• Megjelenítés

nyugdíj

Túlélésért küzdenek a nyugdíjkasszák

A miniszterelnök bejelentése alapján az APEH az összes magánnyugdíj-járulékot visszatartaná, ezért a kasszák most kompromisszumért lobbiznak. Az Index úgy tudja, azt szeretnék elérni, hogy az adóhatóság a nyolc százalékos járulék legalább felét utalja. Ez a hárommillió kasszatag mellett a pénztáraknak is fontos, hogy működési költségeik legalább egy része fedezve legyen. Több kassza a beléptetések felfüggesztését tervezi, ezzel csökkenteni tudják kiadásaikat, de ennek más eszközei is vannak.

Hatalmas veszteségek az állami nyugdíjrendszerben (Stabilitás)

Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán - derül ki a TÁRKI Társdalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) tanulmányából. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.

Heim Péter: az állami nyugdíjjal nem járunk hosszabb távon jobban

A siófoki nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia befejező részében az előadók az egészségügyi szektorra koncentráltak, Szócska Miklós államtitkár például elmondta, hogy hamarosan törvényváltoztatásokra lehet számítani, 2011-ben pedig elkezdik az egészségügy átalakítását. Heim Péter előadásában kitért a szerdai bejelentésre is, szerinte még hétfőig változhat a helyzet, az viszont biztos, hogy nem szabad bizonytalanságban hagyni a nyugdíjpénztári szektort, meg kell világosan mondani, hogy mi várható 14 hónap múlva. Ezt meghaladóan figyelmeztetett arra, hogy súlyos hiba lenne megnyitni a visszalépéseket ilyen körülmények között, hiszen az az egész szektor létét veszélyeztetné.

Oszkó Péter: sok mindent nem gondolt át a kormány

A Stabilitás Pénztárszövetség és Pénzügykutató Zrt. közös konferenciájának a második napjának elején Oszkó Péter, Bod Péter Ákos és Surányi György is szót kapott. Az előadásokat sok esetben átírta a szerdai kormányzati bejelentés, azonban abban egyetértettek a felszólalók, hogy a rövid távú előnyökért a kormány hosszabb távon meg fog szenvedni. Oszkó Péter szerint a kormány nem gondolta át rendesen a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat, míg Surányi György szerint az elszámolási szabályokat kellene megváltoztatni. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságra tért ki, véleménye szerint az ERM2-höz a ciklus közepén csatlakozni kellene, hiszen ez a lépés nem csak választási szempontból lenne kedvező.

Havi 10 ezer forintos "nyugdíj különadót" vezet be a kormány

Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több, mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

Ellehetetleníti a kormány a nyugdíjpénztárakat!

A tegnapi kormányzati bejelentés ellenére sem marad el a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató kétnapos nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferenciája, sőt a tervezett intézkedések (magánnyugdíjpénztári járulékok átmeneti elapasztása, visszalépések megnyitása) még inkább arra ösztönözték a szervezőket, hogy a szektor bemutathassa, hogy mit tud. A konferencia jelentősége ennek megfelelően nagyon nagy, érezhető a feszültség, a szektor ugyanis egy nagyon nagy kihívás előtt áll.

Szíjjártó megerősítette: nem adunk a járulékokból a pénztártagoknak!

Gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy novembertől nem fog az egyéni nyugdíjpénztári számlánk gyarapodni a korábban jogosan, törvényekben lefektetettek szerint, hiszen a kormány az adócsomag finanszírozására kiveszi az emberek zsebéből a bruttó bér 8 százalékát. Igaz ez nem jelenik meg azonnali sarcként, hiszen úgy sem tudnának a tagok hozzányúlni a nyugdíj előtt az egyenlegükhöz és a nettó jövedelmük nem változik, de ettől még ez a lépés akkor is megszorításként kezelhető. Annál is inkább, mivel egyelőre nem lehet látni, hogy egyáltalán a kieső járulék mikor és hogyan lesz pótolva a tagok számláján? A lépés azért is érdekes, mert miközben az egyik kezével ad a kormány, a másikkal elvesz. A nagyobb baj, hogy a magánpillért olyan támadás éri, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és csak reménykedhetünk, hogy túléli a viharokat pénztári szektor.

