munkaügy

ILO: 2016-ig nem lesz jobb a fiatal munkanélkülieknek

A válság óta lényegében nem csökkent a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, globális értelemben 12,6% volt 2011-ben, és kissé tovább emelkedik 2012-ben - vetíti előre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Világszerte 75 millió a fiatalkorú munkanélküli mostanra, miután a válság 4 millióval növelte táborukat. A szervezet előrejelzése szerint 2016-ig nem nagyon várható változás.

5 százalékkal csökkentek a reálbérek

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek már csak 2,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, a nettó átlagkeresetek viszont stagnáltak az előző évihez képest márciusban, ami az inflációt figyelembe véve a reálbérek 5 százalékos csökkenését jelentette. Év eleje óta gyakorlatilag stagnál az alkalmazásban állók létszáma a legalább 5 fős vállalkozásoknál, miközben a közfoglalkoztatottak létszáma márciusban már 93 ezer főre emelkedett - derül ki a KSH friss jelentéséből.

Öthavi mélypontról kapaszkodnak fel az új munkahelyek

Ahogy áprilisra a közfoglalkoztatás elérte tetőpontját, az álláskeresők létszáma tovább csökkent, 554 500 fő volt, ami 36 700 fővel kevesebb, mint márciusban, és az aktív népesség 12,5 százalékának felel meg. Az állami támogatás nélkül létrejövő új állások száma öt hónap után kifelé kacsintgat a gödörből, de összességében az új állások közel 60 százaléka még mindig közmunka. A jogszabályi változások nyomán a több mint félmillió regisztrált álláskeresőnek mindössze 13 százaléka jogosult álláskeresési járadékra.

Csak negyedpénzt kértek a cégek a bérkompenzációra

A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden az MTI-nek az előzetes adatok alapján. A szigorúbb feltételű, 21 milliárd forint keretösszegű kiegészítő támogatásra május 14-ig lehetett pályázni.

Eltöröltek két munkaszüneti napot Portugáliában

A jövő évtől két munkaszüneti nappal kevesebb lesz Portugáliában, miután a portugál parlament pénteken jóváhagyta a kormány javaslatát, hogy az ország versenyképességének növelésére két nemzeti ünnepet nyilvánítsanak vissza munkanappá.

Lejtőn az európai foglalkoztatottság

Hónapról hónapra romlanak az európai munkaerőpiaci kilátások, miként a megjelenő álláshirdetések száma a válságot követő intenzívebb bővülés után immár fél éve ereszkedik.

3,2% Norvégiában a munkanélküliség

Miközben az Európai Unióban emelkedik és 15 éves csúcson van a munkanélküliség, Norvégiában a foglalkoztatottság emelkedett a vártnál jobban, a munkanélküliség pedig az idei első negyedévben 3,2%-ra csökkent.

Rekordon a globális munkanélküliség

A globális munkaerőpiac súlyos problémákkal küzd. Európában évekbe telhet, amíg helyreáll a rend, bár Németország a ritka kivételek közé tartozik - derül ki az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak a legfrissebb tanulmányából.

Tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta (11,7%)

Az év első negyedévében tovább emelkedett, és már 11,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Eközben a foglalkoztatottság az előző negyedévhez képest 59 ezer fővel csökkent, de az egy évvel korábbihoz (2011. január-márciushoz) képest még mindig magasabb a foglalkoztatás szintje ugyancsak 59 ezer fővel - derült ki a KSH friss jelentéséből.

Így lesz Matolcsy szerint egymillió új munkahely

Van a kormánynak foglalkoztatáspolitikai koncepciója annak érdekében, hogy egymillió új munkahely létrejöjjön Magyarországon - válaszolt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter országgyűlési képviselői kérdésre. Három pillérről beszél.

