Kobotok, ingyen vitaminok és táplálékkiegészítők, napi háromszori, ingyenes étkezés, bérelőleg, saját buszjárat, órákon belül megtett állásajánlat – szinte mindent bevetnek a kékgallérosok után ácsingózó cégek, hogy magukhoz csábítsák és megtartsák a fizikai munkakörökben dolgozókat. Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt nincs is más választásuk: újra a dolgozók diktálnak a munkaerőpiacon.
„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogi értelmezési tájékoztatót tesz közzé a munkaidőkeret jogszerű alkalmazása, a munkabér elszámolások törvényessége érdekében” – jelentette be Bodó Sándor. Az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében rendkívüli célvizsgálatot indít 2021. október 18-tól.
A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten. Bodó Sándor hozzátette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az elmúlt időszakban érkezett piaci visszajelzéseket figyelembe véve módosította a képesítési követelmények rendeletét azért, hogy 2021. október 13-tól a konyhai, valamint a cukrászati tevékenységekben csak a szakmai felügyeletet ellátó személynek kelljen képesítéssel rendelkeznie.
Megegyezett a jövő évi 9 százalékos béremelés részleteiről a Magyar Posta vezetése és a két legnagyobb postai szakszervezet, a béremelésen túl a minimum 15 éves munkaviszonnyal rendelkezők egyszeri bérjellegű kifizetést is kapnak - tájékoztatta a Magyar Posta Zrt. kedden az MTI-t.
Január elsejétől 20 százalékkal emelkedik a szociális szektorban dolgozók fizetése - ismételte meg Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli bejelentését az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók európai alkalmazását lehetővé tevő, megújított kék kártya irányelvet, ami uniós remények szerint segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.
Elsőként a nagy tanácsadó cégek közül az Egyesült Államokban, a PwC megengedte az ügyfelekkel foglalkozó az összes, mintegy 40 ezer alkalmazottjának, hogy tartósan otthonról dolgozzanak teljes munkaidőben, illetve onnan, ahonnan csak akarnak. Cserébe havonta legfeljebb három alkalommal kell bemenniük az irodába olyankor, amikor fontos csapatmegbeszélések, ügyféltalálkozók, vagy irodai tanulási programok vannak. A legalább 10-15 ezer embert érdeklő kedvező felajánlás árnyoldala, hogy ha alacsonyabb megélhetési költségű helyre költözik (onnan dolgozik) az alkalmazott, akkor ehhez igazodva a fizetése is csökkenhet.
A válság előtti szint közelébe, 250 ezer főre süllyedt az álláskeresők száma Magyarországon, mégsem mondhatjuk, hogy minden probléma megoldódik a munkaerőpiacon, ami a munkanélküliséget illeti. Az álláskeresők fele semmilyen pénzbeli ellátást nem kap, és egyre nagyobb részük számít tartós álláskeresőnek. Az egy éven túli álláskeresők száma ma már megközelíti a 100 ezret. Ők olyan hosszú időre szorulnak ki a munkapiacról, hogy megkopik a tudásuk és elveszítik a reményüket, hogy állást találjanak: minél tovább munkanélküli valaki, annál kisebb esélye lesz az elhelyezkedésre.
Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.
Idén nyáron, június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, és meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet is.
A minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső munkavállalók döntő része, 80–85 százaléka a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentéséből.
A munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 351 ezerre emelkedett a szeptember 18-ával zárult héten, ami 16 ezerrel haladja meg az egy héttel korábbi 335 ezres értéket. Elemzők csökkenésre, 320 ezres értékre számítottak. Ezzel együtt is már a kilencedik egymást követő héten állt 400 ezer alatt az új segélykérők száma, bár még mindig jócskán meghaladja a 200 ezer és 250 ezer közötti értéket, amelyet egy egészséges munkaerőpiaccal összhangban állónak tekintenek elemzők.
Újra emelkedtek a menedzseri fizetések a koronavírus-járvány okozta visszaesés után Magyarországon. A középvezetői bérek ismét bruttó 1 millió forintnál kezdődnek a legtöbb szektorban, azonban az egyes iparágakat nagy különbség jellemzi – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2021 című kiadványából, amely szerint az általánossá váló munkaerőhiány elérte a közép- és felsővezetői pozíciókat is.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Bár a bértárgyalásokon a minimálbér kapja a kitüntetett figyelmet, valójában sokkal nagyobb a gazdasági jelentősége a garantált bérminimumnak, ami jövőre 260 ezer forintra emelkedhet - írja Nagy Márton a Világgazdaságban. A miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a munkáltatók által javasolt 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél egy kisebb kompenzáció indokolt.
"A minimálbér mellett a garantált bérminimum és a bérajánlás egyenlő mértékben és azonos ütemben, vagyis egy lépcsőben való emeléséről is meg kell állapodni" – figyelmeztet a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek elnöke egyáltalán ne tekinti lezártnak a tárgyalásokat. Szerinte még csak most jön a neheze.
Elindultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - közölte napközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio úgy értesült a tárgyalásokról, hogy a bruttó 200 ezres minimálbér már "kőbe van vésve", a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek.
Kritikus szakaszhoz értek a 2022-es minimálbérrel kapcsolatos hazai fejlemények. Egyre biztosabb, hogy 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér jövőre, erről már a jövő héten egyeztetnek Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. Közben az is eldőlni látszik, hogy a kormány hogyan kompenzálja a nagy béremelés miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokat. Ennek kapcsán bemutatjuk, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér esetén mennyi marad a dolgozók zsebében és ez mennyivel lehet több az idei évhez képest.
A munkavállalók elkötelezettségének erősítése az egyik legjobb befektetés, amit egy vállalat a saját háza táján megtehet. Mégis az látható, hogy erre nem áldoznak eleget a cégek, vagy hamvába holt kísérletekkel próbálkoznak. A HR-esek azonban meghatározhatnak olyan középtávú célokat, amik befuthatók, és a hosszú távú stratégiai célok irányába mozgatják a vállalatokat - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
