Mentorprogramot indít az Egyenlítő alapítvány, “#virághelyett vezetői ambíciót!” néven. Céljuk, hogy összekössék a legnagyobb egyetemek/főiskolák hallgatóit sikeres, női vezetőkkel.
Szerdán adta át a Portfolio és a Vodafone a 2022-es Év Digitális Női Vállalkozója Díjat. A díjjal a Vodafone és a Portfolio célja, hogy felhívja a figyelmet a női vállalkozók munkájára, sikereire, és arra, mennyire fontos, hogy egy vállalkozás az online térben is megállja a helyét és éljen a digitalizáció adta lehetőségekkel, melyek sok esetben új piaci lehetőségeket, gyorsabb és rugalmasabb reagálást és ezzel nagyobb rezilienciát biztosítanak a KKV-k számára.
Új díjat hirdetett a Portfolio és a Vodafone Magyarország: az Év TOP 10 Digitális Női Vállalkozója Díj 2022-t ma délelőtt adjuk át. Az eseményt élőben közvetítjük a Portfolio Facebook-oldalán.
Új díjat hirdetett a Portfolio és a Vodafone Magyarország: az Év TOP 10 Digitális Női Vállalkozója Díj 2022-t szerda délelőtt adjuk át. Az eseményt élőben közvetítjük a Portfolio Facebook-oldalán.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A Covid szörnyűségeiről, társadalmi, gazdasági, emberi nehézségeiről rengeteg szó esett már, és megszülettek az első, a koronavírus nyerteseiről szóló tanulmányok is. A pandémiáknak ráadásul vannak „forradalmi” hatásai, vitathatatlanul ide tartozik a digitalizáció felgyorsulása. Több munkaadó és munkavállaló az irodai munkavégzés radikális megváltozásáról, hatékonyságának növekedéséről, a környezeti és esélyegyenlőségi dilemmák radikális új, pozitív útra tereléséről áradozik. Vegyük is végig ezt a három „áttörést”, vajon tényleg eljött a „Fehérgalléros Kánaán”? Spoiler alert: szó sincs róla, semmi nincs ingyen, ráadásul tenni is kell még ezek megvalósításáért.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Nobel-díjas amerikai tudós – Louis Joseph Ignarro farmakológus, a los angeles-i Kaliforniai Egyetem professzora is, aki 1998-ban megosztott orvostudományi Nobel-díjat kapott a nitrogén-monoxid élettani hatásának felfedezéséért – és a Nobel-díj bizottság több tagja, neves külföldi egyetemek professzorai, hazai akadémikusok, egyetemi tanárok, a Debreceni Egyetem több korábbi rektora és számos nemzetközileg elismert szakember is elfogadta a felkérést, a Debreceni Egyetem (DE) további fejlődése érdekében létrehozott Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagságára - tájékoztatta a Debreceni Egyetem a Portfolio-t.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Több százezer, főként humánterületen - kórházakban, iskolákban, óvodákban, szociális területen - dolgozó ember bére nő az év elején mintegy 700 milliárd forintból - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
A másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest már érezhetően kevésbé aggódnak a hazai munkavállalók a mostani állásuk esetleges elvesztése miatt. Emellett az erősödő optimizmust az is alátámasztja, hogy továbbra is rekordmagas pontszámon áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
Magas szinten maradt a foglalkoztatás tavaly október és december között - és önmagában az év utolsó hónapja is erős volt -, vagyis a koronavírus-járvány 4. hulláma nem vetette vissza a foglalkoztatást. Az adatok alapján az elsődleges munkaerőpiacon rekordon van a foglalkoztatás, ami egyben azt is jelenti, hogy visszatért az ország válság előtti problémája, a munkaerőhiány.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary kedden az MTI-vel.
Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.
A munkaerőpiac szempontjából 2021 példanélküli év volt, ugyanis az év során jól látható, intenzív toborzási hullám ment végig az országon, a vállalatok erőteljes munkaerő-felvételbe kezdtek - közölte a Profession.hu állásportál csütörtökön az MTI-vel. Ebben persze a megelőző évi alacsony bázis is szerepet játszott a koronavírus-járvány miatt, és az is látszott, hogy 2021 őszén volt a toborzási hullám, ami enyhült, illetve az is kiderült, hogy az ország egész területén a vendéglátóiparban keresték a legtöbb embert.
Maga mögött hagyta a koronavírus-válság nyomati a hazai munkaerőpiac. A KSH friss adatai alapján tavaly szeptember és november között rekordot döntött a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség először csökkent a járvány előtti szintre. Az elsődleges munkaerőpiac erősödése mellett azonban novemberben a külföldi munkavállalás is felfutott. Az idei évben tovább nőhet a hazai foglalkoztatás, ennek a tere azonban már visszafogott.
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
A háztartások jövedelmi helyzetét jövőre 5 intézkedéssel 1800 milliárd forinttal javítja a kormány - derül ki a Pénzügyminisztérium szerda reggel közzétett számításaiból. A választások előtt tehát óriási pénzesőben részesülnek a magyarok.