és tőkekivonási hullám megakadályozása érdekében már legalább 19 alapkezelő döntött úgy Európában, hogy felfüggeszti az orosz kapcsolt befektetési alapjainak forgalmazását – számol be a hírről a Financial Times.
A 147 milliárd dolláros ausztrál állami vagyonalap is úgy döntött, hogy kitáraz az orosz tőzsdére bevezetett cégekből – számol be a hírről a Reuters.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta az Inforádió érdeklődésére Farkas András. A nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap a hetedik egymást követő negyedévben jelentett nyereséget, a tavalyi negyedik negyedévben a Japánon kívüli részvénybefektetések segítettek leginkább a hozamok feltornázásában – számol be a hírről a Bloomberg.
A nagy amerikai technológiai cégek ralija és egy sor kedvezőtlen piaci mozgás nem könnyítette meg a nagy hedge fundok dolgát az ügyfelek visszaszerzésében, pedig az elmúlt években egyre kevesebben fektetnek a profit befektetők alapjaiba – számol be a hírről a Financial Times.
Dánia legnagyobb nyugdíjalapja úgy döntött, ideje a kockázatosabb befektetések vizeire evezni, a kötvényekkel ugyanis már nem lehet túl sok pénzt keresni.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Már nem a lakossági befektetők kezében van a legtöbb tőzsdén kereskedett alap (ETF) Amerikában, egy friss összesítés szerint az intézményi befektetők vették át az uralmat a piacon – számol be a hírről a Financial Times.
Röviden bemutatjuk az egyéni jövedelemmel párhuzamosan növekvő várható élettartam világszerte erősödő jelenségét: az élettartamrést, és magyar adatokon alapuló, de feltételezett hatását a nyugdíjrendszerbeli újraelosztásra. Az arányosnak nevezett nyugdíjrendszer jelentős jövedelmet csoportosít át a kisjövedelműektől a nagyjövedelműeknek, ezt érdemes az alapnyugdíj hozzákeverésével mérsékelni.
Döntő többségében még nem árazták be a klímaváltozás kockázatait a tőkepiacok, és csak a megkérdezett szakemberek 14 százaléka véli úgy, hogy a kockázatok beépültek az árakba. A zöld portfóliók térnyerését szabályozási ellentmondások is lassítják. A változás katalizátora lehet azonban a nemrégiben zárult COP26 konferencia és a kormányzati zöld programok - derül ki a KPMG friss kutatásából.
Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
A Rest Super nyugdíjalap lehet az első Ausztráliában, ahol elkezdik a nyugdíjra gyűjtők pénzét kriptoeszközökbe fektetni – számol be a hírről a Cointelegraph.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
A McKinsey friss tanulmánya szerint a világ nettó vagyona az elmúlt 20 évben háromszorosára nőtt, ennek a növekedésnek a harmadát pedig Kína adta. Összességében elmondható, hogy sosem volt ennél gazdagabb a világ, ugyanakkor meglepő, hogy a vagyon nagy részét a háztartások továbbra is ingatlanban tartják. A vagyonkoncentráció trendje folytatódik: a gazdagok kezében egyre több vagyon halmozódik fel.
Az nem új dolog, hogy a lakossági befektetők imádják a kriptodevizák világát, a magas kockázatuk ellenére elképesztő pénzek áramlanak ebbe a befektetési őrületbe, amit egyébként már sok piaci szereplő lufinak tart. Újabban azonban komolyabb játékosok is megjelentek a pályán: a kockázatitőkések mellett a gazdagok pénzét kezelő bizalmi vagyonkezelők, a milliók nyugdíjáért felelő nyugdíjalapok és a nagy alapkezelők is rákaptak a kriptopénzekre.
Legújabban Ausztrália egyik legnagyobb nyugdíjalapja jelentette be, hogy kis összegekkel, de beszállna kriptodevizák piacára. Korábban már amerikai és kanadai nyugdíjalapok is bejelentettek hasonló lépéseket – írja a Financial Times.
Halasztani kényszerül a Credit Suisse annak a jelentésnek a közzétételét, amelyben a Greensill Capitalhöz és annak bedőléséhez fűződő kapcsolatáról osztott volna meg több információt a bank – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Financial Times.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
