Összeolvad az Axa csoporthoz köthető két magánnyugdíjpénztár, miután a szabályozási környezet változása feleslegessé tette a kifejezetten a magas kockázatvállalási kedvű pénztártagok számára indított Premium Magánnyugdíjpénztár elkülönített működtetését. A társaság közleményét az alábbiakban változatlan formában közöljük.
A 150 milliárd dolláros mentőcsomagért cserébe soha nem látott megszorítást hajt végre a görög kormány, a listán szereplő számtalan változás közül a nyugdíjrendszert érintő lépések külön figyelmet érdemelnek. Számításaink szerint az IMF és az OECD által is javasolt nyugdíj-megállapítási szabályok átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb kezdőnyugdíjat jelenthetnek, míg az év második felétől a már nyugdíjazottak is 5-10 százalék körüli nyugdíjcsökkentésre számíthatnak. Ehhez jön még a nyugdíjemelés átmeneti felfüggesztése, valamint a plusz juttatások megkurtítása, ami összességében akár 40 százalékos kezdőnyugdíj vágáshoz is vezethet. Gyakorlatilag nem találhatunk olyan területet a nyugdíjrendszerben, amihez ne nyúlnának hozzá, viszont a társadalmi ellenállás miatt a pazarlás koránt sem gyomlálható ki a rendszerből. Csak egy példa: a 13. és 14. havi nyugdíj is megmarad a 2500 euró alatti nyugdíjjal rendelkezőknél, az apanázs viszont éves szinten maximum 800 euró lehet.
Bíztató eredménnyel zárult a legnagyobb amerikai nyugdíjalap számára a három legnagyobb hitelminősítő ellen indított per, hiszen a fellebbviteli bíróság megállapította, hogy gondatlan megtévesztés vádja helyén való. A hitelminősítők viszont egy másik vád alól felmentést nyertek, véleményük szerint pedig a jogi vita folytatása végül az ő győzelmükkel fog záródni. Ezt megkérdőjelezi, hogy nem csak a CalPERS, hanem számos egyéb befektető elszántan támadja a "nagy hármast".
A válság mélyreható változásokat indított el Európában, talán ezek közül a legfontosabb, hogy nagyobb hangsúly helyeződött a nyugdíjrendszerre. Az Aon Consulting egyik friss felmérésből az derül ki, hogy a munkavállalók harmada még a válság miatt sem változtatna a nyugdíjba vonulás időpontján, bár az észak-európai országokban meg van a hajlandóság a nyugdíjazás kitolására, részben azért, mert a komoly részvénykitettséggel rendelkező nyugdíjalapok komoly veszteséget könyveltek el 2008-ban. A többség természetesen a válság hatására újragondolta a lehetőségeit, az emberek negyede szerint pedig pótlólagos megtakarításra is szükség lehet a biztonságos öregkorhoz.
Még a pénzügyi szakemberek várakozásait is felülmúlták a magánnyugdíjpénztárak tavalyi hozamai - derül ki többek között a Stabilitás Pénztárszövetség és a Xallis Consulting közös felméréséből. A kutatásból az is kirajzolódik, hogy a válaszadók tartanak az önkéntes pénztári befizetésekre vonatkozó kedvezőtlenebb adószabályok negatív hatásaitól. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé, változatlan formában.
A társadalom öregedése nem csak nálunk probléma, azonban a demográfiai átalakulás Magyarországon azért okozhat drasztikusabb következményeket, mivel csak a mi korfánkban vannak ekkora tüskék - véli Kovács Erzsébet, a Corvinus Egyetem tanára, a Nyika szakértője. A kerekasztal jelentésében szereplő nyugdíjreform paradigmák éppen azért nem térnek el markánsan, mivel a demográfiai- és foglalkoztatási háttér mindegyik esetében ugyanolyan, csodákat pedig nem lehet elvárni a peremfeltételek miatt. Az összehasonlítás koránt sem egyszerű a szakértő szerint, számításai szerint pedig nem lehet egyértelműen az egyik vagy a másik alternatíva mellett letenni a voksot.
Nagyon korlátozottak a lehetőségeik az amerikai állami nyugdíjalapoknak, egy frissen készült tanulmány szerint, ha nem lesz gyors kilábalás a válságból, akkor több éven keresztül alultőkésítettséggel nézhet szembe a szektor. A nyugdíjalapok legfőbb gondja, hogy a garantált nyugdíjígéretek fedezésére nem lehet pótlólagos befizetésre kötelezni a tagokat, a szponzor - maga az állam - a válság miatt pedig nem tudja a hiányt azonnal kipótolni. Persze ettől még nem kell katasztrófától tartani, azonban mint azt a kaliforniai példa is mutatja, nem szabad lebecsülni a problémát.