Megdöbbent a pénztárszövetség Orbán javaslatán

Megdöbbenéssel fogadta a Stabilitás Pénztárszövetség Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentését, amely szerint novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket, majd pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás?

A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.

Nagyszabású nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia Siófokon

Hasonlóan a két évvel ezelőtti helyszínhez, 2010. október 14-15-én is Siófokon kerül megrendezésre a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató Zrt. közös konferenciája, melynek címe: "Van-e, kell-e magyar modell? Nyugdíj-, Egészségügy- és Pénztárkonferencia 2010." A már 1996 óta hagyományosan megrendezett konferencián a pénztári témákon kívül most kiemelt szerepet kap a nyugdíj és egészségügyi rendszer, különös tekintettel az európai szintű nyugdíjvitára. Külön szekcióülések foglalkoznak majd olyan érdekfeszítő témákkal, mint a befektetések, a tagszervezés vagy éppenséggel a járadékszolgáltatás.

Nyugdíj: a politikusok ránk hozták a frászt

A válságot követően a régió politikusai több esetben is belenyúltak a nyugdíjrendszer magánpillérébe, ami nem feltétlenül váltotta ki a szakma és a szakértők elismerését. A Financial Times újságírója, az IPE oldalán jelentetett meg egy cikket, amiben sorra veszi az elmúlt egy év eseményeit, mindebből pedig az derül ki, hogy nem csak mi hagytuk bizonytalanságban a szektort, és több országban is hasonló trendek mentén támadták a nyugdíjalapokat, és szigorítottak a feltételeken. A lépések között találhatunk a lakosság számára kedvező megoldásokat is, azonban több esetben is inkább arról volt szó, hogy a komoly vagyonokat kezelő nyugdíjalapokból hogyan lehet pénzt kiszivattyúzni. A cikkből azonban egyértelműen kiderül, hogy mivel hasonló úton indultunk el a jövőnk is közös, és ennek tudatában nem véletlen, hogy az összefogás megvalósult a reform költségeinek elszámolása kapcsán.

Szűz területre tévedt a világ legnagyobb nyugdíjalapja

Történetében először a feltörekvő piacokon akar befektetni a japán állami nyugdíjalap, ami akkora vagyont kezel, mint India egész gazdasága. A mandátumok kiosztása vélhetően decemberben zárul le, belső források szerint viszont csak 100-200 milliárd jent helyezhetnek ki, mivel a környezet nem teszi lehetővé a nagyobb elmozdulást. Az alapnak a következő években komoly nyugdíjkiadásokat kell teljesítenie, és nem engedhetik meg maguknak, hogy túlságosan nagy kockázatot vállaljanak fel.

A belső piac fejlesztésének legnagyobb akadálya a nyugdíjrendszer

Szakértők szerint a közös belső piac kiépítésének egyik fő akadálya, hogy a tagországokban eltérő szabályozói feltételek érvényesek, ami például megnehezíti a négy fő szabadság elvének érvényesülését. A német nyugdíjalapok szövetségének konferenciáján elhangzottak szerint a nyáron kiadott Zöld Könyvet éppen ezért nem csak egy Fehér Könyv követheti.

"A kitörési pontokra akarunk rámutatni"

Újra eltelt egy év, napokon belül sor kerül a Stabilitás Pénztárszövetség kétnapos konferenciájára, ami a pénztári szektort érintő legfontosabb kérdések sorra vételén kívül nemzetközi kitekintésre is alkalmat ad. A konferencia mottója "Van-e, kell-e magyar modell?", ami arra utal, hogy meg kell állnunk és el kell gondolkoznunk azon, hogy hol tartunk most és hova, milyen módon akarunk eljutni. A cél, hogy a szektor be tudja mutatni, hogy milyen kitörési lehetőségekkel rendelkezik. Mi készen állunk, most már a politikusokon a sor - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy kényesen ügyeltek arra, hogy az egyes pénztári ágazatok között meglegyen az egyensúly a konferencián, hiszen mindannyian egy közös célért küzdenek.

