Egy hét múlva, azaz szeptember 14-én lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülése, ahol természetesen a központi téma a jövő évtől várható minimálbér összege lesz - tudta meg a Portfolio.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A fórumon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek, akik eltérő állásponton voltak a béremelés mértéke és ütemezése kapcsán.
A 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.
Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.
Akár már szeptember utolsó hetében, de legkésőbb október első napjaiban elkezdődnek a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – jelezte a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az lesz a tárgyalások tétje, hogy 2022-ben eléri-e a minimálbér a kétszázezer forintot, a bérminimum pedig a 260 ezer forintot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott, pénteken megjelent interjúban azt rögzítette, hogy az infláció megugrása miatt még a 200 ezres minimálbér is kevés lenne.
Idén júliusban és augusztusban 30 ezer nappali tagozatos diák dolgozott a Nyári diákmunka program támogatásával és az eredetileg 3 milliárd forintos költségvetési keretet két lépésben végül 3,65 milliárdra emelték - összegezte a program idei tapasztalatait Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca szombat reggeli közleményében emlékeztetett: a 2013-ban indult program kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosított több mint 23 milliárd forint támogatást.
A Covid első két hulláma alatt rengetegen veszítették el az állásukat, de a munkaerőpiaci hiány szerencsére felszívta őket. Az utóbbi hetekben pedig már őrület alakult ki a munkaerőpiacon. Mindenki embert keres, az álláshirdetések száma pont kétszerese most, mint januárban volt. Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?
Júniusban a bruttó átlagkereset 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú idő után először csökkent a keresetek vásárlóereje Magyarországon, hiszen az infláció 5% felett alakult az időszakban. Az elmúlt hónapokban lelassult a béremelkedési ütem, amit most egy statisztikai hatás is rontott. A következő hónapokban már nem kell arra számítani, hogy érdemben csökkennének a reálbérek, azonban a jelentős béremelkedés úgy tűnik, egyelőre a múlté.
Nem kérdés, hogy a hibrid- és távmunka sok cégnél az új normális. Kulcskérdés, hogy hogyan lehet úgy vezetni és úgy csapatot építeni, hogy a fizikai távolságot is áthidaló együttműködési rendszer, kommunikáció és elkötelezettség késztesse hatékony munkára a résztvevőket. Milyen vezetési „mindset” és eszközök segíthetnek?
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.
Egyre több cég és vezető ismeri el, hogy nem a jelenléten múlik az elvégzett munka minősége és mennyisége, sok munkavállaló pedig olyannyira ragaszkodik a home office lehetőségéhez, hogy akár munkahelyet is váltana. A megoldást a jól működő hibrid rendszer jelenti, ám ehhez alaposan kidolgozott keretekre van szükség, ami hosszú távon is segíti a munkavállaló és a munkáltató közötti partneri viszony erősödését.
„Ágazati bértámogatás a COVID–19 járvány munkaerőpiaci hatásainak kezelésére” címmel jelenik meg most augusztusban 84 milliárd forintos keretösszeggel egy kiemelt EU-pályázat – derül ki egy friss kormányhatározatból, ami egy minapi brüsszeli támogatási döntéssel függ össze. Bár erre sok cégvezető szeme felcsillanhat, de fontos rögtön hozzátenni, hogy ez várhatóan nem egy új, piaci alapú pályázati lehetőség a cégeknek, hanem a tavaly téltől idén júniusig folyamatosan meghosszabbított itthoni bértámogatási program utólagos elszámolása a kormány és az Európai Bizottság között.
Megduplázta a román kormány az Európai Unión kívülről befogadható külföldi vendégmunkások keretszámát: a szerdán elfogadott kormányhatározat szerint a hatóságok idén a tervezett 25 ezer helyett 50 ezer új munkavállalási engedélyt bocsáthatnak ki.
Soha még nem volt annyi meghirdetett üres állás az Egyesült Államokban, mint az idén júniusban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete hétfőn publikált jelentése alapján.
A korábbi hónapokhoz képest alacsonyabb ütemben, éves alapon 8,5%-kal nőttek a keresetek májusban Magyarországon. A szokásos 9-10 %-os tempótól való eltérést a bérdinamika versenyszektorban megfigyelt csökkenése okozta: ezen a területen 6,7%-os volt a bérnövekedés. Az 5% feletti infláció ennek nagy részét el is tüntette: a vállalati szektor reálbéremelkedése 1,5%-ra csökkent, ami sok éve a legalacsonyabb érték.
Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Már több mint 23 ezren vesznek részt a Nyári diákmunka programban országszerte, a járási és kerületi hivatalok továbbra is várják a jelentkezőket - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán szombaton.
Varga Mihály pénzügyminiszter hat pontban foglalta össze a Kárpát-medencében és a Közép-Kelet-Európa országaiban a következő években várható gazdasági folyamatokat és összességében a gyors és sikeres újraindítás kilátását emelte ki – derül ki a tárca közleményéből.
A vállalatok többsége idén legfeljebb az infláció mértékével emelné a béreket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint. A cégek 30%-a nem változtatna a béreken, míg 35% legfeljebb 5%-kal emelné.
Már az első héten a húszezret közelítette a program támogatásával munkába állt nappali tagozatos diákok száma, így a kiemelt érdeklődésre tekintettel az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 400 millió forinttal megemelte a kormány - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerda reggel a tárca által küldött közleményben.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
