Meglódult árak, bezárt benzinkutak, növekvő áruhiány, kényszerű adóemelés és csökkenő támogatottság a járványkezelésben egyaránt sújtja a brit kormányt, amely vasárnap úgy döntött, hogy katonák és külföldi munkavállalók ideiglenes alkalmazásával próbál úrrá lenni a helyzeten - írja cikkében az Infostart. A helyzethez kis mértékben a járvány, nagyobb mértékben a Brexit utóhatásai járultak hozzá.
Idén nyáron, június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, és meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet is.
A magyar gazdaság az idei első félév végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző későbbre várt. Mivel a gazdasági helyreállás gyorsabban következett be, ebből a szempontból nem meglepő a munkapiaci statisztikák mostani javulása sem. Ahogyan korábban a romlás, az újranyitást követő javulás sem feltétlenül a munkanélküliség ráta változásában, hanem ismét csak az aktivitási ráta elmozdulásaiban mutatkozott meg. A gazdaság magához térésével párhuzamosan számos szektorban pedig ismét megjelent a munkaerőhiány. De mit várhatunk a jövőben?
Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.
Az elmúlt hónapokban két gazdasági alapfolyamat is másképp alakult Magyarországon, mint ahogyan azt várni lehetett- legalábbis ezt mutatták a hivatalos statisztikák. A bérek a javuló munkaerőpiaci környeztet ellenére alacsonyabb növekedési pályára álltak, a kiskereskedelmi forgalom pedig stagnálásba váltott, ami a fogyasztási kedvről mutatott kedvezőtlen képet. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bemutatott Inflációs jelentése e két furcsa jelenséget tette érthetőbbé. A válasz röviden: nem úgy van, ahogyan az elsőre látszik.
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
A munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 351 ezerre emelkedett a szeptember 18-ával zárult héten, ami 16 ezerrel haladja meg az egy héttel korábbi 335 ezres értéket. Elemzők csökkenésre, 320 ezres értékre számítottak. Ezzel együtt is már a kilencedik egymást követő héten állt 400 ezer alatt az új segélykérők száma, bár még mindig jócskán meghaladja a 200 ezer és 250 ezer közötti értéket, amelyet egy egészséges munkaerőpiaccal összhangban állónak tekintenek elemzők.
Későbbre, 2022 második felére érhető el a 3%-os inflációs cél - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből. A gazdasági kitekintőnek tulajdonképpen ez az egyetlen kellemetlen üzenete, az MNB szakértői a korábban vártnál is gyorsabb gazdasági növekedést, lendületes fogyasztás- és beruházásbővülést jeleznek előre.
Bár a bértárgyalásokon a minimálbér kapja a kitüntetett figyelmet, valójában sokkal nagyobb a gazdasági jelentősége a garantált bérminimumnak, ami jövőre 260 ezer forintra emelkedhet - írja Nagy Márton a Világgazdaságban. A miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a munkáltatók által javasolt 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél egy kisebb kompenzáció indokolt.
Közzétették az Egyesült Államokban az augusztusi kiskereskedelmi adatokat, amelyekből az látszik, hogy az amerikaiak aktívabban költöttek, mint az előző hónapban. Ez azért meglepő, mert sok elemző épp visszaeséstől tartott az új járványhullám felfutása miatt.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma Magyarországon, amivel párhuzamosan a jelentkezések is látványosan gyarapodtak. A fiatal munkavállalók által leginkább előnyben részesített kategóriák az elmúlt 3 év során megváltoztak.
Már hatodik alkalommal váltak elérhetővé a munkaerő mobilitását elősegítő „Munkásszállások kialakítása” program forrásai – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a legújabb kiírás keretében több mint 10 milliárd forintra nyújthatnak be pályázatot a vállalkozások, az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok.
A várva-várt gazdasági újraindulás és a járványban elgyötört magyar társadalom felrázásának lendülete idén magával ragadta a bértárgyalások megszokott rendszerét is. A legkisebb kötelező bér konkrét mértékéről már a nyár folyamán széles körű társadalmi egyeztetés folyt és ennek - a nemzeti konzultációnak - az eredményei a napokban váltak ismertté: a válaszadók elsöprő többségének véleménye alapján Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni, konkrétan 200 ezer forintra kell azt emelni!
A Financial Times idén is összeállította a legjobb menedzsment képzéseket listázó nemzetközi rangsorát, amelyen a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és szervezés mesterképzési programja is helyet kapott.
Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt.
Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.
Bár a Morgan Stanley továbbra is optimista a gazdaság kilátásaival kapcsolatban, ez nem akadályozta meg a befektetési bankot, hogy az amerikai részvénypiac közelgő korrekciójára figyelmeztessen. A a Morgan Stanley Wealth Management befektetési igazgatója szerint a legaggasztóbb körülmények most a koronavírus okán kórházban ápolt betegek számának növekedése, a zuhanó fogyasztói bizalom, az egyre magasabb kamatlábak és a jelentős geopolitikai kockázatok lehetnek.
Többnyire negatív hangulatú kereskedést láthatunk Európában - az Eurostat egyébként nemrég tette közzé a második negyedéves GDP részletes adatait, a statisztikai hivatalok inkább többnyire felfelé módosították a számokat, azaz az európai gazdaság teljesítménye még az első becsléshez képest is kedvezőbben alakult. A magyar tőzsde bár komoly mínuszban kezdte a napot, röviddel a nyitás után javítani tudott és új történelmi csúcsra ugrott a BUX index, elsősorban a midcapek remek teljesítményének köszönhetően. A késődélutáni órákban jócskán alábbhagyott a lendület a magyar tőzsdén is, többek között a 4iG mélyrepülésének is köszönhetően kisebb lefordulást láthatunk a BUX indexnél. A tengerentúli tőzsdéken kifejezetten rossz hangulatú piacnyitást láthatunk, a tech-túlsúlyos Nasdaq azonban pozitív tartományban kezdte a napot.
A minőségi oktatás elengedhetetlen része az élményszerű tanulmányok biztosítása, hogy izgalmas kihívásokat kaphassanak a diákok, komoly problémákon dolgozhassanak, a tanulás interaktív, , elméletileg megalapozott, gyakorlatorientált legyen. Ez akkor kivitelezhető, ha egy oktató egyidejűleg kevesebb diákkal foglalkozik. Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese a Portfolio-nak elmondta, dolgoznak azon, hogy a jövőben kisebb csoportokban tanulhassanak, nagyobb figyelmet kapjanak az egyetem hallgatói, épp ezért új oktatási módszereket vezettek és vezetnek be a jövőben. A cél, hogy a következő években elérjék a tizenkettő-tizenhárom az egyhez körüli hallgató-oktató arányt.
A növekedés szerkezetének kell megváltoznia.
A Mindset Pszichológia szakértőjének cikke.
Már az orvosok ellátását is érinti az erőforráshiány.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
