Folytatódik a portfolio.hu hasábjain májusban Holtzer Péter által elindított nyugdíjvita. Az alábbiakban dr. Hegedűs László véleményét tesszük közzé, aki személyesen vett részt az egyik pénztár megalakításában, s évekig a pénztár igazgatósági tagja is volt.
Miközben a Portfolio.hu virtuális hasábjain megjelenő szakértői publikációk is jelzik, hogy a hazai nyugdíjrendszer számos válság tényezővel küzd, addig az Állami Számvevőszék egy közelmúltban publikált jelentése arra mutat rá, hogy még a korábban meghatározott szabályozói munka is lemaradásban van a tervekhez képest. A 2009-től és 2013-tól életbe léptetni tervezett változások jogszabályi környezete nem tisztázott több ponton, így jelenlegi formájában nyugdíjrendszerünk szabályozása már középtávon sem alkalmazható. A legnagyobb hiányosságok talán a korkedvezményes nyugdíjazás szabályozásában lelhetők fel, ahol a jelenleg érvényben lévő rendszer 2007. január 1-től már nem alkalmazható, az új előírások pedig még nem születtek meg.
Az idő megállíthatatlanul halad. Ezen távolról sem új keletű tény azonban a szigorúan negatív demográfiai trenddel párosulva a jelenlegi nyugdíjellátási rendszerek mellett hosszú távon elkerülhetetlen változásokat generál a fejlett államok eladósodottságában. Az időskori és egészségügyi ellátás reformja nélkül a Standard & Poor’s egyik legfrissebb elemzése szerint a világ fejlett 32 tagállama közül 29 spekulatív besorolásba fog átkerülni 2050-re. Magyarország - mint a vizsgált mintában az egyik egyébként is leggyengébb fiskális bázissal rendelkező ország - 2020-ra kaphat spekulatív minősítést. Az S&P elemzői szerint a 2050-ig számított fedezetlen nyugdíjadósság hazánkban a 2. legnagyobb az elemzés tárgyát képező fejlett államok között, de a minket megelőző Japán legalább azzal indokolhatja a helyzetét, hogy náluk a legmagasabb a várható élettartam a világon. A jóléti intézményrendszerek reformja tehát (választási időszakok 14-15-16. havi nyugdíjígéreteit leszámítva) elkerülhetetlen. Némi lelki támaszt jelenthet a feltehetően távolról sem fájdalom mentes folyamatban, hogy gyakorlatilag az összes fejlett országban át kell esni ezen a területen egy jelentősebb kiigazításon. Az S&P szakértői szerint az általuk kidolgozott szimulációkban megjelenő extrém mértékű államadóságok nem fognak a valóságban is bekövetkezni, mivel a történelmi példák alapján a legtöbb kormányzat racionális lépésekkel reagál az eladósodottság szélsőséges növekedése esetén.
Többévi mulasztás után az új szocialista-liberális kormánynak végre szembe kellett néznie a helyzettel, hogy a költségvetési kiadások elszakadtak a költségvetési bevételektől, 2006-ban a hiány - erős évközi megszorítások után is - a GDP 8%-a lesz. Mivel a teljes költségvetési kiadásoknak több mint 1/4-e nyugdíjkiadás, és a nyugdíjkassza hiánya a GDP-nek kb. 2%-a, logikusnak tűnhet a gondolat, hogy meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Hosszú távon még súlyosabbnak látszik a helyzet: népesség öregedése tovább folytatódik, azaz az egy dolgozóra jutó időskorúak száma még sokkal nagyobbra megnő.
Tekintettel arra, hogy a pénztártagok által fizetett díjak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőséggel bírnak, a Felügyelet elemzési jelleggel áttekintette az egyes nyugdíjpénztárak díjstruktúráját.
Az alábbiakban a PSZÁF tanulmányt teljes terjedelemben közöljük.
Egy külföldi tanulmány megvizsgálta, hogy az emberek milyen szempontok alapján választanak bankot. Először természetesen mindenki a költségek, kamatok, pénzügyi kondíciók dominanciájára gondolna, ám a tanulmány bemutatta, hogy ezek a szempontok csak másodlagosak.
Az alábbiakban a PSZÁF júniusi hírlevelében megjelent írást közöljük teljes terjedelemben.
A Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított "pénzügyi saláta törvényben" a magánnyugdíjpénztárakat érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt kissé megtörve minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. Korábbi írásunkban rövid távon 120 mrd Ft körüli részvény befektetéssel számoltunk a pénztárak részéről, melyet évi kb. 30 mrd Ft-os addicionális kereslet egészíthet ki az éves befizetések kapcsán.
A hazai magánnyugdíjpénztárak összesített vagyonát, valamint tagjainak korfáját elemezve azonban számításaink szerint a fenti összegek akár a 170, illetve 70 mrd Ft-ot is elérhetik.
Érdekes változásra bukkanhatunk a Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított, a szakmában csak "pénzügyi saláta törvénynek" nevezett jogszabály módosítási tervezetében. A magánnyugdíjpénztárak portfólióját érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely végre a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt követően minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. A tét nem kicsi piaci szempontból sem; a magánnyugdíj pénztárak 2006. március végén 1,220 mrd Ft-os vagyont kezeltek. Egy mérsékelt, 10%-os átlagos részvénysúly növekedést feltételezve 122 mrd Ft friss kereslet jelenhet meg a magyar részvénypiacon.
