Munkásszálló építésére 263 millió forint vissza nem térítendő kormányzati támogatást kapott Mórahalom önkormányzata, a teljes beruházás összköltsége 441 millió forint - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az első negyedévhez képest 2 százalékkal, míg éves összehasonlításban 17 százalékkal nőtt 2017 második negyedévében a fizikai munkások átlagos órabére Magyarországon - derült ki Trenkwalder elemzéséből. Ehhez képest a BDO Magyarország felméréséből kiderült, hogy a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelései még mindig csak az inflációt követik le, ami jelentős fluktuációhoz vezet, hiszen azzal magasabb béremelést tudnak elérni a munkavállalók.
Egyelőre nem segített a munkaerőhiányon sem a magán-, sem az állami szektorban a bérrendezés, ezért egyre több vállalat úgynevezett toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni, a MÁV-nál például 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, akinek sikerül új munkavállalót beszerveznie a vasúttársasághoz - írta a Magyar Idők hétfőn.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
Avagy kik lehetnek az új, poszt-reneszánsz polihisztorok? Mostanában nagyon sok és sokféle prognózis jelenik meg az automatizáció és a robotika témakörében, miközben még konszenzus sincs a közgazdászok közt arról, hogy tulajdonképpen mire is lehet számítani. Az Eurofound, az EU egyik, a munka világával foglalkozó kutatóintézete maga ismeri el egy májusi elemzésében (Living and working in Europe 2016), hogy egyelőre megbecsülhetetlen a technológia közeljövőbeli hatása a foglalkoztatásra.
Az elmúlt hónapokban több ezer külföldi vendégmunkás továbbállt Magyarországról, miután a cégek betanították őket. A harmadik országbeli vendégmunkások a magyar képzésről kapott igazolással könnyebben jutnak munkavállalási engedélyhez Nyugat-Európában - számolt be az RTL Híradó.
2017 első öt hónapjában 9,5 százalékkal magasabb volt a nettó reálbér Magyarországon, mint tavaly ugyanekkor. Ha csak a versenyszektort nézzük, ott 7,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek, míg a költségvetésnél 13,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek idén.
Eddig legfeljebb 10 ezer harmadik országbeli, elsősorban ukrán vendégmunkás érkezhetett hazánkba, azonban gondot jelent, hogy közülük sokan tovább mennek Nyugat-Európa felé, miután Magyarországon megkapták a munkavállalási engedélyüket - írja a Magyar Idők.
A turizmusiparág mintájára az országosan kötelező bérminimumnál jóval magasabb fizetésekről állapodna meg a kiskereskedelmi szektor szakszervezeti oldala. A munkaadó oldal szerint a kormány segítsége nélkül erről nem fognak tudni megállapodni - írja a Magyar Idők.
Az elmúlt hónapokban 10 500 vendégmunkás kapott munkavállalási engedélyt a magyar hatóságoktól - árulta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az RTL Klub Híradójának. A miniszter hozzátette: a kvóta 59 ezres nagyságrendű, tehát messze nincs kihasználva.
Idén év eleje óta figyelhető meg, hogy a szerkezetépítési szakmunkákban külföldi cégek jelentek meg Magyarországon, alkalmazottaikkal egyetemben - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Csehországban folyamatosan emelkedik, és idén márciusban már meghaladta a félmilliót a tartósan az országban élő külföldi állampolgárok száma. A cseh cégek kifejezetten támogatják a kelet-európaiak bevándorlását, hiszen a cseh gazdaság is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A munkavállalás megkönnyítésével a magyar kormány is igyekszik idecsalni a régiós munkaerőt, ám hozzánk egyelőre nem igazán jönnek.
Közel 12 000 diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga - írja a Magyar Hírlap.
Januártól az országosan kötelező bruttó 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá - írja a Magyar Idők.
Mintegy 6000 önkormányzati dolgozó nem veszi fel a munkát ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz településén. A tiltakozáshoz nemcsak kistelepülések csatlakoztak, hanem Csongrád és Nógrád megyeszékhelye, továbbá három fővárosi kerület is. Budapest XIII., XVI. és XIX. kerületében is munkabeszüntetéssel küzdenek a dolgozók a béremelésért - írja a Népszava.
Június óta a szomszédos országokból érkező, nem uniós állampolgárok, vagyis az ukránok és a szerbek a kijelölt hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. De melyek ezek a foglalkozások?
Az egészségügyi szakellátás minőségének javítása és az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány enyhítése érdekében mesterképzés indul három vidéki egyetemen diplomás szakápolók számára - ismertette Betlehem József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa az M1 szerdai műsorában.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint a kiskereskedelmi dolgozók egy része már nem csak a létszámhiány miatt fordulna segítségért a kormányhoz, hanem azt is kérnék, hogy vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés tilalmának ismételt bevezetését.
A Magyar Államkincstár dolgozóinak bére két lépésben 25-25 százalékkal, míg a vízügyi igazgatóságokon dolgozóké 15-15 százalékkal emelkedik - írja a kormányközeli Magyar Idők, amely szerint a bérfelzárkóztatásból eddig kimaradt közalkalmazottak és köztisztviselők fizetésemelésének kérdése is rendeződhet. A hétfői sztrájkot eddig csak a kincstári dolgozók fújták le, de ma a vízügyesek is csatlakozhatnak hozzájuk.