Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Mit jelent a kiégés?
A kiégés egy komplex fogalom, mely jelenthet fizikai, mentális és érzelmi kimerülést is. A hosszú ideig fennálló stresszre adott, nem tudatos válaszreakció, ami a motiváció csökkenéséhez, kiüresedéshez, de akár depresszióhoz vagy öngyilkossághoz is vezethet.
Általában lassan, tudattalanul alakul ki és több fázisa is van. Egy bizonyos szint után pedig nem csupán egyéni problémáról beszélhetünk: komoly következményeket okozhat a munkavégzés minőségében és a közvetlen környezetünkben.
A kiégés szintjei:
- Jellemző a motiváció és sikerorientáltság, de valamiért mégsem tudunk megfelelni a saját magunk által támasztott, vagy a munkáltatói elvárásoknak.
- Túlzott munkavégzéssel próbáljuk teljesíteni a célokat, emiatt eltolódik a hangsúly és a munka kerül a középpontba a magánélet rovására.
- Csökken a motiváció, miközben a leterheltséghatására bezárkózunk, majd cinizmus és szarkazmus jelenik meg a viselkedésünkben.
- Kiüresedés érzése, elidegenedés a környezetünktől és önmagunktól, de még mindig tagadjuk a valós problémákat.
- A lehangoltság általános állapottá válik, mindent áthat, majd megtörténik az összeomlás.
Mi befolyásolhatja a kiégés kialakulását a munkahelyen?
A mentális egészség és személyiség szerepe
A kiégés nem mindenkit veszélyeztet ugyanannyira. Jelentős különbségek vannak a munkaköri sajátosságokat tekintve, ahogyan az egyéni tényezők is más-más szerepet játszhatnak a kialakulásában. Nem mindegy például, hogy az adott munkakörben mennyire kell más emberekkel együtt dolgoznunk, mennyire elvárás az, hogy mások érzelmi állapotát felismerjük és arra tekintettel legyünk, empátiával forduljunk feléjük. Sokkal inkább veszélyeztetett az a munkavállaló, akinek állandó feladata az ügyfelek, kliensek igényeinek kiszolgálása.
Vannak továbbá olyan viselkedésbeli és személyiségjegyek is, amik befolyásolhatják a kiégés kialakulását, szintjét. Ilyenek például az önismereti hiányosságok, a tökéletességre való törekvés, gyenge asszertivitási és kommunikációs készségek, határtartási nehézségek, kevés vagy maladaptív megküzdési mód és alacsony reziliencia, vagyis alkalmazkodási készség.
Amennyiben valakinek magánéleti nehézségei vannak, az szintén kihathat a munkahelyi jóllétére. A személyes problémák, kielégítetlen szükségletek, mind befolyásolják az egyén állapotát, így könnyen összemosódhatnak a határok a munka és magánélet között, ami egyik területre nézve sem előnyös.
Sokszor a munkáltató és munkavállaló közti értékkülönbség a probléma gyökere
Kutatások szerint kulcsfontosságú, hogy a munkavállaló értékrendje összhangban legyen a munkahely kínálta értékmegélési lehetőségekkel. Azaz mennyire tudunk és szeretnénk kapcsolódni a szervezeti értékekhez, célkitűzésekhez. Lehetséges, hogy egy új munkahelyen eleinte még nem egyértelműen látjuk a közös pontokat, hiszen ezek leginkább egy ismerkedési folyamat részeként, a munkaszervezés, vagy a konkrét munkavégzés közben derülnek ki igazán. Mégis szükséges, hogy első lépésként meg tudjuk fogalmazni karriercéljainkat és a kiválasztási folyamatban a leendő munkáltatótól tájékoztatást, válaszokat kapjunk a mi terveinkre és célkitűzéseinkre reflektálva. Ezáltal sokkal hatékonyabban fel tudjuk mérni közösen, hogy hosszabb távon valóban találkozhat-e a kereslet és a kínálat.
Persze ez valójában egyáltalán nem könnyű feladat. Lehetséges, hogy még mi sem vagyunk tisztában azzal, mik a céljaink, mit szeretnénk megvalósítani szakmailag, illetve milyen lehetőségek, eszközök segíthetnek minket ebben. Ráadásul a munkáltatói oldalon sem feltétlen tisztázott minden esetben, hogy mik a szervezeti és üzleti célok, és azokat egyéni szinten hogyan tudja megragadni majd a leendő munkavállaló. Mégis törekednünk kell arra, hogy minél inkább körvonalazzuk az elképzeléseinket, és folyamatosan reflektáljunk a velünk történtekre, felismerve, ha egészen más irányba tartunk, mint amit elterveztünk.
Így védekezhetünk a kiégés ellen
Mindenki másképpen reagál a stresszre, attól függően, hogy mennyire ismeri önmagát és milyen megküzdési stratégiákkal rendelkezik. A meglévő megküzdéseink feltérképezésére és új megküzdési módszerek elsajátításában sokat segíthet, ha folyamatosan foglalkozunk az önismeretünkkel, annak fejlesztésével. Azonosítsuk az erősségeinket, fejlesztendő területeinket, határainkat. Meg kell tanulnunk nemet mondani, kiállni magunkért. Legyünk tisztában az énképünkkel és igyekezzünk egészséges önbecsülést kialakítani. Ha túlterheltek vagyunk, különösen figyeljünk oda a rendszeres feltöltődésre mind mentálisan, lelkileg és fizikailag!
Számos vizsgálat bizonyítja, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése csökkenti a fogékonyságot a munkahelyi stresszre és jótékony hatással van a munkahelyi eredményességre. Az érzelmi intelligenciánk mértékétől függ, hogy mennyire vagyunk képesek a saját és mások érzéseinek felismerésére, megkülönböztetésére, megértésére, továbbá az érzelmeink szabályozására. Minél többet foglalkozunk tehát a fejlesztésével, annál inkább profitálhatunk belőle – nem csupán a szakmai életünkben, a magánéletben is! Ha úgy érezzük, hogy ebben segítségre szorulunk, kérjük bátran szakember segítségét.
Ne feledjük: minél inkább tisztában vagyunk önmagunkkal, annál nagyobb az esélyünk, hogy időben felismerjük a kiégés jeleit magunkon!
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
