A magyarországi munkáltatók 17 százaléka tervez elbocsátást 2012 második negyedévében és 14 százaléka számol munkaerő felvétellel, a különbségből számított Manpower munkaerő-piaci mutató mínusz három százalékon áll, jelentősen javult az előző negyedévi negatív rekord után - közölte a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felmérése eredményét.
A svájciak vasárnap népszavazáson elutasították azt a szakszervezeti kezdeményezést, hogy négy hétről hatra nőjön a minimális évi fizetett szabadság, miután sok cég felhívta a figyelmet arra, hogy ezáltal csökkenhet az ország versenyképessége, és veszélybe kerülhetnek az állások, írja az MTI.
A nők gazdasági lehetőségei rangsorában 128 ország közül Magyarország a 21. helyet érte el, és így hazánkban a legtöbb kelet-európai országnál jobbak a női munkavállalók és vállalkozók lehetőségei - állítja az Economist Intelligence Unit március 8-ra készült elemzése. Az első helyezett a korábbi évekhez hasonlóan Svédország lett.
Foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását teszi lehetővé a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtott törvénymódosító javaslata, valamint módosítja a közfoglalkoztatásról szóló törvényt. E szerint a közfoglalkoztatottak is létrehozhatnak szociális szövetkezeteket, és bizonyos feltételek teljesítése mellett ez a szövetkezet ingyen használatba veheti közfoglalkoztatója foglalkoztatás során használt ingóságait, az állam vagy önkormányzat pedig 10 év maximális időtartamra ingyen használatba adhat a szövetkezet számára termőföldet, max 2 évre állatállományt.
A görög munkanélküliség jelentősen nőtt az elmúlt évben, a helyzet azonban különösen a fiatalok körében aggasztó. Görögországban ugyanis a 15-24 év közötti lakosok több mint fele munkanélküli. A súlyos adósságválsággal küszködő ország helyzete ráadásul továbbra sem reményteli, hiszen a megszorítások miatt a GDP évről évre csökken - írja a Reuters.
Az OECD tagországok között Magyarországon a legkisebb a nemek közti átlagos kereseti különbség, mindössze 6% - jelentette a szervezet hétfőn publikált jelentésében.
Múlt héten az Európai Bizottság is publikált egy hasonló adatot, amely viszont azt mutatta, Magyarország nem áll valami jól, az uniós átlagnál nagyobb a nemek fizetése közti egyenlőtlenség, 17,6%. Ezzel egyáltalán nem vagyunk elöl, 15 uniós országban is alacsonyabb ennél a különbség, ráadásul az Európai Bizottság szerint Magyarország az egyike azon országoknak, ahol romlott a helyzet. Hogy mondhatnak ennyire mást a szervezetek? Kinek van igaza?
A munkahelyi egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek Európában a globális gazdasági válság eredményeképpen, és ez a jelenség folytatódni fog, ahogy egyre több ország vezet be megszorító intézkedéseket és munkaügyi reformokat, állítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (ILO) által kiadott tanulmány. Az ILO szakértője szerint, ha ki akarunk lábalni a válságból, az egyenlőtlenségeket kell csökkenteni, amely egyenlőtlenségek magát a válságot is okozták. Magyarország számára konklúzió, hogy nem tanultunk a válságból, a munkaerőpiacot támogató intézmények és stabilizátorok még gyengébbek lettek, mint a válság előtt. A szakértő szerint a minimálbér-emelés akkor gond, ha váratlanul történik, és mértéke túl nagy.
Mégsem esnének el a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől a cégek, ha nem hajtják végre idén és jövőre az elvárt béremelést. A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata alapján a büntetés kizárólag a költségvetési támogatásokra vonatkozna. A javaslat további kiskaput is nyit a cégeknek, a szankciót ugyanis meg lehetne úszni úgy is, ha a cég a munkaügyi ellenőrzés napjára teljesíti visszamenőleg a béremelést.
Tovább emelkedett januárban a munkanélküliségi ráta az európai közösségben. Az Eurostat friss jelentése szerint az eurózónában 10,7% volt a munkanélküliség az év első hónapjában, miközben a decemberi adatot is módosították, 10,4%-ról 10,6%-ra. A tágabb közösségben, az unió átlagában a ráta 10,1% volt. Az Eurostat becslése szerint 24,3 millió munkanélküli van az Európai Unióban, ebből csaknem 17 millió az eurózónában.