A nyugdíjjal játszadozik a kormány, miközben államosítanak Írországban

A kelta tigris nagyon rossz állapotban van, betegeskedik, a romokban heverő bankrendszert a kormány pedig már sokadszorra próbálja megmenteni tőkeinjekcióval. A katasztrofális helyzetet úgy próbálják rendezni, hogy az állami nyugdíjalap pénzét allokálják, nem is először a bankmentésre. Az alapot még 2001-ben hozták létre, jelenleg 24 milliárd eurós vagyont kezel, a pénz 40 százalékát minden bizonnyal a Bank of Ireland és az Allied Irish Bank részesedés teszi majd ki az év végén. Teljesen egyértelmű, hogy semmi keresnivalója sem lenne ilyen részvényeknek a nyugdíjalap portfóliójában, legalább is ilyen mértékben. Az államosítást felvetők számára tanulságos példával szolgálhat az eset, hiszen a napnál is világosabb, hogy a politika képes megdöbbentő dolgokra, ha szorongatott helyzetben érzi magát.

Simán átment az alkotmánybíróságon a nyugdíjtörvény

Nem kell aggódniuk a románoknak, hiszen az alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót az új nyugdíjtörvényen. Még júniusban a bírák nem egyeztek bele abba, hogy drasztikusan csökkentsék a nyugdíjasok járandóságát, ennek megfelelően most ezzel már nem is próbálkozott a kormány, ezzel szemben inkább korhatáremeléshez, és a nyugdíjak emelésének csökkentése mellett kardoskodtak a politikusok.

Novemberben 0,6%-os kiegészítő nyugdíjemelés jön

A korábban tervezettnél magasabb infláció miatt, törvényi kötelezettségből eredően, ősszel kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre a magyar kormány, amelynek mértéke 0,6%-os lesz - jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Nagy Anna. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kabinet döntése értelmében a nyugdíjak és a baleseti járadék 2010. évi egyösszegű kiegészítése novemberben várható. Ez azt jelenti, hogy egyrészt januárig visszamenőleg kapják meg az érintettek a többlet járandóságukat, másrészt előre kifizetve már a decemberit is.

A nyugdíjreform az egyik legfontosabb dolog Csehországban

A csehek évekkel ezelőtt még a régióban egész jól álltak, azonban az utóbbi években a csillagok kedvezőtlen állása miatt lemaradtak a tőzsdei versenyben. Miközben a lengyelek a kötelező nyugdíjalapokra vonatkozó befektetési korlátok, valamint az állami vállalatok privatizálása miatt Európa élvonalába kerültek, addig a cseh tőzsde kispályássá vált, a tőzsdén forgó vállalatok száma drasztikusan visszaesett. Szakértők szerint a lengyelek példájából tanulva a kormánynak lépnie kell, egyrészt jó lenne a nyugdíjreformot folytatni egy új kötelező pillér bevezetésével, miközben az önkéntes nyugdíjalapokra vonatkozó hozamgaranciát is meg kéne szüntetni, hiszen az arra ösztönzi a szereplőket, hogy kisebb kockázatot vállaljanak.

"A Fidesz feladhatja a büszkeségét" (interjú)

Közgazdaságilag értelmetlen az Európai Bizottság javaslata, ami szerint a jövőben csak feltételekkel és átmeneti időre lehetne elszámolni a nyugdíjreform költségeit - véli Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a szakember elmondta, hogy a legsürgetőbb a járadékszolgáltatás kérdéskörének tisztázása, jelen helyzetben pedig valószínű forgatókönyv, hogy a kormány a 2009-es törvénycsomaghoz fog visszatérni. Simonovits András szerint az állami pillért finomhangolással sokáig fent lehet tartani, a kulcskérdés a bizalom, viszont 30 év múlva elképzelhető, hogy csak bevándorlással lehet a rendszert egyben tartani, annak minden hátulütőjével együtt.

Nyugdíj: nem lehet boldog a kilenc tagország

Csalódottan nyilatkozott tegnap a lengyel pénzügyminiszter, az Európai Bizottság túlköltekező országokra vonatkozó javaslata ugyanis a nyugdíjreformban érdekelt országoknál meglehetősen szigorú. A pénzügyminiszter szerint nem megfelelő a szabályozás, hiszen az visszatartó erővel bír, miközben azt is kifogásolta Jacek Rostowski, hogy az EU maximum 4 százalékos hiányig lenne elnéző. Magyarország esetében a feltételek annyira korlátozóak, hogy ekkora mozgástérre nincs lehetőség, sőt több szempontból is azt lehet mondani, hogy mindösszesen néhány tized százalékpontos teret kaphat a kormány, ami valós könnyítést nem jelent.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility