A brit kormány az illegálisan érkező bevándorlókat alkalmazó cégekre és szállásadóikra kivetett bírság összegének jelentős megemelésére készül a bevándorlást visszaszorítandó - közölte a brit belügyminisztérium hétfőn.
Az idei második negyedévben, azaz április-június időszakában, a 15-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel 4 millió 724 ezer főre nőtt, míg a munkanélkülieké 157 ezerről 193 ezer főre emelkedett – közölte ma reggel a KSH. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottsági ráta egy év alatt 0,6%-ponttal 64,6%-ra, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7%-ponttal 3,9%-ra emelkedett.
A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
Kiemelt érdeklődéssel zárult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2023 januárban kiírt nyílt nemzetközi rektori pályázata: az egyetem csütörtökön arról tájékoztatta a Portfolio-t, hogy számos, világszerte elismert szakember nyújtotta be jelentkezését a pozícióra, köztük tengerentúli, skandináv és egyéb rangos európai egyetemek oktatói. Döntését az új rektor személyéről az év végén hozza meg az intézmény.
A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.
„A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt” büntetőeljárást folytat" – jelezte a hatóság a Szabad Európa megkeresésére azon értesülésükkel kapcsolatban, hogy a gyár területén hétfőn valamilyen munkahelyi rendellenesség történhetett.
Hacsak az elmúlt tíz évet nézzük, a digitalizáció számos iparágban forgatta fel a munkavégzési gyakorlatokat, olyan innovációkat behozva a mindennapi folyamatokba, amelyekhez alkalmazkodni kellett a munkaerőállománynak. Ez a technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemben alakítja át a hétköznapi munkavégzést, amivel a dolgozóknak fel kell tudniuk venni a lépést, ezért a vállalatoknak – és a dolgozóknak is – elemi érdeke, hogy képbe kerüljenek napjaink legújabb tendenciáival. A Yettel Magyarországnál a Learning Week névre keresztelt programsorozat hivatott a dolgozók egyéni fejlődését támogatni.
A Mol Dunai Finomítójában hivatalosan is megnyílt a vegyipari Tanműhely, ahol a duális képzésben résztvevő fiatalok elsajátíthatják a vegyipari szakma gyakorlati alapjait, a valóságossal megegyező elven működő berendezéseken és irányítástechnikai rendszerekkel dolgozhatnak. Számos oktatási helyszín található még a finomító területén, a diákok kémiai, csőszerelési, munkavédelmi és a meghibásodásokkal kapcsolatos ismereteket is szerezhetnek. A vállalat így reagál a hazai ipart érintő hunkaerőhiányra, és biztosítja a jólképzett munkaerő utánpótlását, de a törekvések a régió népességmegtartó erejének növelését is segíti. A Mol oktatási stratégiájának megfelelően a jövőben még tovább fogja bővíteni az elérhető szakképzések körét, és még több intézménnyel lép majd partnerségre.
Évek óta rendkívül feszes a munkaerőpiac, vannak olyan régiók, ahol 1%-hoz közeli a munkanélküliségi ráta, viszont a beruházások megvalósításához, az új külföldi befektetések elnyeréséhez rendelkezésre kell állnia az új munkaerőnek, amit viszont csak a magyar dolgozók tartalékaiból már nem lehet kielégíteni - foglalta össze a jelenlegi piaci helyzetet és a főbb kihívást Czomba Sándor egy keddi háttérbeszélgetésen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezért van szükség a külföldi vendégmunkások szabályozott bevonására, és ezt a célt szolgálja a minisztérium által beterjesztett új törvényjavaslat. Érdeklődésünkre, hogy a következő években hány tízezer külföldi dolgozó érkezhet Magyarországra harmadik országokból, pontos számot nem mondott, viszont egy viszonylag releváns sávot meg lehet határozni.
A munkavállalói jogok esetében több hiányosságot is feltárt az Eurofound magyar munkaerőpiaci környezetet felmérő kutatása. Kiemelik, hogy az uniós irányelvek egy részét nem megfelelően ültették át, kritikaként róják fel, hogy az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket és a szociális partnereket alig vonják be a döntéshozatalba. Mindeközben az országban fokozódik a munkaerőhiány, de a kormány nem tett lépéseket az ukrán menekülők bevonására a munkaerőpiacba. Eközben pedig a béreket felfalja az infláció.