A kormány mai ülésén döntött a nettó bérek 2012. évi megőrzéséhez a kiegészítő munkáltatói támogatásról - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár és Giró-Szász András szóvivő ma délután sajtótájékoztatón. A még januárban megígért tervek szerint azok a cégek, akik az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani, 21 milliárd forintos keretből pályázhatnak további támogatásért, de a feltételek itt már szigorúbbak, mint az 5% feletti bérkompenzációnál. Mindebből pénzt júliusban láthatnak a vállalkozások, és rajtuk keresztül a munkavállalók.
2011. november-2012. januárban 3 millió 816 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma átlagosan, ami 40 ezer fővel, azaz 1,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál - derült ki a KSH mai jelentéséből. A téli hónapokban az őszihez képest körülbelül 50 ezer fővel esett vissza a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig 15 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta újból 11% fölé ugrott, 11,1% volt a november-januári időszakban.
Teljesen megalapozatlanok a magyarországi diplomás túlkínálatra vonatkozó vélekedések: nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon, a frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. 2012-ben több cég kíván diplomást felvenni, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát - derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzéséből.
A kormány a munkavállalói kompenzációra előirányzott összeget irányítaná át azon munkáltatók támogatására, amelyek az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani - derült ki az Index birtokába jutott dokumentumból. A 21 milliárd forintos keretből pályázati úton juthatnak pénzhez a cégek, mint arról már korábban is szó volt. A munkavállalói közvetlen kompenzációt költségvetésileg túl kockázatosnak tartja a kabinet.
A várható mértéket is felülmúlóan rosszul alakult a munkaerő-piaci helyzet az álláskeresési adatok alapján januárban. A Foglalkoztatási Szolgálat által közzétett adatok szerint egy hónap alatt 96 100 fővel lett több, 648,4 ezer fő volt álláskereső, s a növekedésnek csak felét magyarázhatják szezonális okok. A bejelentett új állások száma zsinórban harmadik hónapja elmarad az átlagtól és az elmúlt évben jellemzőtől. A csoportos leépítések 2009 júliusa óta nem érintettek ennyi embert. Eközben feleannyian részesülnek álláskeresési támogatásban, mint egy éve. 22%-kal emelkedett az ellátatlanok száma, januárban 310 ezer fő volt.
Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén - közölte a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) szerdán az MTI-vel.
2011-ben az átlagosan 5 százalékos bruttó béremelkedés a kedvező adóváltozások mellett a nettó reálbérek 2 százalék feletti emelkedését tette lehetővé. Idén azonban emelkedés helyett reálbércsökkenésre számíthatunk - mondják az elemzők, hiszen a cégeknek ugyan tetemes béremelést kell végrehajtaniuk a 216 ezer forint alatt keresőknél, de ez csak arra lehet elég, hogy a nettó keresetek ne csökkenjenek, az infláció kompenzációjára már nem biztos, hogy jut. A pénzromlás üteme az áfaemelés miatt idén megugrik, és egész évben átlagosan 5% körül alakulhat.
2011 egészében átlagosan 60 900 fő volt közfoglalkoztatott, míg 2010-ben 87 300 - derült ki a KSH ma közzétett adataiból. 2011-ben a közfoglalkoztatottak kétharmada volt részmunkaidős, 2010-ben csak a negyede.
A nemzetgazdaságban - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a közszférában és a nonprofit szervezeteknél együttesen - alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 663 ezer fő volt 2011 decemberében, 32 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Mind a versenyszférában, mind a közszférában csökkent az alkalmazásban állók száma decemberben, amiben jelentős szerepe volt az év végi szezonális hatásnak.
A versenyszférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 9,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az év végi jutalmak, bónuszok és egyszeri kifizetések nélkül 4,4%-kal. A bruttó bérek a válság óta nem ugrottak ekkorát decemberben, ugyanakkor tavalyelőtt a kedvezőbb adózás miatt januárra csúsztak a kifizetések, és ezért a bázis nagyon alacsony lehetett. Nemzetgazdasági szinten 213 100 forint volt 2011-ben a bruttó átlagkereset.
A nemrégiben elfogadott új munkaerőpiaci reform miatt ma több tízezer ember vonult utcára Spanyolországban. A tüntetők többek között azt kifogásolják, hogy könnyebbek lesznek az elbocsátások, holott a munkaerőpiaci problémák már így is óriásiak. Spanyolországban a 25 év alattiak közül minden második munkanélküli.
A várakozásokat jócskán felülmúlóan, az előző évihez képest 8,1%-kal ugrottak meg a bérek Lengyelországban. Ez jórészt a minimálbér-emelésnek lehet köszönhető, bár a minimálbéresek aránya Lengyelországban csekély, a legkisebb bér megemelése a felette lévő béreket is felfelé nyomhatta.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