Amennyiben a törvényváltozást a Parlament megszavazza, úgy a magyar nyugdíjpénztárak is elmozdulhatnak az itthon oly sokszor példaként emlegetett lengyel minta irányába, ahol a pénztárak piaci aktivitás jelentős szerepet kapott egy életteli, IPO-kban gazdag tőkepiac kialakításában.
A portfolio.hu lapjain folyó nyugdíjvita első cikkeinek íróival (Holtzer Péter, Bodor András) "frontálisan ütköző" véleményt közöl Németh György, de ha jobban megnézzük a vitatott pontokat - és elvonatkoztatunk a nyugdíjszakmában alkalmazott kifejezések helyességéről alkotott eltérő véleményektől - akkor kiderül, hogy a nézetkülönbségek nem is olyan élesek legalábbis e sorok írója elképzeléseihez képest.
A jelentős fiskális kiigazítás sikeresebb és tartósabb, ha elsősorban a kiadáscsökkentésre alapoz - állapítja meg az IMF Magyarországon járt tárgyalódelegációjának szöveges értékelése, mely a mai pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón vált ismertté.
Érdeklődve olvastam a nyugdíjvita keretében megjelenő írásokat a Portfolión. Holtzer Péter írása szerint az első pillér problémái a meghatározóak, a hangsúly az első pillér reformján van. Erdős Mihály írásában a nyugdíjrendszeri pillérekkel kapcsolatban az egységesítést emeli ki, valamint a járadékszolgáltatás szabályozásának rendezését.
A nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás feladása mellett csökkenteni kell a helyettesítési rátát (az induló nyugdíjnak az utolsó bérhez viszonyított arányát) és emiatt vissza kell venni a 13. havi nyugdíjat - jelentette ki Bokros Lajos, a CEU professzora, volt pénzügyminiszter a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezet nyugdíjkonferencián. Bokros szerint a visszavonandó 13. havi nyugdíj összegét az egészségbiztosítási kasszának kell odaadni, így a nyugdíjasok is - legalább jelképes módon - hozzájárulnak jelenleg is az egészségügyi kassza kiadásaihoz.
Nincs olyan, hogy állami és magánnyugdíjrendszer, együtt kell kezelni az egészet - hangsúlyozta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián. Ma már rejtegetni kell a magyar nyugdíjrendszert nemzetközi összehasonlításban, mi inkább a negatív példák egyikeként szereplünk - fogalmazott Hamecz. Felrótta, hogy törvényi kötelezettség ellenére nem nézte meg a kormány rendszeresen (3 évente), hogy az egyes beavatkozások mellett milyen mértékben fenntartható a nyugdíjrendszer, illetve melyek a problémák.
Eljött az ideje az együttműködésnek; erős, egységes szakma kell ugyanis ahhoz, hogy az előttünk álló nyugdíjrendszerbeli feladatokat jól meg tudjuk oldani - hangzott el a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencia sajtótájékoztatóján. Az eseményen bejelentették, hogy együttműködési megállapodást kötött egymással a Stabilitás Pénztárszövetség és a Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, össze kell omlania az állami nyugdíjrendszernek - jelentette ki Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián. Lengyel fontos eredménynek nevezte, hogy az 1990-es évek végén felismertük: az állami nyugdíjrendszer felől az öngondoskodás felé kell elmozdulni. A jelenlegi nyugdíjrendszer igazi kockázatának nem a magánnyugdíjpénztári rendszert, hanem az államit látja. Lengyel szerint be kell látni, hogy az állami nyugdíjrendszer nem a szociálpolitika része, nem használhatjuk szociális ígérvényekre, választási kampánycélokra.
15-20%-os növekedés prognosztizálható a pénztári szegmens számára az elkövetkezendő évekre - mondta el Dr. Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, illetve az OTP Magánnyugdíjpénztári Igazgatótanács elnöke a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián.
Holtzer Péter ("Egy alternatív nyugdíjmegközelítés lehetősége") című vitaindító írására szégyenlősen reagált Bodor András ("Korrekt diagnózis, de eltérő terápia"), mert sokkal több kérdésben ért egyet, mint vitatkozik, s milyen vita az, ahol nem frontálisan ütköznek, hanem egy irányba haladtukban csupáncsak összekoccannak? Az alábbi írás frontálisan ütközik mindkettejükkel, bár Bodorral szembe menve az utolsó pillanatban leveszi lábát a gázról.
Az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer létjogosultsága Magyarországon
Rendszerint a már megjelent publikációkhoz kapcsolódó írásokat a vita, az eltérő vélemény bemutatásának a szándéka inspirálja. Ha ez igaz akkor jelen hozzászólás Holtzer Péter a Portfolio.hu lapjain publikált írásához formabontó. Annyit érdemes előre vetítenem, hogy sokkal több kérdésben értek egyet Holtzer Péterrel, mint amennyiben vitatkozom vele.
A szerző a Georgetown Egyetem közgazdaságtan Ph.D. hallgatójaként folytat nyugdíjközgazdasági kutatásokat. Továbbra is várjuk a nyugdíj kérdésekkel kapcsolatos szakmai véleményeket a nyílt eszmecsere folytatásához.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
