munkaügy

Több ágazatban is vállalhatnak idénymunkát a közfoglalkoztatottak

A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak. Erről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán pénteken.

Iskolaszövetkezeten keresztül is garantált lesz a minimálbér

Hamarosan a parlament elé kerül az az iskolaszövetkezeteket érintő törvénymódosítás, ami garanciákat tartalmaz a diákmunkáért fizetendő minimum összegre - mondta Czomba Sándor az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Közmunkásokkal spórolhatnak egyes állami intézmények

Bő egy éve tart a gyakorlat, miszerint különböző állami intézményekben - polgármesteri hivatalokban, földhivatalokban, adóosztályokon, stb. - irodai, karbantartói és gondnoki feladatokra közmunkásokat alkalmaznak, sokszor azért is, mert a közalkalmazottaknál jóval olcsóbbak és bérüket akár 95 százalékban is támogathatja az állam - tudta meg a Figyelő egy közszférában dolgozó forrástól. Tájékoztatása szerint a fenntartó minisztériumok tisztában vannak vele, hogy az intézmények így spórolnak.

Magasabb bért az állami cégvezéreknek? Szavazz!

Az ÁSZ vizsgálatainak tapasztalata, hogy az állami vagyon működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket is hozzá kell igazítani, világos követelményeket kell felállítani a menedzsmentnek, a piaci viszonyokhoz igazodó javadalmazási rendszert kell kidolgozni, ha kell, akkor emelni kell a vezetők bérét - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtök este, hozzátéve, ugyanakkor elvárható, hogy a közszolgáltató cégek jó minőségű munkát végezzenek.

Bérekre nem, csak a közmunkára költünk egyre többet

A GDP-arányos állami bérkiadások 2013 és 2016 között végig 10 százalék körül alakulhatnak, amennyiben a közfoglalkoztatás bérköltségét figyelmen kívül hagyjuk - áll az MNB friss Költségvetési Jelentésében. Ehhez képest a közfoglalkoztatási kiadások 2012 óta folyamatosan nőnek, így ezzel együtt a közmunkások bérköltsége is. Csak összehasonlításképp: az egészségügyben dolgozók béremelésére 16 milliárd forint jut jövőre, míg a közmunkaprogramok bérköltsége a jegybank becslései szerint 60 milliárd forinttal nőhet az idei összeghez képest.

Létszámbővítéshez köti az uniós támogatások egy részét a kormány

Az élőmunka-igényes ágazatokban - mint például a mezőgazdaság és a turizmus - a foglalkoztatás bővítéshez köti a kormányzat az uniós támogatásokat, a technológiai korszerűsítést célzó gazdaságfejlesztési pályázatoknál viszont ez nem lesz elvárás - írja a Napi Gazdaság. 2020-ig a kormány mintegy 800 ezer fővel szeretné emelni a foglalkoztatottak számát, amely folyamatban jelentős szerepet szán az európai uniós pályázatoknak is.

Bejelentették a legújabb állami bérkiegészítést

Ahogyan azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön előrevetítette, Balog Zoltán pénteken bejelentette: 65 ezer szociális ágazatban dolgozó alkalmazott kap idén és jövőre is bérkiegészítést a meglévő bérpótlékon felül. Életpályamodellről egyelőre nincs szó, pedig a kormány már tavaly novemberben megígérte, a béremeléssel együtt.

A szakértők sem értik, mire jó a magyar közfoglalkoztatás

Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekről rendezett beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete magyar, lengyel és szlovák kormányzati és nem-kormányzati szakértők, valamint az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága képviselőjének részvételével csütörtökön Budapesten, az Európa Pontban. Az EB szakértője szerint a jelenlegi magyar közfoglalkoztatási rendszert differenciálni kellene, mert jelenlegi formájában célcsoportjai egyáltalán nem érzékelik annak előnyeit. Ráadásul a közmunka sokszor kiszorítja az elsődleges munkaerő-piaci állásokat, így esetenként kontraproduktív. Az NGM elemzője elmondta, kialakítás alatt van a rendszer, amely a közmunkások elsődleges munkapiacra való visszatérését segítené jobban: a munkavállalókat például uniós társfinanszírozásból biztosított bértámogatással ösztönöznék arra, hogy érdekükben álljon a korábban közfoglalkoztatásban dolgozó embert alkalmazni.

Szépen emelkedtek a bérek márciusban

Márciusban a nettó reálbérek éves szinten 5,5 százalékos emelkedést mutattak, ami az egy évvel ezelőtti növekedési ütemnek majdnem a dupláját jelenti. Az alkalmazottak száma ugyanakkor csökkent februárhoz képest, ám ez kizárólag a közmunkás-létszám apadásának köszönhető, a versenyszférában pár ezer fővel bővült a létszám.

Nem célszerű, mégis berendezkedtünk a közmunkára

A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.

Háromszáz fő lenne az első magyar menekültkvóta

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.

Megszűnhet a közmunka rendszere Magyarországon!

Nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van a közfoglalkoztatásra - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Czomba Sándor hozzátette: a következő hónapokban is fogad el a kormány olyan jogszabályokat, amik segítik a kilépést a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé.

A magyar minimálbérestől veszi el a legtöbbet az állam

Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.

A magyar munkáért negyedannyit fizetnek, mint a németért

Az egy órára jutó magyar munkaerőköltség tavaly 3,5 százalékkal 7,80 euróra emelkedett, de még ez is csak a negyede a németnek (31,8). Érdekesség, hogy a németek ezzel is még bő 10 százalékkal alacsonyabb összeget fizetnek a munkavállalóik órái után, mint a franciák - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.

Orbán: kitisztul a pénzügyi rendszer

Új jobboldali írott és elektronikus média kell - többek között erről beszélt Orbán Viktor az Echo TV Mélymagyar című péntek esti műsorában. Ezen kívül érintette a miniszterelnök a bevándorlás, a halálbüntetés és a brókerbotrány témáját is.

Diplomás budapesti vagy? Akkor te most örülsz

Egy negyedév során kis mértékben emelkedett a BNP Paribas Cardif Munkavállalói Bizalmi Index. A friss munkapiaci mutató szerint az időszak nyertesei a budapestiek és a diplomások voltak.

7,8 százalék volt a munkanélküliség az első negyedévben

2015 első negyedévében 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Az év ugyanezen időszakát vizsgálva utoljára ennél alacsonyabb szinten 2007 első negyedévében járt a mutató.

Az NGM korlátozná a külföldiek munkavállalását

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról címmel jelent meg rendelettervezet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán.

Minden harmadik részmunkaidős többet dolgozna itthon

Az Európai Unióban a részmunkaidős munkavállalók átlagosan 20 százalékát teszik ki az összes foglalkoztatottnak, azonban az arányok tagországonként igen eltérőek. Magyarországon például 2014-ben a dolgozók csupán 6,4 százaléka vállalt munkát rugalmas munkarendben. Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében számottevő az alulfoglalkoztatottak aránya is: hazánkban minden harmadik, míg az EU-ban minden ötödik munkavállaló szeretne magasabb óraszámban dolgozni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.