Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott.
Az előzetesen várt 49 ezer helyett 174 ezerrel nőtt az amerikai magánszektor foglalkoztatottsága januárban – derül ki a szerdán közölt ADP indexből.
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent és február 3-tól hatályba lép az a kormányrendelet, amelynek célja, hogy végre gyors és hathatós segítséget nyújtson a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóiparnak és a turizmusnak.
Magas maradt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámában. A decemberi adatok mélyére nézve azonban nagyon rossz hónapon vagyunk túl munkaerőpiaci szempontból.
A koronavírus-járvány második hullámának közepén, tavaly decemberben is erős maradt a hazai munkaerőpiac a KSH adatai alapján. A foglalkoztatottak száma 4,5 millió volt, ami alig 14 ezer fővel marad el az egy évvel korábbi szinttől. A 2020-as utolsó negyedévben 4,48 millió foglalkoztatott volt, 37 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatottaktól és külföldön dolgozóktól megtisztítva (hazai elsődleges munkaerőpiac) viszont a válság előtti szinten van a foglalkoztatás.
A külföldi egyetemek rengeteg magyar fiatalt vonzanak, sokan gondolják úgy, hogy a külföldön megszerzett diploma jobb munkalehetőségeket tartogathat számukra. Becslések szerint jelenleg is több mint tízezren tanulnak valamilyen határon túli felsőoktatási intézményben. Ugyanakkor ma már magyarországi egyetemeken is lehetőség van idegen nyelvű képzést végezni, nemzetközi tapasztalatra is szert lehet tenni, sőt, lehetőség van arra is, hogy valaki a magyar egyetemének képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is elvégezze, ezzel egyszerre két oklevelet szerezve. Vajon a külföldi egyetem automatikusan azt is jelenti, hogy jobb képzést nyújt, mint a magyar? És mégis, milyen nemzetközi lehetőségei lehetnek azoknak, akik magyar egyetemet választanának? Ennek jártunk utána.
A koronavírus-járvány hatására tartós változásokra számítanak a foglalkoztatásban a magyar munkavállalók, akik egyre fontosabbnak tartják a munkahelyük biztonságát, amelyért áldozatokra is hajlandóak, ám a többség ennél is előbbre helyezi a bérszínvonal megőrzését - derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából.
Joe Biden elnöki hivatalának első hetén eltörölte Donald Trump intézkedéseinek nagy részét, hétfőn viszont aláírta a „Buy American” rendeletet, mellyel lényegében Trump feldolgozóipart támogatni szándékozó rendelkezéseit erősítette meg. Joe Biden többször is kritizálta elődjét amiatt, hogy túl sok kiskaput hagyott az intézkedéseivel és nem tudott velük érdemi változást elérni, de kérdés, hogy Biden rendelete mennyire tudja felrázni az amerikai feldolgozóipart, hiszen az állami intézmények már most is 97%-ban amerikai cégektől vásárolnak. Bármi is legyen az intézkedés közvetlen hatása, erős üzenet Biden részéről az, hogy Amerika protekcionista hozzáállása nem tűnik el teljes egészében Donald Trump távozásával.
Kilenc hónap alatt visszaszerezte a koronavírusban elvesztett vagyonát a világ 1000 leggazdagabb embere az Oxfam friss becslései szerint, miközben ugyanez a művelet a világ szegényebbik részének évtizedekbe kerülhet – számol be a hírről a CNBC.
A héten tartja idei első kamatdöntő ülését az MNB, de meglepetésnek számítana, ha a jegybank módosítana a kamatszinteken. A héten ezen kívül megismerjük az Egyesült Államok és az eurózóna fontos gazdaságainak negyedik negyedéves teljesítményét, Magyarországon pedig a kereseti, demográfiai és munkaerőpiaci statisztikákat decemberből.
A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
Az elmúlt hetekben (hónapokban) számos médium adott hírt a Dunaferrt érintő nehézségekről, amelyhez mindenképpen kapcsolódik egy nyilvánvaló a tény: ha a gyár gondban van, annak nagyon komoly hatása lesz Dunaújvárosra és közvetlen térségére. A következő hónapok talán legjelentősebb kérdése, hogy a város és térségének gazdasága továbbra is építhet-e a gyárra, vagy adott esetben olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket az ózdi vagy diósgyőri vas- és acélgyártás fokozatos eltűnése okozott az elmúlt évtizedekben.
2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?
Jelentősen, a várakozásokat messze meghaladó mértékben emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten, jelezve, hogy romlik a munkaerőpiaci helyzet, mivel a koronavírus-járvány gyors terjedése egyre több étterem és más vállalkozás tevékenységében okoz zavarokat.
Akár két-három évbe is telhet a kilábalás Matolcsy György jegybankelnök szerint, ezért a szükséges lépéseket most kell megtenni a munkaerőpiacon, a beruházások terén. Ha nem lesz teljes költségvetési egyensúly, akkor az MNB elnöke szerint az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság.
Az Egyesült Államokban (a mezőgazdaságon kívüli szektorokban) decemberben 140 ezer munkahely szűnt meg, ami kedvezőtlenebb az elemzői várakozásoknál. A munkanélküliségi ráta mindeközben 6,7%-on stagnált.
A novemberi jelentős növekedés után csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban. Az elemzők a növekedés lassulására számítottak, így a friss adat negatív meglepetést okozott.
Novemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 496 ezer fő volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban és 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 476 ezer fő volt, 41 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakinál, derült ki a KSH adataiból. Szeptember és november között összességében stabilitás jellemezte a hazai munkaerőpiacot.
Súlyos gazdasági következményeket és csődhullámot vár a második járványvédelmi zárlattól Németországban a DIW gazdaságkutató intézet elnöke.
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