Az Alkotmánybíróság előtt heverő nyugdíjtörvény több sebből is vérzik, a legnagyobb probléma, hogy kötelező átalakulásra kényszerítették volna rá a pénztárakat, miközben önkéntes alapon is meg lehetne ezt valósítani, úgy hogy a járadékszolgáltatás ne kerüljön veszélybe. Elviekben volt egyeztetés a jogalkotó és a pénztárak, szakmai szervezetek között, azonban ezek homályosak és a független pénztárak alulreprezentáltak voltak a tárgyalásokon- véli Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Az ügyvezető szerint a Stabilitás Pénztárszövetség által tavaly javasolt változtatásokkal egy jobban működő törvényt kapnánk.
Nem csak államok kerülnek bajba Amerikában a szponzorált nyugdíjalapok miatt, hanem vállalatok is, most például a GM és a Chrysler került reflektorfénybe. A GAO szerint összességében közel 15 milliárd dollár hiányzik a nyugdíjalapokból, a válság miatt ugyanis nincs meg a kellő fedezet a nyugdíjak kifizetésére. A több százezer munkavállalót foglalkoztató mamutvállalatok a tervek szerint kihasználják a törvény adta lehetőséget, és csak 2013-ban és 2014-ben fizetik ki a hiány nagyobb részét. A GAO szerint szerencsés csillagállás esetén a vállalatok ki tudják majd fizetni a csillagászati összegeket, ha erre még sem kerülne sor, akkor az állam szállna be.
A neves Standford Egyetem elemzése szerint komoly bajok vannak a nagyobb Kaliforniai állami nyugdíjalapok háza táján, a jelenlegi nyugdíjígéretek például csak úgy tarthatók fenn, ha az állam legalább 200 milliárd dollárt rak be az alapokba. A tanulmány szerzői szerint katasztrofális a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség. A szakértők szerint nem jó megoldás, ha kockázatosabb befektetéseket eszközölnek az alapok, ehelyett vagy vissza kell vágni a nyugdíjígéreteket, vagy el kell mozdulni egy vegyes magánpillér felé, ahol nagyobb részben befizetés meghatározott alapokból kapunk nyugdíjat.
Nagyon úgy látszik, hogy a lengyel kormány nem tett le a nyugdíjrendszer paramétereinek megváltoztatási tervéről, a szociális minisztérium szerint például túlságosan magasak az 1999-es reform költségvetésre nehezedő költségei. Korábban arról lehetett hallani, hogy az állam önkényesen megváltoztatná a második pillérbe utalt járulékokat, méghozzá 7.3 százalékról 3 százalékra, azonban ezt a miniszterelnök februárban elvetette. A munkavállalók és a piaci szereplők képviselői a megoldással nem értenek egyet, hiszen az a reform szellemével ellentétes.
A Moodys komoly kritikát fogalmazott meg a bankokkal szemben, véleményük szerint a nemzetközi számviteli sztenderdek kiskapuit kihasználva sok bank csak áttételesen és késve jeleníti meg a mérlegében a szponzorált nyugdíjalapok hiányát, ami csorbítja az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot. A Donald Robertson által jegyzett elemzés szerint több Amerikán kívüli bank mérlegében a szponzorált nyugdíjalap miatt hiánynak kellene szerelnie, miközben most többletet láthatunk. A hitelminősítő szerint nem valószínű, hogy rövid távon megváltozik a helyzet, bár azért egy javaslattal éltek a nemzetközi sztenderd javítása céljából.
Az Aviva mai napon tartott sajtótájékoztatójának következtetése az lehet, hogy nem csak az emberek fejében kell szemléletváltásnak végbemennie, hogy végre a nyugdíj és öngondoskodás témaköre a megfelelő helyre kerüljön. A politikai csatározásoknak jellemzően mindig áldozatává vált a nyugdíjrendszer, ilyen lehetett például az önkéntes nyugdíjpénztárak esete, ahol az adózásra hegyezték ki a kommunikációt, miközben emellett eltörpült, hogy ez a termék egy öngondoskodási forma. Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosítótól elmondta, hogy a felmérésük szerint a magyarok többsége nincs tisztában sem a nyugdíjrendszerrel, sem az öngondoskodási lehetőséggel. A vezérigazgató-helyettes szerint ez azért lehet így, mivel nem sokan vannak tisztában a közeledő viharral, ami többek között a demográfiai váltásra vezethető vissza
A soron következő kormánynak nem kell azonnal egy nyugdíjreformot végrehajtania, ami még nem jelenti azt, hogy minden rendben menne az állami nyugdíjpillérben, viszont van időnk egy jól átgondolt reform végrehajtására - összegezhető a Portfolio.hu-Nyika közös rendezésű nyugdíjkonferencia tanulsága. Holtzer Péter, a Nyika elnöke szerint például figyelmeztető, hogy a magas járulékkulcsok ellenére sok esetben csak nagyon alacsony nyugdíjat ad a rendszer. Az OECD és a Világbank volt tanácsadója, David Lindemann szerint van létjogosultsága a felosztó-kirovó rendszernek, az állami pillér céljának pedig részben az időskori végletes szegénység elleni küzdelemnek kell lennie. Mindeközben az is kiderült, hogy a nyugdíjrendszer második pillére sem tökéletes a szabályozás oldaláról, a legnagyobb bizonytalanság például az alkotmánybíróság előtt heverő törvényt övezi, ami az intézményi formát, és járadékszolgáltatást szabályozta volna.
