Virág Barnabás: reális lehet további 1-2 kamatcsökkentés idén

A jegybank a mai ülésen 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot. A lépést alapvetően a javuló globális kockázati étvágy és az amerikai kamatvárakozások csökkenése indokolta. A vártnál kedvezőbb hazai infláció ellenére az inflációs kép változatlan. A piaci szolgáltatások esetén a dezinfláció a vártnál lassabban halad, ezt a jegybank kiemelt figyelemmel követi.

Az MNB reálisnak tartja a piaci elemzők azon várakozását, hogy idén még 1-2 alkalommal csökkenhet az alapkamat, azonban a 2025 végére várt kamatok csak akkor lehetnek reálisan, ha azt a bejövő adatok is támogatják. Ebben egyelőre még bizonytalanság van.

A következő hónapokban a jegybank a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között fog dönteni.

Az MNB legközelebb augusztus végén tart kamatdöntő ülést.

Dot-plot ábra használata megosztja a fejlett világ jegybankjait is, de a feltörekvő jegybankokat még jobban megosztja. Mivel heti szinten jönnek ki fontos hírek, ezért nehéz ilyen közegben hosszabb távú kamatpályát kommunikálni.

De ennek ellenére az MNB folyamatosan és transzparensen kommunikálja a céljait és a kivitelezhető kamatpályát is. Ebben a bizonytalan környezetben a 3-6 hónapos iránymutatás a maximum, amit még reálisan lehet tenni.

A semleges kamatot az MNB és a nemzetközi irodalom szerint is nagyon nehéz megbecsülni, amikor egyszerre keresleti és kínálati sokkok is érik a rendszert. Virág szerint a semleges kamatszint endogén folyamat, hiszen például a kockázati felárat alakító közeg nagyban befolyásolja azt.

Emiatt a jegybankoknak transzparens kommunikációt kell folytatnia.

Egyelőre sem az üzemanyagárakban és pénzpiaci folyamatokban nincs következménye. Arra lehet következtetni, hogy a hazai piac egyelőre képes zökkenőmentesen kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hatásokat illetően vannak még kérdések.

A hosszú távú hatásokról ebben a pillanatban bármit mondani még túlzottan korai.

A mai kamatcsökkentés konzisztens a júniusi kommunikációval, hiszen hónapról hónapra, a beérkező adatok fényében dönt az MNB és a tartás a kamatcsökkentés között dönt. A döntések során figyelembe veszi a monetáris politika szempontjából legfontosabb tényezőket és mérlegeli minden esetben az egyes döntések előnyeit és hátrányait.

A júliusi kamatdöntés konzisztens volt a júniusi kommunikációval, hiszen a beérkező információk (globális kockázati étvágy, globális kamatvárakozások) támogatták a kamatok csökkentését, annak ellenére, hogy a hazai inflációs pályáról alkotott kép változatlan maradt.

A 2025-ös kamatvárakozásokkal kapcsolatban Virág Barnabás az óvatosságot és a körültekintőséget emeli ki. Több adatra van szükség ennek megítéléséhez.

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy milyen döntések voltak még az asztalon. Virág Barnabás elmondta, hogy a tartás és a csökkentés között döntöttek. Több Tanácstag az adatvezérelt döntés mellett érvelt és többen a tartás mellett is hoztak fel érveket, de végül konszenzusos döntés született.

Nem dőlhet hátra az MNB. Óvatos és türelmes megközelítésre van szükség. Pénzügyi piacok stabilitás kulcsfontosságú, ahogy a monetáris politika szigorú irányultsága. Az országkockázati felár alakulása fontos tényező.

A kamatcsökkentési várakozások fenntarthatóságának megítéléséhez további adatokra van szükség.

Főbb döntési tényezők:

• Pénzügyi stabilitási kérdések
• Inflációs kilátások
• Országkockázati felárak alakulása
• Hazánk relatív helyzete a régióhoz képest

Az MNB olyan kamatpályában gondolkodik, ami a pénzügyi stabilitást és a fenntarthatóan támogatja az inflációs cél elérését.

A globális kockázatvállalási hajlandóság továbbra is nagyon változékony. Ezt minden alkalommal mérlegelni kell, de egyelőre kedvezőek a folyamatok.

A hazai inflációs folyamatok a legutóbbi kedvezőbb adat ellenére nem változtak a júniusi Inflációs jelentéshez képest. Probléma, hogy a piaci szolgáltatások dezinflációja lassú és az inflációs várakozások is csak lassan csökkennek.

A költségvetési intézkedések támogatják a hiánycél elérését, de idő kell a fenntarthatósági hatások megítéléséhez.

A magyar és lengyel hozamfelár közötti különbség érdemben csökkent. Ez részben a költségvetési hiánycélok elérhetőségének alátámasztása is segített.

A visszafogott európai konjunktúra egyre inkább érezteti a hatását. Visszafogja az exportot és ezáltal a gazdasági növekedést is.

A folyó fizetési mérleg az év első 5 hónapja alapján a többlet közel 4 milliárd euró. Ez az elmúlt 15 év, de talán historikusan is az egyik legmagasabb érték. Így a GDP arányos folyó fizetési mérleg többlete 2% körül, talán afelett is alakulhat.

Az MNB előrejelzése szerint a következő hónapokban emelkedhet a maginfláció. Alapos elemzést igényel, hogy emögött átmeneti, vagy tartós hatások állnak-e.

A szolgáltatószektor dezinflációja továbbra is lassú, ezért kiemelt figyelmet érdemel.

Az év második felében a historikus átlagnál némileg magasabb átárazás mellett is a piaci várakozásoknál alacsonyabb infláció várható. A következő hónapokban a tolerancia sáv felső része közelében alakulhat az infláció.

A fejlett országokban is lassan csökken a szolgáltatószektorban az infláció. Egy figyelmeztetés az MNB-nek is, hogy konzervatív megközelítés indokolt.

A globális kockázati hangulat volatilis maradhat, de a kedvező globális kamatvárakozások javulása, javították a feltörekvő piacok megítélését is.

Az olaj és gázárak enyhén csökkentek az előző kamatdöntő óta, de a volatilitás itt is egy kockázati tényező lehet.

A Fed szeptemberi kamatcsökkentése 60%-ról közel 100%-ra emelkedett az előző hónaphoz képest. Az EKB továbbra is a beérkezett adatok alapján dönt a kamatokról.

A francia és brit választások után csökkentek az európai kockázati felárak. A romló amerikai adatok miatt nőtt a Fed szeptemberi kamatcsökkentésének esélye.

A hazai infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult és a következő hónapokban is a tolerancia sáv felső szélének közelében alakulhat. A folyamatok összhangban állnak a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével.

A hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi hiánycélok teljesülését. 2024-ben is javuló pálya maradhat a folyó fizetési mérleg.

Kedvezően alakultak a külső egyensúlyi folyamatok és a fiskális egyensúly is javult. Kedvezőbb lett a globális kockázatvállalási hajlandósg, nőtt az USA-ban a kamatcsökkentés esélye.

A legutóbbi inflációs adat nem változtatja meg a várható inflációs pályát, de az ország kockázati megítélésének erősödése mellett lehetővé tette a kamatcsökkentést.

Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt az MNB szerint.

Az MNB hónapról, hónapra dönt, a döntés a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között dől el.

A jegybank reálisnak tartja azokat az elemzői várakozásokat, amelyek idénre még 1-2 kamatcsökkentéssel számolnak.

A szigorú monetáris politikai irányultság továbbra is kulcs a pénzügyi stabilitás fenntartásához és az inflációs cél eléréshez. Ennek sarokpontjai:

1. Minden olyan tényező, ami a hazai inflációt érinti
2. Országkockázat változása
3. Régión belüli relatív pozíciónk alakulása
4. Nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezet.

Az eseményről beszámolunk, a videót itt lehet megtekinteni:

A Magyar Nemzeti Bank ma délután a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az irányadó kamatát. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem teljesen egységesen erre számítottak, miután Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt héten arról beszélt, hogy nyitott kérdés a júliusi kamatvágás.

A jegybanki kamatdöntés után ma 15:00-kor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. Az eseményről ebben a cikkben tudósítunk, cikkünk 15 óra után folyamatosan frissül.

A jegybank ezzel egy időben közzéteszi a kamatdöntésről szóló közleményét, amelyet külön cikkben részletesen elemzünk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images