nyugdíj

4%-os nyugdíjemelés januártól - folytatódik a korrekciós program

Januárban négy százalékkal emelkednek a 2007. január előtt megállapított nyugdíjak és nyugdíjszerű szociális ellátások és két területen folytatódik a nyugdíjak korrekciós emelése is. Ezek mellett a február 15-től életbe lépő 300 forintos vizitdíj kompenzációját a nyugdíjba építik bele úgy, hogy 27130 forint alatti nyugdíjfolyósításnál minden hónapban 300 forinttal, a 27130 és 54.260 forint között 200 forinttal növekszik az ellátás összege.

Maradhat a 13. nyugdíj - most kapnak utoljára teljes 13. havi bért a közszférában?

Nem szerepel a kormányzati tervek között a 13. havi nyugdíj megszüntetése, illetve annak módosítása - hangsúlyozta tegnap Danks Emese kormányszóvivő annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet tegnapi cikke szerint Korózs Lajos, az Idősügyi Tanács titkára egy múlt heti televíziós interjúban ezzel ellentéteset nyilatkozott (a kormány év közepéig megvizsgálja a 13. havi nyugdíj megszüntetését a nyugdíjreform részeként). Korózs a Népszabadságnak cáfolta ezt a beállítást és jelezte, hogy a 13. havi nyugdíj mintegy 180 milliárdos fedezete rendelkezésre áll az idei költségvetésben.

Jobban jár, aki idén megy nyugdíjba magasabb kereset mellett

Megjelent a keresetek beszámítási arányát tartalmazó idei évi nyugdíjmegállapítási szabályrendszer a Magyar Közlönyben. Ez azt mutatja, hogy a 2006-os viszonyokhoz képest jobban járnak, akiknek idén állapítják meg a nyugdíját és magasabb a kiszámításához figyelembe vett átlagkeresetük.

A magánnyugdíjpénztárak választhatós portfoliós rendszere (és ami mögötte van)

A magánnyugdíjpénztárak befektetési jellegű szabályozása januártól jelentősen megváltozik, 2007 és 2009 között minden pénztárnak választható portfoliós rendszert kell indítania. Mivel a szabályozás kialakításában a pénztári és vagyonkezelői piac képviselői is szerepet vállaltak, úgy véltük, hogy a miértek magyarázatára nincs különösebb szükség. Tekintettel azonban arra, hogy több kérdés, felvetés jelentkezett a szabályozás egyes elemeivel kapcsolatosan, minden bizonnyal nem haszontalan, ha bemutatjuk az elérni kívánt célokat, és az oda vezető szabályozási utat. Természetesen az nem garantálható, hogy a szabályozási környezet mindenki szája íze szerint való, sőt az sem, hogy egyetlen eleme sem vitatható, de azt nyugodtan állíthatjuk, hogy a jogszabályi előírások kialakítását mély szakmai viták előzték meg.

10,000 tagnál jár a Prémium nyugdíjpénztár

A Portfolio.hu virtuális hasábjain több alkalommal is beszámoltunk a magánnyugdíjpénztárak működésében, szabályozásában 2007-től beálló jelentős változásokról. A várható következményekről, és a tavasszal útjára indított Prémium Magánnyugdíjpénztár eredményeiről a Winterthur Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettesei, Dr. Zolnay Judit és Gecser Ottó tartottak tájékoztatót ma reggel.

Nem lesz katasztrófa a pénztáraknál! - beszélgetés Fórizs Sándorral

Számos változás áll be a magánnyugdíjpénztárak szabályozási környezetében 2007-től: korlátok közé szorítják a költségeket, centralizálják a pénztári tagdíjak beszedését és két év múlva kötelezővé teszik a választható portfoliókat is. Az intézkedések részleteiről és várható piaci hatásairól Fórizs Sándorral, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár, és a Hazai Pénztárak Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk.

Enyhített nyugdíjszigor - miről döntött tegnap a T. Ház? (3.)

Az SZDSZ és a Fidesz lényegében egyező módosító indítványa értelmében azok, akik 40 éves munkaviszony után kívánnak korkedvezményes nyugdíjba vonulni, ugyanakkora összegű nyugdíjat kapnak, mintha a korhatár elérése után vonulnának nyugállományba - döntött tegnap a T. Ház a kormány tervezetét leszavazva. A kormány ennél szigorúbb javaslatot fogalmazott meg (akkor sem kaptak volna teljes időskori illetményt a korkedvezményes nyugdíjasok, mikor elérnék a nyugdíjkorhatárnak megfelelő életkort).

Demográfia és nyugdíjrendszer - adalék a nyugdíjrendszerek makroökonómiájához (Tóth István)

Gyakori azon vélekedés mely szerint a valódi tőkefedezeti nyugdíjrendszer endogén módon (saját belső működési logikájánál fogva) képes megbirkózni a társadalom elöregedésének problémájával. Hol határozottan, hol kevésbé határozottan, de ezen vélekedés szinte mindenkor érvként hangzik el (egyéb érvek társaságában) a valódi tőkefedezeti nyugdíjrendszer mellett, illetve érvként az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer ellen. Ám ez a vélekedés hamis. A valódi tőkefedezeti nyugdíjrendszer hosszú távon, demográfiai szempontból éppen úgy "fenntarthatatlan", mint az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. Lényegében hasonló okokból. Jelen írásban röviden megvizsgálom az állami felosztó-kirovó, az NDC, illetve a tőkefedezeti nyugdíjrendszert a társadalom elöregedése fényében, valamint kísérletet teszek általános következtetések levonására.

Számos szigorítás jön a nyugdíjrendszerben - mi tudható eddig? (korr.)

A nyugdíjrendszer átalakítása több lépcsőben valósul meg, a legelső jövő márciusban várható. Az átalakítások egyrészt a nyugdíjkorhatár felett is dolgozókat járulékfizetésre kötelezik, a korhatár előtti nyugdíj melletti munka pedig megszűnhet. 2008-tól a nyugdíj-megállapítás szabályai az induló nyugdíjak összegének csökkenését eredményezik. A fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók szolgálati rendszere és a járandóság megállapítása is változik. Szigorodnak a korhatárkedvezménnyel történő nyugdíjba vonulás szabályai is, illetve emelkedik az előrehozott nyugdíjazás korhatára. A rokkantsági nyugdíjrendszerben részt vevők járandósága átalakul, a rehabilitáció segítségével cél az ellátásban részt vevők körének (átmeneti) szűkítése. Az eddig napvilágra került szerteágazó kormányzati elképzelések összefoglalása célszerűnek tűnik.

Tőkésíteni? - a nyugdíjreform makroökonómiája (reakció, Németh György)

Banyár József szerint ("az NDC bevezetése, mint taktikai lépés") a nyugdíjreform stratégiai célja a nyugdíjrendszer teljes feltőkésítése kell legyen (csaknem teljes feltőkésítése - írja -, nem egészen világos, miért és mennyi hiányozna a teljességhez, de ez talán nem is lényeges), az NDC bevezetése pedig csupán a stratégiai cél érdekében tett taktikai lépés. A jelzett stratégiai cél eléréséért vívott harc azonban nem a végső, van egy végsőbb harc: a nyugdíjrendszer-tagságra kötelezés megszüntetése. A tőkésítés gondolata nem először kerül elő a portfolio.hu nyugdíj-vitájában; sőt az egyenesen azzal kezdődött, Holtzer Péter vitaindítójának éppen ez volt a lényege (csak míg Banyár érvei biztosításszakmaiak, Holtzeré meglehetősen ideologikusak). Később azonban Holtzer retirált, a hatszerzős tanulmányban (A nyugalom díja), melyhez nevét adta, erről nincs szó. Alighanem ez volt az oka, hogy Banyár klaviatúrát ragadott.

A magyar nyugdíjrendszerről és problémáiról, a megoldásokról vallott nézetekről (Matits Ágnes)

A magyar nyugdíjrendszer változtatásra szorul. Ez egy stabil közös pontja annak a felmérésnek, amelyben arra kerestük a választ, hogyan vélekednek a magyar szakértők a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan. S persze vannak nagyon eltérő észrevételek és javaslatok is, de meglepő módon mégis látszik valami konvergencia a nézőpontokban. Még a végén kilakul valami közös álláspont!??

Tervezett változtatások a nyugdíjrendszerben - már a T. Ház előtt

Amint azt már hónapok óta hangsúlyozza a kormány: a tényleges nyugdíjba vonulás korcentrumát (öregségi nyugdíjnál a nőknél 57 év, férfiaknál 60 év) szeretné közelíteni a törvényi korhatár (62 év felé). A nyugdíjreformmal kapcsolatban egyelőre annyi ismert, hogy a kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását kezdeményezte, melynek tárgyalását megkezdte az Országgyűlés.

Nyugdíj: hiába látták előre, bekövetkezett...

A Generali által, a mai napon, szervezett nyugdíjkonferencián László Csaba, a KPMG adópartnere és Simonovits András, az MTA tudományos tanácsadója egy beszélgetés keretein belül megosztották nézeteiket a nyugdíjreformmal kapcsolatban.

A nyugdíjvita folytatódik - az NDC bevezetése, mint taktikai lépés (Dr. Banyár József)

Érdeklődéssel figyelem a Portfolio.hu-n folyó vitát, és természetesen a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos jelenlegi történéseket. Szeretnék a vitának az NDC-t támogató a vonulatához kapcsolódni, hiszen - mint az már a témáról Mészáros Józseffel közösen írt, és 3 éve megjelent könyvünkből is kiderül - én magam is úgy gondolom, hogy az I. nyugdíjpillért NDC alapon kell átszervezni.

Mennyi lesz a nyugdíjad? - Senki nem tudja megmondani

Szinte nincs olyan aktív ember ma hazánkban aki, ne fizetne egy kisebb-nagyobb összeget havi rendszerességgel valamilyen önkéntes- illetve magánnyugdíj pénztárba. Azonban, hogy mennyi nyugdíjra számíthat jó néhány év múlva, azt senki nem tudja megmondani. Ugyanis a törvény nem határozza meg egyértelműen az alkalmazandó járadékszámítási módot. Így a különböző számítási módszerek között akár 50-80 százalékos eltérés is lehet a fizetendő összegben. Ez pedig némi fezsültséget kelthet majd a pénztártagok körében.

Palotai - Orbán: Nyugdíjtükör 2006 - Merre van most Európa?

Barabás- Bodor- Erdős-Fehér- Hamecz- Holtzer: A nyugalom díja

Nyugdíjpénztárak befektetései - intejú Kóbor Ádámmal

Milyen trendek jellemzik a fejlett piacok nyugdíjpénztárainak befektetéseit? A kockázatos és a kockázatmentes fogalmak újragondolása. Hogyan lehet részvénykitettség növelése nélkül egy részvény alapkezelő várható többlethozamából részesedni? Mindennek milyen magyar vonatkozásai lehetnek? Milyen mértékben lenne indokolt a hazai nyugdíjpénztárak külföldi befektetéseinek növelése?
Kóbor Ádámmal, a Világbank treasury-jében dolgozó befektetési szakemberrel, a Hunex-Econ washingtoni magyar közgazdász szervezet tagjával beszélgettünk.

EB: jelentős kihívások hazánkban az elöregedés miatt

A társadalom elöregedése Európa-szerte jelentős problémákat jelent, az Európai Bizottság nem régi jelentése szerint az Unióban szinte minden országban komolyabb intézkedésekre lesz szükség az államháztartás fenntarthatósága érdekében. Hazánkban ráadásul a testület elemzői szerint az európai átlagnál még nagyobb kihívásokat jelent az államháztartásra nézve a "demográfiai bomba".

Brüsszelben a NFT-II

Megtárgyalta és korábban társadalmi vitára bocsátotta a kormány augusztus elsején az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, azt a fejlesztéspolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogy mire fordítsuk, mibe fektessük a 2007 és 2013 között hazánkba érkező, csaknem hétezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást. A terv október 1-jén Brüsszelbe érkezett.