Visszatért a 400 ezer új munkahely ígérete

A visszafogottabb gazdasági várakozások ellenére annyira optimista a kormány a foglalkoztatottság alakulását illetően, hogy a számokban újból megjelent a 400 ezer új munkahely ígérete is. A tavaly áprilisi konvergencia programban a kormány csak az igen kedvező forgatókönyvben volt olyan derűlátó, mint most az alappálya felvázolásánál.

Milliók dolgoznak kényszerből keveset

42 millióan dolgoztak 2011-ben részmunkaidősként az Európai Unió 27 országában, amelyből 8,6 millióan saját bevallásuk szerint szívesen dolgoznának többet, voltaképpen alulfoglalkoztatottak. Ez a tömeg a részmunkaidősök 20 százaléka, és a teljes foglalkoztatott állomány 4 százalékát képezi. Az alulfoglalkoztatás leginkább azokban az országokban jellemző, ahol egyébként is bajok vannak a foglalkoztatással, viszont abban az országban, ahol a foglalkoztatottak fele(!) részmunkaidős, ott az emberek ezt cseppet sem bánják. Utóbbi ország Hollandia.

Már nem kell vizsgálniuk a munkaügyi felügyelőknek a bérkompenzációt

A jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés - nyilatkozta az MTI-nek Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője.

Teljesebb piacnyitást szorgalmaz az Európai Bizottság

Hatékonyabb nemzeti foglalkoztatáspolitikákat, belső rugalmasságot, az európai munkaerőpiac teljesebb például a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalókkal szembeni megnyitását, hordozható nyugdíjjogosultságot szeretne az Európai Bizottság. A környezetbarát gazdaság, az egészségügyi és új technológiai ágazatok felé kell fordulni.

Kevesebbet tudunk költeni, mint egy éve

Februárban a bruttó bérek 6,9 százalékkal voltak magasabbak a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss adataiból. Ezen belül a legalább öt fős vállalkozásoknál 8,9 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése, ugyanakkor ezt a kiugró adatot főleg bázishatások támogatták, tavaly februárban némileg visszaesett, és éven belül akkor volt a legalacsonyabb a vállalkozásoknál jellemző átlagkereset. A nettó keresetek az adóváltozások miatt jóval kisebb ütemben tudtak csak növekedni, az inflációt is leszámítva a nettó reálkeresetek pedig 2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy éve. A létszámadatok továbbra sem túl kecsegtetőek, a legalább öt fős vállalkozásoknál 1,5 százalékkal elmarad az alkalmazotti létszám a tavaly ilyenkor jellemzőtől.

Új munka törvénykönyve: palackba zárt szellem

A július 1-től életbe lépő új munka törvénykönyve miatt akár cégenként más körülményekkel szembesülhetnek a munkavállalók, miután a törvény alapelvének megváltoztatása értelmében sok kérdésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Legalábbis bizonyos esetekben, az új törvény leginkább a nagy cégek számára fog kedvezni a lazítással. Az évközi változásokat szabályzó átmeneti rendelkezések késése miatt azonban mégsem biztos, hogy teljes egészében életbe léphet az új jogszabály július 1-jén.

Bizalmatlanok a magyarok az öngondoskodással szemben

Egy friss felmérés is megerősítette, hogy a magyarok tisztában vannak azzal, hogy nem lesz megfelelő állami nyugdíjuk, azonban csak nagyon kevesen tesznek azért, hogy meg is takarítsanak időskorukra. A befektetési alapokat illetően a GfK és a Raiffeisen Capital Management közös felmérése megállapította, hogy mindössze 1 százalék teszi közvetlenül alapokba a pénzét, az emberek többsége nem ismeri ezt a terméket. Az ideális befektetési alap a magyarok számára a tőke- vagy hozamvédett alap, amely rugalmas, és lehetőleg adókedvezmény kapcsolódik hozzá. A felmérésből az is kiderült, hogy a magas kamatkörnyezetben nem tudnak versenyképesek lenni az alapok, a megtakarítók inkább betétben fialtatják a pénzüket. Esetleg akkor lehetne változásra számítani, ha a kamatok 5 százalék közelébe csökkennének le.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.