"A költségvetés 2023-ban további 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel számol, amely a rendszeres havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjra is érvényes" - írja a Költségvetési Tanács anyaga, amely a 2023-as büdzsét véleményezi.
Időről-időre felmerül a kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása, megszüntetése idehaza, és az elmúlt napokban intenzív vita alakult ki a témában. Ennek okainak, az átalakítás indokainak, a módosítás lehetséges szempontjainak feltárásában Kocziha Andrea, a Moore Hungary adópartnere volt a segítségünkre.
Kijöttek az MNB friss statisztikái a magyar nyugdíjpénztárak első negyedéves adatairól, ezek pedig kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a koronavírus-válság idején láttunk: jókora befektetési veszteség, mínusz 5%-ot meghaladó hozamok, jelentős vagyonvisszaesés. A számok azt mutatják, hogy közel akkora sokként élte meg a hazai nyugdíjpénztári vagyon az orosz-ukrán háborút és az azt követő piaci és ellátási problémákat, mint 2020 tavaszán a koronavírus-válságot.
A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.
Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Oroszország vezetője emellett bejelentette, hogy megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért, illetve kijelentette, hogy az infláció pedig nem fogja meghaladni a 15 százalékot.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében az MNB új javaslatcsomagjának nyugdíjrendszert érintő módosításaival foglalkoztunk. A nyugdíjkorhatár változásairól és a nyugdíjösszeg megállapításáról Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük. Az adás második részében a két év kényszerpihenő után visszatérő, jubileumi Gourmet Fesztiválról volt szó, amit most hétvégén rendeznek meg a Millenárison. A fesztivál tematikájáról, részletes programtervéről és a rendezvényen felvonuló éttermekről, sztárséfekről a fesztivál főszervezőjét, Nemes Richárdot kérdeztük.
Délután 5 óra körül lesz meghallgatható a Checklist legújabb adása. A mai műsorban először az MNB új javaslatcsomagjának nyugdíjrendszert érintő módosításairól lesz szó. A csomag kitér a nyugdíjkorhatárra, a nyugdíjmegállapítási eljárásra és a nyugdíjbónuszra is, mindezekről Farkas András nyugdíjszakértőt fogjuk kérdezni. Ezután a két év kihagyás után tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gourmet Fesztivál idei tematikájával, éttermeivel és sztárséfjeivel foglalkozunk. A fesztivál főszervezője a magyar gasztronómia kihívásairól és a fesztiválon árairól is beszél majd.
A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem első részében megvizsgálom az MNB javaslatai közül a korhatár emelését és a valorizáció átalakítására vonatkozó javaslatot.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő javaslatcsomagját, mely a nyugdíjrendszer egyes elemeinek változtatását javasolja. Az MNB javaslatai például a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó a nyugdíjbónusz emelését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolását irányozzák elő, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát javasolják a kormánynak.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
Közleményt adott ki a Gyöngyház Nyugdíjpénztár a tagjainak, e szerint a pénztár hosszú távú önálló működése már nem biztosított, így egy másik pénztárral való egyesülés mellett döntöttek.
A gyermekfüggő nyugdíjrendszerről szóló cikkem első részében áttekintettem azokat a folyamatokat, amelyek a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságához vezettek, és bemutattam azt is, hogy miért nem képesek reagálni a gyermekeket közjószágként tekintő reformjavaslatok a problémákra. Most nézzük meg közelebbről Bencsik János friss nyugdíjjavaslatát, illetve tekintsünk át néhány nemzetközi példát!
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok, demográfusok és szociológusok, akik a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos erőfeszítéseit közvetlenül elismertetnék a nyugdíjrendszerben, feltéve, hogy a gyermek rendes hazai járulékfizetővé cseperedne nagykorára. Hosszabb csend után a kérdés újra fellángolt.
A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelés a tovább gyorsuló áremelkedési ütem miatt. Erre majd szeptemberben derülhet fény.
A lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza - közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a GKI kutatóintézet az MTI-vel.
Legutoljára 2018-ban láttunk olyat, amit áprilissal bezárólag idén: szinte mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2018-ast jóval meghaladó negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós félelemek is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig nem sok hozamot tudtak zsebre tenni idén a nyugdíjra gyűjtők. A jó (vagy rossz?) hír az, hogy még nincs vége az évnek.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság csütörtökön azt a törvényt, amellyel a képviselők és szenátorok eltörölték speciális nyugdíj-kiegészítésüket.
Megélhetési válság fenyegeti a magyarországi nyugdíjasokat a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának levele szerint, amelyet elküldtek az Idősügyi Tanács elnöki tisztét betöltő Orbán Viktor miniszterelnöknek és Varga Mihály pénzügyminiszternek is.