A magyar munkaerőpiac évek óta jelentős munkaerőhiánnyal küzd, gyakorlatilag nem maradt mára olyan terület, ahol ne lennének betöltetlen állások százai szabadon. Az elmúlt években több jogszabály is segítette az Európai Unión kívülről érkezők munkáltatását, amely hamar meg is mutatkozott a számokon: soha annyi külföldi - több mint 70 ezer - nem dolgozott Magyarországon, mint 2022-ben. A munkaerőközvetítők szerepe megkerülhetetlen, hiszen csak rajtuk keresztül lehet koordináltan, biztos garanciák mellett akár többszáz fősre is duzzadó munkaerőt toborozni külföldön.
Nem kell már munkavállalási engedély a Paks II. projekten, illetve a Budapest-Belgrád vasútépítésen dolgozók esetén, de „a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolni” – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Ez a lazítás azzal párhuzamosan történik, hogy a kormány egy törvénytervezetet is benyújtott a parlamentnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatási kereteiről, illetve Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiadott egy közleményt is, amely az elmúlt időszak munkaügyi ellenőrzési szabályváltozásainak eredményeit mutatta be.
A magyar dolgozók 34 százalékát másodállásra kényszerítik a növekvő megélhetési költségek - idézi az RTL Híradója a Randstad munkaerő-toborzó cég legutóbbi felmérését.
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2022-ben az adóék mértéke, bár még így is a legmagasabbak között van az OECD-tagállamok között - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kedden megjelent Taxing Wages 2023 című kiadványából.
Idén is regionális vezetőket toboroz az Aldi Magyarország: azok, akik megfelelnek a kiválasztási folyamaton, 5-6 boltot irányítanak majd, a terület átvétele után bruttó 1,2 millió forintos havi fizetésért. A részletekről Kulcsár Dénest, az áruházlánc ügyvezetőjét kérdeztük.
Különleges megbízást kapott Maróth Gáspár, akit tavaly novemberben váratlanul váltottak le a védelempolitikáért és a védelmi fejlesztésekért felelős államtitkári tisztségből – vette észre a vg.hu.
Az üres álláshelyek aránya 2022 végén rekord szinten, közel 3 százalékon állt átlagosan az EU-ban. A szakemberhiány különösen az egészségügyet és az infokommunikációs (IKT) szektort sújtja – derül ki a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség, az Eurofound jelentéséből. Az egészségügyben a lakosság és a szektorban dolgozók elöregedése jelenti a nagy problémát. Az IKT-szektorban tapasztalható munkaerőhiányhoz nagyban hozzájárul az úgynevezett skills mismatch jelensége, amely az adott munkakörhöz szükséges szaktudás és az állásra jelentkezők tényleges készségei közötti eltérést írja le. Az európai gazdaság zöld és digitális átalakulási folyamatában ugyanis egyre több olyan új szaktudásra, készségekre van szükségük a cégeknek, amivel az oktatási, képzési rendszer nehezen tud lépést tartani.
Megjelent a Randstad Workmonitor 2023-as kutatása, ami számos izgalmas munkaerőpiaci trendet, adatot tárt fel a világ 34 országából. A kutatás apropóján a hazai munkaerőpiac jövőjéről és a kormány által szükségesnek tartott 500 ezer új munkavállalóról is kérdeztük a Portfolio Heti podcastjében Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatóját.
A Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében 19 vármegyéből 19 kézbesítő adott át petíciót a vállalat vezérigazgatójának, amelyben érdemi tárgyalást, elfogadható béremelési ajánlatot sürgetnek; a benyújtott petíciót a Magyar Posta vezérigazgatója átvette - közölte a Postás Szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
Ausztrália nemcsak a sportvilág elitjének része, de gazdasága is az egyik legnagyobb a világon. A kontinens bővelkedik... 
Ha jövőre lesz a kincstár kínálatában olyan lakossági állampapír, amellyel 7-8 százalék hozam realizálható...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi a hasonlóság a DM és a bankok között? Szerintem semmi, de egy érdekes...
Az évtized végére a megújuló energiaforrások már a világ villamosenergia-termelésének a felét adják majd - rögzítette...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
