munkaügy

Nem célszerű, mégis berendezkedtünk a közmunkára

A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.

Háromszáz fő lenne az első magyar menekültkvóta

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.

Megszűnhet a közmunka rendszere Magyarországon!

Nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van a közfoglalkoztatásra - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Czomba Sándor hozzátette: a következő hónapokban is fogad el a kormány olyan jogszabályokat, amik segítik a kilépést a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé.

A magyar minimálbérestől veszi el a legtöbbet az állam

Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.

A magyar munkáért negyedannyit fizetnek, mint a németért

Az egy órára jutó magyar munkaerőköltség tavaly 3,5 százalékkal 7,80 euróra emelkedett, de még ez is csak a negyede a németnek (31,8). Érdekesség, hogy a németek ezzel is még bő 10 százalékkal alacsonyabb összeget fizetnek a munkavállalóik órái után, mint a franciák - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.

Orbán: kitisztul a pénzügyi rendszer

Új jobboldali írott és elektronikus média kell - többek között erről beszélt Orbán Viktor az Echo TV Mélymagyar című péntek esti műsorában. Ezen kívül érintette a miniszterelnök a bevándorlás, a halálbüntetés és a brókerbotrány témáját is.

Diplomás budapesti vagy? Akkor te most örülsz

Egy negyedév során kis mértékben emelkedett a BNP Paribas Cardif Munkavállalói Bizalmi Index. A friss munkapiaci mutató szerint az időszak nyertesei a budapestiek és a diplomások voltak.

7,8 százalék volt a munkanélküliség az első negyedévben

2015 első negyedévében 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Az év ugyanezen időszakát vizsgálva utoljára ennél alacsonyabb szinten 2007 első negyedévében járt a mutató.

Az NGM korlátozná a külföldiek munkavállalását

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról címmel jelent meg rendelettervezet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán.

Minden harmadik részmunkaidős többet dolgozna itthon

Az Európai Unióban a részmunkaidős munkavállalók átlagosan 20 százalékát teszik ki az összes foglalkoztatottnak, azonban az arányok tagországonként igen eltérőek. Magyarországon például 2014-ben a dolgozók csupán 6,4 százaléka vállalt munkát rugalmas munkarendben. Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében számottevő az alulfoglalkoztatottak aránya is: hazánkban minden harmadik, míg az EU-ban minden ötödik munkavállaló szeretne magasabb óraszámban dolgozni.

Egyre olcsóbban dolgozik a magyar

A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.

Még formálódik a felsőoktatási törvény módosítása

Az Emmi még pénteken bejelentette: elkészült az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete, amely szerint többek között ismét osztatlan formában képezték volna a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat. Ezzel kapcsolatban ma Palkovics László, az Emmi felsőoktatási államtitkára közölte: a Magyar Rektori Konferencia ellenvéleménye miatt a pszichológia szak továbbra is osztott marad, azonban a társadalmi tanulmányok alapszakot valószínűleg tényleg megszüntetik. Közben az Átlátszó Oktatás megszerezte a felsőoktatási törvény tervezett módosítását is, amiből a szakokat érintő változásokon kívül az is kiderül, hogy a kancellári rendszer után most egy konzisztóriumi rendszer bevezetését tervezi a kormány, illetve hogy megnövelnék az intézményeknek a hallgatók után járó normatíva összegét is.

Hatéves csúcson a versenyszféra foglalkoztatottsága

A tél utolsó hónapjában nemzetgazdasági szinten 4,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ami a megelőző két hónaphoz képest némi lassulást jelent, ugyanakkor az egy évvel ezelőtti adatnál 2,7 százalékponttal a magasabb. Eközben a versenyszféra foglalkoztatottsága tovább bővült és 1,9 millió fő fölé emelkedett, amire utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa.

Passzív félév alatt is járnának a munkavállalási kedvezmények

Minimális munkaerő-kölcsönzési díj bevezetését kezdeményezi Kósa Lajos, valamint egy olyan törvénymódosítást is, ami a passzív státuszban lévő hallgatók munkavállalása során az aktívakéhoz hasonló kedvezményeket biztosítana - erről a szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában számolt be.

Új gyermekvállalást ösztönző lépéseket tervez a kormány

A gyed extra után újabb, gyermekvállalást ösztönző javaslatcsomaggal áll elő a kormány, amely tovább javíthatja a kisgyermekes családok helyzetét - írja a Magyar Nemzet. Az egészségügyi tárca által kezdeményezett módosító szerint többek között minden szülőnek két évig járna a gyermekgondozási díj, ha az igénylőnek két éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik, illetve akkor is folyósítanák a gyedet, amikor az apa váltja az anyát otthon. A legalacsonyabb jövedelmű anyák esetében a folyósított összeg is növekedne, míg a második gyermek után részmunkaidős állás vállalása esetén sem csökkenne a támogatás.

Hozzányúlhat a jogászképzéshez a kormány

Meg kell erősíteni a jogászképzést - mondta el Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn Szegeden, a jogi képzőhelyek vezetőinek részvételével rendezett Jogász Dékáni Kollégium ülésének szünetében tartott sajtóbeszélgetésen. A fejlesztések között szerepelhet majd a specializáció és a delokalizáció is a miniszter szerint.

Ingyenes lehet a második szakképesítés megszerzése is

A munkaerőpiac igényeit a korábbiaknál inkább kiszolgáló szakképzés megvalósítása érdekében a szektor átalakításához szükséges törvényjavaslatokról, a többi között a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásról szóló, a felnőttképzési és a köznevelési törvény módosításáról döntött a kormány - jelentette be Czomba Sándor csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Ennyien hagyták el tavaly Magyarországot

Noha a kivándorlás mértékének mérése továbbra sem egyszerű kérdés, az adminisztratív nyilvántartások alapján úgy tűnik, 2014-ben mintegy 31,5 ezer magyar vándorolt el külföldre legalább egy évre, ami a KSH becslései szerint 46 százalékkal több az egy évvel korábbi létszámnál. A tavalyi utolsó negyedévben az ingázók száma is 15 ezerrel magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Így szépítheti tovább a foglalkoztatást a közmunka

Kiszélesítené a közfoglalkoztatási jogviszony fogalmát a közfoglalkoztatási törvény legújabb tervezett módosítása, melynek értelmében abba a munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétel is beleszámítana - írja ma a Magyar Nemzet és a Világgazdaság is. A módosítás azért lényeges, mert a közmunkások statisztikai szempontból nem álláskeresőnek vagy munkanélkülinek számítanak, hanem a foglalkoztatottak létszámát növelik, így a tervezett változtatás valójában tovább torzítaná a már most is nehezen értelmezhető munkaerő-piaci adatokat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.