Európában eddig több mint 200 különféle úgynevezett agri-fotovoltaikus (agri-pv, agrárszolár, agriszolár, agro-pv, APV..) projekt valósult meg, összesen 2,8 GW beépített teljesítőképességgel. Bár ez csak kevesebb mint 1%-a a teljes európai fotovoltaikus kapacitásnak, de a ma még csak réspiacnak számító terület a következő években jelentősen felértékelődhet, mindenekelőtt a klímaváltozás által egyre inkább sújtott mezőgazdasági termelés szempontjából.
A SolarPower Europe napelemes iparági szervezet digitális térképe szerint
a megvalósult európai agri-fotovoltaikus projektek elsöprő többsége Nyugat- és Dél-Európában található, Kelet-Európában pedig mindössze 3 hasonló beruházás valósult meg, 1 Litvániában és 2 Lengyelországban, Magyarország területén pedig egyelőre nem működik ilyen naperőmű.
Agrárszolár rendszer alatt tágabb értelemben nem csak azokat a naperőműveket értjük, amelyek napelemei alatt és között haszonnövény-termesztés és/vagy legeltetés zajlik, hanem a mezőgazdasági épületek (például üvegházak) tetejére telepített vagy az öntözőrendszerekbe integrált statikus vagy dinamikus fotovoltaikus rendszereket is. A kontinens agrárnaperőműveinek mérete a kisebb, néhány kilowattos teljesítménytartománytól a több 10 megawattos kategóriáig terjed (Kínában épült gigawattos beépített teljesítményű, goji bogyó ültetvényt magába foglaló agri-pv rendszer is), de közös bennük, hogy valamilyen módon mind a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik.
Az agri-pv rendszerek számos haszonnövény, például szőlő, gyümölcsök, gabonák, zöldségek vagy virágok termesztéséhez hatékony keretet biztosítanak, de állatenyésztési gyakorlatokkal is integrálhatóak, beleértve a juhok legeltetését, a szarvasmarha-, baromfi- és méhtartást is. (Az agrárnaperőművek a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fejlesztéséhez is hozzá tudnak járulni, például a vadvirágok és méhek számára kedvező körülmények biztosításával, így kategóriájuk érintkezik a természetbarát napelemparkok koncepciójával is.)
Az agrárnapelemek több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a mezőgazdaság klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásában, amit az is tükröz, hogy az uniós napenergia-stratégia egyebek mellett az agri-PV rendszerek és az úszó naperőművek telepítését is ösztönzi. Az agri-fotovoltaikus rendszerek ugyanis nem csak zöld villamos energia termelésével járulnak hozzá a klímacélok teljesítéséhez.
Az éghajlatváltozás, illetve a felmelegedés és az egyre hosszabb, súlyosabb szárazságok hatásaitól mindinkább szenvedő agrárium számára hasonlóan fontos előnye az agri-pv rendszereknek, hogy árnyékolnak, ezáltal védenek a túlzott napsütéstől és forróságtól, a párolgást mérséklő hatásukkal pedig az aszály, illetve az egyéb szélsőséges környezeti hatások kockázatait is csökkentik.
A kutatási eredmények szerint az agri-pv rendszerek kölcsönösen előnyösek az élelmiszer, a víz és az energia kapcsolatában, azáltal, hogy a zöldenergia-termelésén túl kedvezően befolyásolják a növények növekedését és szaporodását befolyásoló három tényezőt – a levegő hőmérsékletét, a közvetlen napfényt és a vízigényt.
Ez a pozitív tulajdonságuk olyan meghatározó, hogy bizonyos növényi kultúrák esetében az agrárnapelemek alatt nagyobb hozam érhető el, mint a hagyományos növénytermesztés keretében, különösen a például Magyarországra is egyre jellemzőbb száraz és forró nyári időjárási körülmények között.
Ahogyan pedig a klímaváltozás miatt egyre forróbb, perzselőbb és szárazabb nyarak várnak ránk, az agri-fotovoltaikus rendszerek még jobban felértékelődhetnek a következő években, és bizonyos szegmensekben a mezőgazdasági tevékenység alapvető feltételévé válhatnak.
A globális átlagnál jóval gyorsabb felmelegedésnek kitett Magyarországon ez még inkább indokoltnak tűnik, hiszen a gyümölcstermesztési eredményeket már most érezhetően kedvezőtlenül befolyásolja a klímaváltozás. (Cikkünk írásakor az ország területének zömén nagyfokú vagy közepes aszály uralkodik.)
Az agrárnapelemek mezőgazdasági szempontból is kedvező tulajdonságaira a magyar termőföld védelméről szóló törvényben 2021 nyarán rögzített, más naperőművekhez képest kivételes státuszuk is rávilágít. E szerint az agrofotovoltaikus erőművek telepítése és működtetése nem minősül a termőföld más célú hasznosításának, ha nem akadályozza az alatta fekvő területnek művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.
Az agri-fotovoltaikus naperőművek telepítésében egész Európában, azon belül Magyarországon különösen jelentős potenciál rejlik. A kontinensen 51 TW beépített teljesítőképességű agri-pv állomány jöhetne létre, melyek éves termelése 71 500 TWh lenne egy kutatás szerint, ami az európai éves áramigény mintegy 25-szörösének felel meg.
A megfelelő területek meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el Európa-szerte. A vizsgált európai országok többségében az agrárnapelemek telepítésére alkalmas földterületek aránya 12-29% az ország teljes területéhez viszonyítva; akadnak államok, ahol ez csak 1-9%, de vannak olyan országok is, ahol az átlagnál jóval nagyobb az érték.
Az agri-pv erőművek telepítése és üzemeltetése számára alkalmas területek aránya szempontjából Magyarország az EU egyik legjobb adottságokkal rendelkező tagállama: az itteni 58,6%-os aránynál csak Írországban magasabb a mutató (63,9%).
Előrejelzések szerint a szegmens a következő években jelentősen bővülhet. A 2023-ban világszinten 5,5 milliárd dollárosra értékelt agri-pv piac 2024 és 2032 között évi átlag 5,9%-kal növekedhet, a globális átlagot meghaladó mértékű felmelegedéstől sújtott Európában pedig évente 6,5%-kal bővülhet a piac.
Az agri-pv rendszerek terjedését az egyéb megújuló forrásokéhoz hasonlóan a villamosenergia-rendszer jelentős fejlesztési igénye és a szabályozási környezet hiányosságai is fékezik. Ennek megfelelően terjedésüket a hálózatfejlesztések, energiatárolók, mikrogridek és energiaközösségek elősegítése, valamint a támogató szabályozási környezet kialakítása érdemben előmozdíthatná.
Utóbbira jó példa a francia kormány által 2023 márciusában a technológia energia-, víz- és élelmiszerbiztonságot fokozó hatására tekintettel elfogadott törvény. A jogszabály előírja, hogy a mezőgazdasági területeken minden napenergiával kapcsolatos projektnek valamilyen szolgáltatást kell nyújtania a mezőgazdaságnak a hozamok javításától a termés fagytól vagy hőhullámoktól való védelméig, ezzel jelentős részben feloldva a termőföldi naperőmű-telepítések kapcsán jelentkező 'étel vagy energia' dilemmát.
Ezzel együtt önmagában természetesen az agrárnapelem sem kínál teljes körű megoldást a klímaváltozás és energiaátmenet kihívásaival küzdő mezőgazdaság számára, és bár jelentősen képes hozzájárulni a vízkészletek megőrzéséhez, nem teszi szükségtelenné az egyéb elérhető például vízgazdálkodási megoldások egyre sürgetőbb alkalmazását sem.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
