Hatékonyabb nemzeti foglalkoztatáspolitikákat, belső rugalmasságot, az európai munkaerőpiac teljesebb például a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalókkal szembeni megnyitását, hordozható nyugdíjjogosultságot szeretne az Európai Bizottság. A környezetbarát gazdaság, az egészségügyi és új technológiai ágazatok felé kell fordulni.
Februárban a bruttó bérek 6,9 százalékkal voltak magasabbak a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss adataiból. Ezen belül a legalább öt fős vállalkozásoknál 8,9 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése, ugyanakkor ezt a kiugró adatot főleg bázishatások támogatták, tavaly februárban némileg visszaesett, és éven belül akkor volt a legalacsonyabb a vállalkozásoknál jellemző átlagkereset. A nettó keresetek az adóváltozások miatt jóval kisebb ütemben tudtak csak növekedni, az inflációt is leszámítva a nettó reálkeresetek pedig 2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy éve. A létszámadatok továbbra sem túl kecsegtetőek, a legalább öt fős vállalkozásoknál 1,5 százalékkal elmarad az alkalmazotti létszám a tavaly ilyenkor jellemzőtől.
A július 1-től életbe lépő új munka törvénykönyve miatt akár cégenként más körülményekkel szembesülhetnek a munkavállalók, miután a törvény alapelvének megváltoztatása értelmében sok kérdésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Legalábbis bizonyos esetekben, az új törvény leginkább a nagy cégek számára fog kedvezni a lazítással. Az évközi változásokat szabályzó átmeneti rendelkezések késése miatt azonban mégsem biztos, hogy teljes egészében életbe léphet az új jogszabály július 1-jén.
Egy friss felmérés is megerősítette, hogy a magyarok tisztában vannak azzal, hogy nem lesz megfelelő állami nyugdíjuk, azonban csak nagyon kevesen tesznek azért, hogy meg is takarítsanak időskorukra. A befektetési alapokat illetően a GfK és a Raiffeisen Capital Management közös felmérése megállapította, hogy mindössze 1 százalék teszi közvetlenül alapokba a pénzét, az emberek többsége nem ismeri ezt a terméket. Az ideális befektetési alap a magyarok számára a tőke- vagy hozamvédett alap, amely rugalmas, és lehetőleg adókedvezmény kapcsolódik hozzá. A felmérésből az is kiderült, hogy a magas kamatkörnyezetben nem tudnak versenyképesek lenni az alapok, a megtakarítók inkább betétben fialtatják a pénzüket. Esetleg akkor lehetne változásra számítani, ha a kamatok 5 százalék közelébe csökkennének le.
Az Európai Bizottság szerdán napvilágra kerülő csomagjában javaslatot fog tenni a minimálbér bevezetésére azokban az országokban, ahol jelenleg ez még nem létezik, például Németországban, és megemelésre tesz javaslatot ott, ahol túl alacsonynak tartják a minimálbér szintjét - tudta meg az EurActiv.
A horvát kormány a jelenlegi 2814 kunáról (376,6 euró) 3040 kunára (407 euró) akarja emelni a bruttó minimálbért, de erről még konzultáció várható a pénzügy-, a gazdasági és a kisvállalkozási minisztérium részvételével - jelentette a Novi list című rijekai újság.
Márciusban 55,5 ezer fővel kevesebben, 591,2 ezren voltak regisztrált álláskeresők Magyarországon - jelentette a Foglalkoztatási Hivatal. A csökkenés nem meglepő, hiszen a már szokásossá vált év végi leállás után februárban tömegesen jelentették be az államilag támogatott álláshelyeket, közmunka programokat, aminek hatása akkor még nem, csak a mostani adatokon látszódott meg. A folyamat a következő hónapokban várhatóan folytatódni fog, hiszen márciusban újabb 60,2 ezer munkahelyet jelentettek be a foglalkoztatók, bár ennek túlnyomó többsége államilag támogatott munkahely, közmunka, miközben a nyílt piaci új állások száma folyamatosan csökken.
Szlovákiában véget ér a magas összegű munkanélküliségi segélyek korszaka, a szlovák pénzügyminisztérium csökkentené a juttatás elérhető maximális összegét - adta hírül saját forrásokra hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap csütörtökön.
Húsz év tanulsága, hogy a magyar munkaerőpiac problémái a mindenkori kormányok reményei ellenére nem oldódtak meg maguktól, nem sikerült kinőni őket még a gazdaság jobb éveiben sem, és ilyen tekintetben Magyarország elüt a rendszerváltó poszt-szocialista országok többségétől, amelyekben a 2000-es évek végére a foglalkoztatás már visszaállt az 1989 előtti szintekre. Az eddigi szakpolitikák folytatásával meglehet, hiába várjuk a fordulatot, úgy tűnik, a problémáért nem kimondottan a külső konjunktúra és a belső kereslet hiánya tehető felelőssé - derül ki "Az eltűnt egymillió munkahely nyomában" című tanulmánykötetből.
