A jelenlegi bizonytalan globális környezetben sorra fogalmazzák meg a híres guruk és befektetési szakértők vélekedéseiket a kilátásokkal kapcsolatban, a nagy volumenű megmondásaitól hirhedt Robert Kiyosaki is megszólalt nemrég, a Twitteren osztotta meg vélekedését a guru a bitcoinnal és a "következő Lehman-pillanattal" kapcsolatban.
Olaf Scholz kancellár szerint Németország népessége az elkövetkező években erőteljesen növekedhet, mivel a kormány a bevándorlás fokozására törekszik, hogy segítsen elhárítani a munkaerőhiányt és a nyugdíjrendszer válságát – számol be a hírről a Reuters.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A mai műsor első részében a Brüsszelnek ígért helyreállítási terv azon részével foglalkozunk, amiben nyugdíjreformra is vállalást tesz a kormány, ráadásul nagyon rövid határidővel. A hazai nyugdíjrendszer legégetőbb problémáiról, és az átalakítás lehetséges forgatókönyveiről, Farkas András, nyugdíjszakértőt kérdeztük. Az adás második részében a december 8-án hivatalosan is átadott Mol Campusról beszélgetünk. Az átadón, és az első bejáráson részt vett a Portfolio ingatlancsapata is. Ditróy Gergely, a Portfolio Ingatlan divíziójának vezetője beszámolt az eseményről, a beruházás különlegességeiről, és a kivitelezési bravúrokról is.
A várakozásokat sok tekintetben meghaladó magyar inflációs adat érkezett a novemberi hónapról. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy az idei átlagos pénzromlási ütem meg fogja haladni a 14%-ot, amennyivel összességében 2022-ben a nyugdíjak emelkedtek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ebben a rendkívüli inflációs időszakban a nyugdíjak emelése nem követi le az inflációt. Az érintettek vásárlóereje összességében viszont nem csökken a 13. havi utalásnak és a prémiumnak köszönhetően. Farkas András nyugdíjszakértő viszont megoldást javasol a problémára.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Egy felmérés szerint az állami nyugdíjrendszerek és a több mint 3 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelő állami vagyonalapok a következő 12-24 hónapban a gazdasági lassulás és a magasabb infláció kombinációjától tartanak – számol be a hírről a Reuters.
Már csak néhány napot kell várni és kiderül, hogy a kormány mivel tervez a 2023-as évre. A nyugdíjasok szempontjából a várható infláció mértéke a legfontosabb kérdés, amivel kapcsolatban új - első ránézésre akár sokkoló - fejleményeknek lehettünk szemtanúi.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Egyre aggasztóbbnak tartja a nyugdíjasok helyzetét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), ezért a januárra előrejelzett 5,2 helyett reálisan 15 százalékos nyugdíjemelést tart elfogadhatónak – derül ki az érdekképviseletek hétfői közleményéből. Az idős emberek helyzetének legalább átmeneti enyhítésére a szövetség nyugdíjas tagozata elvárja, hogy a 160 ezer forint alatti nyugdíjból élőket egyösszegű 50 ezer forinttal sürgősen kompenzálja a kormány.
A franciaországi születések száma októberben közel három évtized óta a legalacsonyabb szintre esett, ami további csökkenő trendet mutat Európa jellemzően egyik legtermékenyebb országában – számol be a hírről a Bloomberg.
Gyorsuló öregedés előtt állhat Németország társadalma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteken ismertetett számításai szerint, amelyek alapján 2035-ben már minden negyedik ember nyugdíjaskorú lehet az Európai Unió legnépesebb tagállamában.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon.
Az uniós források felszabadításának fontos brüsszeli döntései jelentek meg szerdán, viszont legalább ennyire fajsúlyos - a brüsszeli döntésekkel összefüggő - dokumentumok is napvilágra kerültek. Így például Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt. Ezen reformcsomag részeként a kormány ígéretet tett arra is többek között Brüsszelnek, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. A vállalási csomag ezen részletét mutatjuk most be pontról pontra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a MABISZ november 30-ai szakmai konferenciáján bejelentette, hogy idén 4,5-5 százalék körül alakul majd a GDP-növekedés, de ennek mértéke inkább 5 százalék közelében lehet. A nyugdíjprémium mértéke viszont, amely a GDP-növekedés 3,5 százalékkal csökkentett értéke szerint alakul - a jelenlegi szabály szerint ekkor sem haladhatná meg a 20 ezer forintot - írja a Nyugdíjguru.hu.
Kínában most először hivatalosan is elindult néhány városban a magánnyugdíjrendszer, mint új nyugdíjpillér, ebben pedig igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a külföldi nagybankok is – számol be a hírről a Reuters.
Farkas András nyugdíjguru összeszedte az összes fontos nyugdíjjal kapcsolatos változást illetve tudnivalót, az összefoglaló cikk lényeges elemeit szedtük csokorba.