Január elsejétől 20 százalékkal emelkedik a szociális szektorban dolgozók fizetése - ismételte meg Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli bejelentését az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók európai alkalmazását lehetővé tevő, megújított kék kártya irányelvet, ami uniós remények szerint segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.
Elsőként a nagy tanácsadó cégek közül az Egyesült Államokban, a PwC megengedte az ügyfelekkel foglalkozó az összes, mintegy 40 ezer alkalmazottjának, hogy tartósan otthonról dolgozzanak teljes munkaidőben, illetve onnan, ahonnan csak akarnak. Cserébe havonta legfeljebb három alkalommal kell bemenniük az irodába olyankor, amikor fontos csapatmegbeszélések, ügyféltalálkozók, vagy irodai tanulási programok vannak. A legalább 10-15 ezer embert érdeklő kedvező felajánlás árnyoldala, hogy ha alacsonyabb megélhetési költségű helyre költözik (onnan dolgozik) az alkalmazott, akkor ehhez igazodva a fizetése is csökkenhet.
A válság előtti szint közelébe, 250 ezer főre süllyedt az álláskeresők száma Magyarországon, mégsem mondhatjuk, hogy minden probléma megoldódik a munkaerőpiacon, ami a munkanélküliséget illeti. Az álláskeresők fele semmilyen pénzbeli ellátást nem kap, és egyre nagyobb részük számít tartós álláskeresőnek. Az egy éven túli álláskeresők száma ma már megközelíti a 100 ezret. Ők olyan hosszú időre szorulnak ki a munkapiacról, hogy megkopik a tudásuk és elveszítik a reményüket, hogy állást találjanak: minél tovább munkanélküli valaki, annál kisebb esélye lesz az elhelyezkedésre.
Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.
Idén nyáron, június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, és meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet is.
A minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső munkavállalók döntő része, 80–85 százaléka a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentéséből.
A munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 351 ezerre emelkedett a szeptember 18-ával zárult héten, ami 16 ezerrel haladja meg az egy héttel korábbi 335 ezres értéket. Elemzők csökkenésre, 320 ezres értékre számítottak. Ezzel együtt is már a kilencedik egymást követő héten állt 400 ezer alatt az új segélykérők száma, bár még mindig jócskán meghaladja a 200 ezer és 250 ezer közötti értéket, amelyet egy egészséges munkaerőpiaccal összhangban állónak tekintenek elemzők.
Újra emelkedtek a menedzseri fizetések a koronavírus-járvány okozta visszaesés után Magyarországon. A középvezetői bérek ismét bruttó 1 millió forintnál kezdődnek a legtöbb szektorban, azonban az egyes iparágakat nagy különbség jellemzi – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2021 című kiadványából, amely szerint az általánossá váló munkaerőhiány elérte a közép- és felsővezetői pozíciókat is.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Bár a bértárgyalásokon a minimálbér kapja a kitüntetett figyelmet, valójában sokkal nagyobb a gazdasági jelentősége a garantált bérminimumnak, ami jövőre 260 ezer forintra emelkedhet - írja Nagy Márton a Világgazdaságban. A miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a munkáltatók által javasolt 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél egy kisebb kompenzáció indokolt.
"A minimálbér mellett a garantált bérminimum és a bérajánlás egyenlő mértékben és azonos ütemben, vagyis egy lépcsőben való emeléséről is meg kell állapodni" – figyelmeztet a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek elnöke egyáltalán ne tekinti lezártnak a tárgyalásokat. Szerinte még csak most jön a neheze.
Elindultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - közölte napközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio úgy értesült a tárgyalásokról, hogy a bruttó 200 ezres minimálbér már "kőbe van vésve", a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek.
Kritikus szakaszhoz értek a 2022-es minimálbérrel kapcsolatos hazai fejlemények. Egyre biztosabb, hogy 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér jövőre, erről már a jövő héten egyeztetnek Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. Közben az is eldőlni látszik, hogy a kormány hogyan kompenzálja a nagy béremelés miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokat. Ennek kapcsán bemutatjuk, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér esetén mennyi marad a dolgozók zsebében és ez mennyivel lehet több az idei évhez képest.
A munkavállalók elkötelezettségének erősítése az egyik legjobb befektetés, amit egy vállalat a saját háza táján megtehet. Mégis az látható, hogy erre nem áldoznak eleget a cégek, vagy hamvába holt kísérletekkel próbálkoznak. A HR-esek azonban meghatározhatnak olyan középtávú célokat, amik befuthatók, és a hosszú távú stratégiai célok irányába mozgatják a vállalatokat - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
Egy hét múlva, azaz szeptember 14-én lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülése, ahol természetesen a központi téma a jövő évtől várható minimálbér összege lesz - tudta meg a Portfolio.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A fórumon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek, akik eltérő állásponton voltak a béremelés mértéke és ütemezése kapcsán.
A 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.
Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.
Akár már szeptember utolsó hetében, de legkésőbb október első napjaiban elkezdődnek a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – jelezte a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az lesz a tárgyalások tétje, hogy 2022-ben eléri-e a minimálbér a kétszázezer forintot, a bérminimum pedig a 260 ezer forintot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott, pénteken megjelent interjúban azt rögzítette, hogy az infláció megugrása miatt még a 200 ezres minimálbér is kevés lenne.
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
Kipécézte Lengyelországot a piac, pedig ennek fundamentális oka nincs. Európa rendkívül olcsó, az Egyesült Államok... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Ma egy 25 éves játékos akár több percet tölthet a pályán, mint korábban egy 30 feletti veterán. A ’90-es...
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Amint ismert már, jövőre az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő pénzt fel lehet használni lakáscélra is, csak...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