Miközben tíz év alatt nagy mértékben csökkent az alacsonyan képzettek aránya a magyar népességben, így az általános iskolázottság megnőtt, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Mindez együtt adja, hogy foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk. Úgy tűnik, nem csak az alacsonyan képzettek foglalkoztatásával van gond, képzettség dacára sem emelkedett a foglalkoztatás, ráadásul a válság kivételes módon a magyar munkaerőpiacon éppen a középfokú végzettségűeket ütötte meg leginkább. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók?
Kétezer dolgozótól válna meg a Yahoo, amely 2011-ben 14 ezer embert foglalkoztatott.
Átfogó európai uniós foglalkoztatási előterjesztés-csomagot készít az Európai Bizottság a következő hetekben - jelentette be Andor László, a bizottság e témában illetékes tagja kedden Brüsszelben. Magyar újságírókkal folytatott sajtóbeszélgetésén a foglalkoztatásért, szociálpolitikáért és a társadalmi befogadásért felelős biztos elmondta, hogy a javaslatok középpontjában a munkahelyteremtő növekedés áll. Ennek az a fő magyarázata, hogy az unióban a tavaly kibontakozni látszó gazdasági élénkülés megtorpant, a tagországok nem számíthatnak arra, hogy a fellendülés mintegy automatikusan munkahelyeket hoz létre.
Miniszteri biztost nevezett ki vasárnapi hatállyal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, írja az MTI.
Az idén nem nő, hanem kissé mérséklődik a foglalkoztatás Magyarországon, érdemi foglalkoztatás-bővülés 2013-ban várható - olvasható az MNB friss inflációs jelentésében. A kormányzati intézkedések hatására eközben ismét többen kerülhetnek ki a munkaerő-piacra, így a munkanélküliség tartósan magas szinten ragadhat be. A reálbérek 2,2%-kal csökkenhetnek idén.
3 millió 794 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma a december-februári időszakban a 15-74 éves népességben - derül ki a KSH mai adataiból. Tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának ősz óta tartó csökkenése, de az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest még mindig magasabb 50 ezer fővel a foglalkoztatottak létszáma, miközben szeptember-november óta már 76 ezer fővel apadt. A munkanélküliek száma tovább emelkedett, a tavaly ilyenkorihoz képest a munkanélküliségi ráta még kissé magasabb is, 11,6 százalékra lendült. Az elmúlt tíz évben az eddigi legmagasabb munkanélküliségi ráta Magyarországon két éve volt, 11,8 százalék.
Sosem fenyegetett még ennyire a társadalmi robbanás, és a foglalkoztatottság helyzetének romlása miatt a hosszú távú növekedés is veszélyben van - mondta Bajnai Gordon a Haza és Haladás közalapítvány sajtótájékoztatóján, ahol szociálpolitikai javaslatcsomagot tettek közzé a Budapest Intézet és a Tárki közreműködésében. Bajnai Gordon szerint a munkanélküli segélyt minimum hat hónapra kell visszaemelni, de a közalapítvány letett az asztalra egy idehaza innovatívnak számító új segélyezési rendszert is.
Az alkalmazásban állók nettó keresete - a családi kedvezmények hatását is figyelembe véve - 9,9 százalékkal (145 800 forintra) nőtt 2011-ben 2010-hez képest. A keresetek vásárlóértéke, a fogyasztóiár-index 3,9 százalékos növekedése mellett, 5,8 százalékkal emelkedett - derül ki a KSH friss jelentéséből. A családi adókedvezmények figyelembe vételével a 3 vagy több gyermekes keresők reálbére 19%-kal emelkedett.
Hétszáz új munkahelyet teremt 2014 végéig az LuK Savaria Kft. 15 milliárd forint értékű fejlesztése Szombathelyen - erősítette meg Kenyeresné Vörös Rita, a társaság személyügyi vezetője az MTI érdeklődésére kedden.
A minimálbér 19%-os emelése és az elvárt béremelés mellett januárban 4,3%-kal voltak magasabbak a nemzetgazdaságban a bruttó bérek, mint egy évvel korábban. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4%-kal voltak magasabbak - derül ki a KSH ma közzétett adataiból, ami 5,5%-os januári infláció mellett 3,8%-os reálbércsökkentést jelent.
A friss statisztikából kiderül még, hogy a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazotti létszám 32 ezer fővel csökkent egy hónap alatt, amire 2009 eleje óta nem volt példa, és ami az előző év januári létszámhoz képest is 30 ezer fős csökkentést jelent.
340 ezer közszférában dolgozó jelezte eddig, hogy kéri a bérkompenzációt, átlagosan 10 és 18 ezer forint közötti összeggel kompenzálták a dolgozókat - tudta meg az MTI Hírcentrum.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
