Bár a közeli jövő tervezésére általában nagy hangsúlyt fektetünk, a nyugdíj oly távolinak tűnik, hogy nehéz tisztán látnunk ezzel kapcsolatban. Azt viszont most, a jelenben tudjuk megalapozni, hogy milyen életszínvonalon fogunk élni idős éveinkben. Vajon mennyit tegyünk félre nyugdíjra?
A vártnál magasabb infláció miatt idén három lépcsőben 14%-kal emelte a kormány a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetést újra kell tervezni a magasabb infláció és a gazdasági lassulás miatt, és az már most biztos, hogy a jövő év elején is lesz nyugdíjemelés, amelynek mértékéről decemberben tudok majd beszámolni – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter az Idősek Tanácsa mai ülésén.
"Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege" kacifántos névre hallgató nyugdíjminimum összege 15 éve változatlanul 28 500 forint, ami szégyenletesen alacsony összeggé vált e másfél évtized folyamán, és a jelenlegi elszabadult infláció miatt teljesen elértéktelenedett. Ezzel az a lényegi probléma, hogy számtalan szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és hasonló ellátás feltételrendszerében és összegmeghatározásában szerepel a nyugdíjminimum, amelynek valójában nem lehetne semmilyen köze a nyugdíjrendszeren kívüli ellátásokhoz.
22 ezer forinttal, havi 196 ezerre nőhet az átlagnyugdíj januártól. Jelenleg több mint 500 ezer nyugdíjas részesül 100 ezer forint alatti havi ellátásban, ha bekövetkezik a 13 százalékos emelés, akkor 200 ezerrel csökkenhet ez a szám - nyilatkozta Farkas András nyugdíjszakértő az RTL-nek.
Nem sok jót mutat a magyarok pénzügyi tudatosságáról egy nemrég megjelent tanulmány: az adatok rávilágítanak, hogy a kisebb összeget befektető magyarok kevésbé tájékozottak a befektetési-, inflációs- és kamatkörnyezetről, mint a nagyobb befektetéseket eszközölő polgártársaik, erre a MÁP+ megjelenése is rávilágított. A Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában Szepesváry László arra kereste a választ, hogy a különböző belső és külső tényezők hogyan befolyásolják a megtakarításos életbiztosítások törlési rátáját.
Egy új salátatörvény-javaslat szerint a nyugdíjtörvényen és a bírósági végrehajtási törvényen kívül minden más törvényben szociális vetítési alappá írják át a 15. éve változatlanul 28.500 forintos nyugdíjminimumot. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez a módosítás arra utal, hogy egyelőre csak egy illuzionista mutatványról szó, amelynek eredményeként változatlan összegben átvarázsolták vetítési alappá a nyugdíjminimumot.
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
Jelentősnek mondható változások és ellentétek láthatóak a nyugdíjkilátásokban. A 30-59 éves korosztályban az öngondoskodást fontosnak tartók aránya a korábbi években mért alig több mint 80 százalékról 87 százalékra emelkedett, ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint nem fognak tudni kielégítően megélni: az idei második negyedévben már 75 százalékuk gondolta úgy, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez. Emellett 68 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tud nyugdíjas éveire takarékoskodni, mert most másra kell neki a pénz - mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
A nyugdíjasokat idén már nem először kell kompenzálni a súlyos infláció miatt, ráadásul a társadalmi igazságosság sem érvényesül. A nyugdíjemelési rendszer jelenleg csakis az állam érdekeit szolgálja, és cseppet sem az időskorúakét, ezért ezen mindenképpen változtatni kell.
Az utóbbi időszak gazdasági folyamatai látszódnak a nyugdíjpénztári hozamokon is, szinte mindegyik mínuszban van – egyebek mellett erről beszélt Árgyelán Ágnes, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzője a Portfolio Checklist szerdai adásában.
A globális pénzeszközállomány 2021-ben harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést, de 2022 fordulópontot hoz: a 2 százalékot meghaladó nominális csökkenés is benne van a pakliban, a reálértéket tekintve pedig a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét – áll az Allianz friss, Global Wealth Reportjában. Mindeközben a háztartások adósságállománya 2021-ben 7,6 százalékkal bővült, ami a legnagyobb ütemű növekedés a 2008-as nagy pénzügyi válság óta. Aggasztó jel az is, hogy a világon egyre zsugorodik a középosztály aránya a vagyontortán belül, sőt, már vannak olyan országok, ahol kérdés, lehet-e még egyáltalán középosztályról beszélni. A jelentés kitér arra is, milyen a vagyoni helyzet Magyarországon.
A mai műsor első részében, Németország negyedik legnépesebb tartományának meglepő választási eredményéről lesz szó, ami akár egy lehetséges kormányválsághoz vezető első lépés lehet Európa vezető országában, és legnagyobb gazdaságában. A német politikai tér átrendeződő erőviszonyairól Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.Az adás második részében a nyugdíjmegtakarításokról, és azok 2022-es eddigi erősen negatív teljesítményeiről beszélgetünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével.
Lassan 2008-at idézi az, amit szeptemberrel bezárólag látunk idén: majdhogynem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2008-as évet már sok esetben megközelítő negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig inkább pénzt vesztettek idén a nyugdíjra gyűjtők.
A héten befejezi piacnyugtató célú állampapír-vásárlásait a Bank of England, a brit nyugdíjalapoknak viszont ez azt jelenti, hogy már csak pár napjuk maradt összeszedni a származtatott pozícióikhoz szükséges likviditást – számol be a hírről a Reuters.
Múlt héten derült ki, hogy a nyugdíjasok novemberben mekkora plusz összegre számíthatnak, ám most a héten is érkezett egy olyan új információ, ami alapján újratervezhetik saját büdzséjüket az időskorúak.
Az emberiség történelmében most először fordul elő, hogy a 65 éves és a feletti emberek száma meghaladja az 5 éves vagy annál fiatalabb gyerekek számát a világon – utal a Világgazdasági Fórum egy kulcsmegállapítására a Mercer és a CFA Institute idei globális nyugdíjtanulmánya. A jelentés kitér arra, mely országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni, ahogy arra is, mit kellene lépni ahhoz, hogy a világ nyugdíjrendszerei kibírják az egyre csak öregedő társadalom okozta nyomást.
Jelentősen felgyorsultak a brit kereskedelmi ingatlanalapokból történő tőkekivonások a kormány múlt hónapban bemutatott "mini" költségvetése óta, ami az elemzők szerint a portfóliót alkotó mögöttes épületek nyomott áron történő eladásának rohamát válthatja ki – írja a Financial Times.
A héten kihirdetett, nyugdíjasok millióit érintő kormánydöntések nagy hullámokat vernek. Vannak olyan hangok, amelyek szerint ennél több jár az időskorúaknak. Mutatunk néhány számot, amelyek alapján mindenki maga megítélheti, hogy sok vagy kevés az összességében 13,4%-os nyugdíjemelés.