Az előzetes adatoknak megfelelően márciusban 154 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás az önkormányzati alrendszer nélkül. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délután közzétett részletes tájékoztatójából fény derül arra, hogy az egyes adónemekből mekkora bevétel érkezett az év első három hónapjában. A kiemelten figyelt pénzügyi tranzakciós illetékből március végéig 27,5 milliárd forintnyi bevétel folyt be a büdzsébe, ami az időarányosan tervezett felét éri el.
Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.
A Portfolio.hu birtokába került az a Matolcsy György által is jóváhagyott NGM-es előterjesztés, amely a bankközi jutalékok új szabályozásáról szól. Ebből kiderül: a nemzetközi interchange díjak átlagos szintjében rögzítenék a hazai kártyás tranzakciók után fizetendő jutalékot. A lépéssel a bankközi jutalékok mértékét kívánják csökkenteni, mert az indoklás szerint a jutalék szintje "nagy mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását". Ez a kereskedőknek jó hír, ugyanakkor a bankszektor bevételei összességében csökkenhetnek. A kormány két héten belül tárgyal a tervezetről, amelynek elfogadása pontot tehet a hazai bankkártyacsata végére, ugyanis lényegében megszűnne a Visa és a MasterCard jutalékai közötti különbség.