A megtakarítók zöme nem akarja aktívan menedzselni a hosszú távú megtakarításait, valamilyen megbízható és rendszeres közreműködést nem igénylő megoldást keres. A magán nyugdíjpénztári választható portfóliók bevezetése éppen erre az igényre próbált egyszerű választ adni, ám a 2008. évi válság miatt ennek időzítése nem volt szerencsés. A tanácstalan befektetőknek kínál szintén egy könnyen érthető, de szakmailag sokkal megalapozottabb megoldást az életciklus alap, amiről szó esett a Portfolio.hu és Nyika nyugdíjkonferenciáján is, és amelynek számos változatát a "Vedd meg és ne foglalkozz vele többet!" ajánlással kínálják ma már az Egyesült Államokban, és hamarosan megjelenhetnek Magyarországon is. A következőkben a Pioneer Investments sajtóközleményét közöljük.
Több évtized távlatában meghatározó jelentőséggel bír a társadalom öregedése, hiszen túlkínálatos helyzet alakul majd ki az idősek és a fiatalok közötti egyensúlytalanság miatt a megtakarítások piacán. Takáts Előd, a BIS fejlődő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint sokkal súlyosabb lesz a helyzet a jövőben, mint gondolnánk, az eszközárak pedig nyomás alá kerülhetnek, ha megindulnak a tömeges nyugdíjba vonulások. A Portfolio.hu - Nyika nyugdíjkonferenciájának utolsó szekciójában az öngondoskodás és hosszú távú megtakarítások témakörét járták körül a szakértők, a felszólalók többsége egyetértett abban, hogy nem csak a nyugdíjrendszer harmadik pillérét kell fejleszteni, hanem az egyéb öngondoskodási formákat is, hiszen Magyarországon több nyugdíj célú megtakarításra van szükség.
A Portfolio.hu - Nyika közös rendezésű nyugdíjkonferenciájának első délutáni szekciójában a nyugdíjszolgáltatás került terítékre. A szekció elején Dimitri Vittas, a Világbank korábbi vezető tanácsadója mondta el a szolgáltatási szakasszal kapcsolatos legfőbb kérdéseket, és szabályozói kihívásokat. Ezt követően Borza Gábor előadását hallgathatták meg a jelenlevők, ebből az derült ki, hogy túlságosan nagy az elvárás a járadékokkal kapcsolatban, a legfontosabb pedig az lenne, ha belátnánk, hogy minden problémára, kockázatra nem lehet megoldást találni. A panelbeszélgetésben az alkotmánybíróság előtt heverő törvényről folyt a diskurzus, a végkövetkeztetésünk pedig az lehet, hogy a kisebb problémák és finomhangolás szükségessége ellenére egy jól összerakott törvényről van szó, legalább is a járadékszolgáltatás tekintetében.
A Portfolio.hu - Nyika közös nyugdíjkonferenciájának második szekciója a kihívások a vagyonfelhalmozásban címet kapta, az első részben a kötelező magánpillérbe épített garanciákról, és az életciklus alapok gyakorlati dilemmáiról hallhattunk előadásokat nemzetközi szakértőktől. A szekcióbeszélgetés során a magyar vizekre evezve megtudhattuk, hogy csak hosszabb átmenet után lehetne egy hosszú távon optimális portfólióra áttérni a szektorban, hiszen nagy eltérés van a vagyonkezelők és a tagok elképzeléseiben. A választható portfóliós rendszernek tehát még ki kell forrnia, a jövőben pedig érdemes lehet a portfóliók számát növelni.
A Portfolio.hu - Nyika nyugdíjkonferenciájának második napjának első szekciója a lehetséges nyugdíjstratégiai irányvonalakról szólt. A panelbeszélgetésben a felszólaló szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg a válság és a 2009 májusi törvénymódosítás miatt a gazdaságpolitika számára nem a legfőbb prioritás a nyugdíjrendszer reformja. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a torz adórendszerrel és a foglalkoztatással kell a következő kormánynak foglalkoznia. Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint sincs azonnali reformra szükség, a legfőbb célnak pedig szerinte a makrostabilitást kell tekinteni.
A Portfolio.hu élő közvetítéssel jelentkezik 9:45-kor a kétnapos Portfolio.hu-NYIKA Nyugdíkonferencia 2010 "Egy nyugdíjreform realitása és hatásai Magyarországon" című panelbeszélgetéséről. A panel résztvevői Oszkó Péter pénzügyminiszter, Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvény-üzletágának vezetője, Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT korábbi elnöke, az UniCredit Csoport ügyvezető igazgatója és Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója lesznek, a beszélgetést Holtzer Péter, a NYIKA elnöke moderálja.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
