Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételrendszerét teszik következetesebbé és a rövid távú finanszírozhatóságot kiszámíthatóbbá azok a nyugdíjtörvényt érintő kisebb módosítások, amelyekről a múlt héten döntött a kormány, de a mai kormányszóvivői közlemény tartalmazza. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslat megőrzi a nyugdíjminimumot és a résznyugdíjat, amelyet az 1997-es nyugdíjtörvény rendelkezései 2009. január 1-jével szüntettek volna meg.
Jövő tavasz-nyárra készen állnak majd azok a hatásvizsgálatok, amelyek azt mutatják be, hogy ha a magyar nyugdíjrendszerben különböző irányokban alapvető változtatások lesznek, akkor hosszú távon mire lehet számítani. "Ezt követően a pártok (saját értékrendjüknek megfelelő) nyugdíjprogrammal tudnak versenyezni, ilyen ma nincs Magyarországon" - vázolta a 2010-es parlamenti választások kampányának egyik lehetséges fő kérdéskörét Holtzer Péter egy tegnapi nyugdíjkonferencián. A magyar valóságra tekintettel azonban a kormány által tavasszal életre hívott Nyugdíj és Idősügyi vezetője kijelentette: "csodálkoznék rajta, ha a szakmai érvek dominálnának" a választási kampányban a nyugdíjügyben.
"A nyugdíjrendszer túlígérte magát, ezzel nyilvánvalóan kezdeni kell valamit, ezért paradigmatikus lépések kellenek" - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Varga Mihály. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusa hozzátette: ha nem lépünk, akkor a rejtett államadósság (melyet a Magyar Nemzeti Bank szakértői a GDP mintegy 240%-ára tettek) látható államadóssággá válik.
Heteken belül beterjeszt a kormány a parlament elé három, a nyugdíjrendszert érintő, korrekciós típusú intézkedést, illetve néhány hónapon belül választ talál a rendszer jelentősebb módosításával kapcsolatos kérdésekre is - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Kiss Péter. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szavai szerint ezek mellett szakmai vitát nyitnak az időskori foglalkoztatásról is, tekintettel a társadalmi és politikai lehetőségekre.
A közelmúltban Magyarországra látogató Nicolas Sarkozy francia elnök lépéseit "hívta segítségül" Gyurcsány Ferenc, amikor a nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdéskört feszegette múlt pénteki internetes naplójában. Sarkozy a napokban egymás után jelentette be reformlépéseit, melyek többek között az elmúlt évtizedekben kiépült kiterjedt nyugdíjkedvezmény-rendszert újragondolását, a szabályrendszer egységesítési igényét jelentik. A magyar kormány hasonló törekvéseiről jelent meg hír a múlt héten az egyik napilapban.
Idén január és augusztusi között közel 25%-kal, mintegy 12 ezerrel többen kérték nyugdíjuk megállapítását, mint a tavalyi hasonló időszakban - írja a Népszabadság. A lap azonban a nyugdíjfolyósító szakértőire hivatkozva azt is megjegyzi: az eddigi tendenciák alapján még nem lehet kijelenteni, hogy az év egészében is jelentősen nő majd a nyugdíjmegállapítást kérők száma.
A közeljövőben megkezdhetik működésüket az első román magánnyugdíjpénztárak, miután elnyerték az illetékes nyugdíjpénztári hatóság jóváhagyását. A három pénztár nagyon hasonló befektetési politikával vág neki a tagtoborzásnak, a meghirdetett célportfóliók ráadásul a magyarországi nyugdíjpénztárak befektetési szerkezetére hajaznak. Apró szépséghiba, hogy a hazai szabályozás éppen ennek a struktúrának a "felpörgetését", a bátrabb kockázatvállalást célozza, szomszédaink mégis ezzel a megközelítéssel vágnak neki az útnak. A román rendszer viszont a szabályozás szerint a költségek tekintetében biztosan hatékonyabb lesz, mint a magyar, miután a különböző módon elvonható költségeket a hatóság jóval a magyar szintek alatt maximálta.
Elkerülhetetlenül öregszik a közép-kelet-európai régió lakossága, és ez alól hazánk sem függetlenítheti magát: az Allianz legfrissebb elemzése szerint 2050-re a 65 éven felüliek részaránya a lakosságon belül megközelítheti a 30 százalékot. A növekvő függőségi ráta ugyanakkor előtérbe helyezi a nyugdíjrendszerek hatékonyságának kérdését. Az Allianz Global Investors International Pensions ma bemutatott tanulmányában rámutat, hogy a közép-európai régióban rendkívül sokszínű a nyugdíjrendszerek palettája, az egyes elemek súlya, szabályozási háttere egészen eltérő az egyes országokban. A nyugdíjrendszer reformjának szükségessége szerint ugyanakkor hazánk és a régió az európai középmezőnyben helyezkedik el, megelőzve többek között Franciaországot és Olaszországot is.
Szeretné "kárpótolni" a Pénzügyminisztérium (PM) azt a nagyjából 150 ezer főre becsült réteget, amely azzal, hogy 1998-ban nem maradt a tisztán állami nyugdíjrendszerben, a rövidesen esedékes nyugdíjba vonulásakor 10-15%-kal kisebb nyugdíjra számíthat - értesült a Népszabadság. "A PM-nek ilyen álláspontja nincs" - hangsúlyozta a cikk kapcsán a portfolio.hu-nak a PM sajtóosztálya. A lap információi szerint vagy az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét szélesítenék, vagy nyugdíj-kiegészítéssel oldanák meg a problémát. Az idő sürget, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint azok, akik az 1998-as induláskor rögtön beléptek egy magánnyugdíjpénztárba, jövőre már nem léphetnek vissza az államiba, mert elérik a 10 éves tagságot (amely a törvényi logika alapján már megfelelő nyugdíjjogosultságra adhat alapot). Döntés a lap szerint egyelőre még nincs.
Két százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak idén a nyugdíjasok - jelentette be egy nyugdíjas lakossági fórumon tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az MTI tudósítása szerint a kormányfő elmondta: a többlet juttatást ősszel kaphatják meg a nyugdíjasok.
A gazdasági stabilitás felborulásával fenyeget az a román parlament által elfogadott törvény, amely jövőre és 2009-ben is 43-43%-os nyugdíjemelést irányoz elő - állapítja meg a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő, amely önmagában emiatt nem tervezi az ország besorolásának rontását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén élesen bírálta a parlamenti döntést, mivel szakértőinek megítélése szerint az az erősödő belső kereslet miatt az inflációs nyomás erősödését, illetve az importon keresztül a folyó fizetési mérleg hiányának tovább duzzadását eredményezheti. A román kormány azzal számol, hogy a fent jelzett mértékű nyugdíjemelés idén mintegy 2 milliárd eurójába (kb. 500 milliárd forint!) kerül a büdzsének. Ebből 1.2 milliárdot a gyorsuló gazdasági növekedésből származó többletbevételek, a fennmaradó részt a költségvetési átcsoportosítások és az adóemelések fedezhetik.
Megalapozatlan és elkapkodott kiszivárogtatásnak minősítette még pénteken a Klubrádióban Gyurcsány Ferenc azt a múlt heti információt, mely szerint a koalíciós pártok megállapodtak a 62 éves törvényes nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről.
Egyelőre csak politikai döntés született a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről, a szociális tárca szakmai műhelyében ilyen javaslattal még nem is találkoztak - jelzi a Népszabadság.
A Magyarországot is magába foglaló országcsoportban az ésszerű gazdaságpolitika képes ellensúlyozni a népesség elöregedésével járó többletkiadásokat - olvasható a Világbank és a Tárki közös, a volt szocialista országok előtt álló kihívásaival foglalkozó ma megjelenő tanulmányában.
Megegyezés született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: eszerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének ezen - írja a Népszabadság. A lap az SZDSZ által a most vasárnapi újabb koalíciós egyeztetésre összeállított 10 pontos reformlistát összegezve megjegyzi: az MSZP és az SZDSZ egyetért abban, hogy szűkíteni kell a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit. A 13. havi nyugdíj SZDSZ által szorgalmazott "beolvasztásával" a szocialisták továbbra sem értenek egyet. Az MSZP azt sem támogatja, hogy a 13. havi nyugdíj integrálásával létrejövő egységes nyugdíjtömeg elosztása jobban kövesse a rászorultság elvét.
Többek között a nyugdíjkorhatár, az indexálás és az előrehozott nyugdíj kérdésében (paramentrikus tényezők) "még ebben a ciklusban tételes válaszokat kell adni" - jelentette ki a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a portfolio.hu nyugdíjreform folytatásának időzítésével kapcsolatos kérdésére Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. További konkrétumokat nem mondott, csupán azt tette hozzá, hogy az ún. paradigmatikus kérdésekről (a nyugdíjrenform szerkezetéről) azt követően születhetnek (vélhetően nem ebben a ciklusban) meg a döntések, amikor "kihordja őket a szakma".
A magyar nyugdíjrendszer soron következő reformja során sokan drámaian növelni szeretnék az önkéntes nyugdíjrendszer szerepét, és hasonlóan csökkenteni a (kötelező vagy magán) kötelező nyugdíjrendszerét. A "mérsékeltek" beérnék egy szerény, mindenkinek járó alapnyugdíj bevezetésével, párhuzamosan minden más kötelező nyugdíj eltörlésével, a "radikálisok" azonban még tovább mennének. Például egy általam nagyra becsült vitapartnerem négyszemközt a következő előrejelzést fogalmazta meg: "50 év múlva csak a 70 év felettieknek adnak majd nyugdíjat, és azok közül is csak a nagyon rászorultaknak és csupán nagyon szerény összeget. A többieknek magukról kell gondoskodniuk." Szakértő partnerem maga is érezte, hogy nem lesz/lenne könnyű a sokak számára nyomasztó méretű kötelező nyugdíjrendszerből néhány évtized alatt átevickélni egy minimális rendszerbe. Figyelmeztetett, hogy erről jelenleg még nem szabad beszélni. Valóban, mi lenne, ha az ifjú járulékbefizetők már most, idő előtt megneszelnék, hogy nekik időskorukra már szinte semmi se jár!
A következő évtizedekben az emelkedő várható élettartam, a csökkenő halálozási ráták és a baby boom generáció nyugdíjba vonulása jelentősen növeli az időskorral összefüggő kormányzati kiadásokat a fejlett országokban - állapítja meg az IMF friss World Economic Outlook kiadványa. 2050-ben a népesség sokkal öregebb lesz, mint most, a függőségi ráta (az idősek és a munkaképes korúak aránya) a duplájára emelkedik, ez pedig a költségvetés helyzetére igen komoly nyomást fog gyakorolni.
Miközben a magyar nyugdíjrendszer rövid távú egyensúlya megbomlott az elmúlt tíz évben és a hosszú távú fenntarthatóság mutatói jelentősen romlottak, a mikro-alapok erősödtek, de legalább is nem gyengültek. Ez arra enged következtetni, hogy a magyar esetben nem a mikro-alapok (például a demográfia vagy a járulékfizetési fegyelem), hanem "valami más" magyarázza a helyzet romlását -írja Gál Róbert Iván friss tanulmányában. A Magyarország Holnap nyugdíjkérdéssel foglalkozó kerekasztala számára született írás amellett érvel, hogy ez a "valami más" a rendszer túlzott kitettsége a rövid távú politikai döntéseknek, még pontosabban, a választási ciklusnak. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításait ismertetjük, a teljes anyag letölthető itt .
A nyilvánosság előtti szakmai viták főként a nyugdíjpénztárak portfólióinak részvényarányára fókuszálnak, holott az állampapír befektetések megvalósításának konkrét módja - a rövid, közép, vagy hosszú távú lejáratok közötti preferencia meghatározása - is számottevően befolyásolhatja egy adott év hozamát, sőt akár a hosszú távú, 5 éves átlagos hozamokat is.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
