A Fednek megfontoltnak kell lennie a kamatemeléssel kapcsolatban - mondta Mary Daly, a San Francisco Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozó testületén belül láthatóan nincs egység a kamatemelés mértékével és mennyiségével kapcsolatban.
A rugalmas irodaterületeket üzemeltető New Work új "Space in the Cloud" (iroda a felhőben) szolgáltatást vezet be, amely nemcsak az új és meglévő bérlőknek segít kiadást csökkenteni, hanem lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasabban és az ESG szempontoknak megfelelően irányítsák munkaerő-állományukat.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Ahogy ez várható volt, az Ottawát megbénító, kötelező oltatás ellen tüntető kamionosok más országokban is tüntetéseket inspiráltak. A legnagyobb ezek közül éppen a koronavírus ellen egyik legsikeresebben védekező országban, Új-Zélandon robbant ki, ahol a fővárost, Wellingtont szállta meg a tüntető tömeg. Egyelőre a wellingtoni tüntetés még közel sem olyan intenzitású, mint az ottawai, de ez könnyen változhat.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése "határozottan, katonásan" nyomást gyakorol a magasabb keresetekre is, átlagosan két számjegyű, 10 százalék feletti növekedéssel lehet számolni az idei évre - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Megosztottak a Wall Street-i elemzők azzal kapcsolatban, hogy a részvénypiacokon látott esés vételi lehetőséget jelent, vagy még nem láttuk a piac alját. A JP Morgan elemzői amellett érvelnek, hogy a piac már beárazta a látható kockázatokat, ezzel szemben viszont a Morgan Stanley további lefelé mutatató kockázatokat lát a részvények számára.
A másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest már érezhetően kevésbé aggódnak a hazai munkavállalók a mostani állásuk esetleges elvesztése miatt. Emellett az erősödő optimizmust az is alátámasztja, hogy továbbra is rekordmagas pontszámon áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
Milyen kapcsolat van Magyarországon a helyi munkaerőpiac és az ingatlanpiac között? Rossz hír-e azoknak, akik új lakást akarnak venni a környéken, ha egy kistérségben jobban nőnek a bérek, mint máshol? Számíthatnak-e arra, hogy az ingatlanárak is hasonló mértékben növekednek majd? Ebben az írásban a területi egyensúly modellje és egy újonnan fejlesztett adatbázis segítségével keressük a választ ezekre a kérdésekre.
Az elmúlt másfél évtizedben a világgazdaság két válságot is megélt. Az első egy-két év mindig a tűzoltás és a túlélésért folytatott harc jegyében telik. A gazdaság szereplői (háztartások, kormányzat és a vállalatok) csupán ezután állnak neki a károk felmérésének és a stratégia újragondolásának. Úgy is tekinthetünk erre az időszakra, mint mikor egy hosszú, sok körös kártyaparti során a lapokat újraosztják, és a játékosoknak arra kell építeni, amit korábban kitermeltek maguknak. Hasonló sors vár a következő években a közép-kelet-európai régió országaira. A 2020 óta tartó ellátási nehézségek mellett számos olyan korszakváltás zajlik a világban, ami a transznacionális vállalatokat a korábbi stratégiájuk újragondolására ösztönözheti. Mindez a pandémia miatt ráadásul, ha nem is egy időben, ám nagyon rövid idő alatt történik meg. Ilyen körülmények között nem mindegy, hogy milyen versenyképességet építettünk ki az elmúlt évtizedekben, és milyen új versenyképességi stratégiát alakítunk ki annak érdekében, hogy lemaradásunkat ne konzerváljuk, hanem lefaragjunk belőle.
A járvány kapcsán felpörgő gyorskereskedelem az európai döntéshozatal fókuszába helyezte a platformmunkások helyzetét is. A digitális megoldásokon, appokon keresztül rugalmasan dolgozó futárok, sofőrök, fordítók jelentette foglalkoztatási forma legnagyobb hazai képviselője a foodpanda. A cég ügyvezetője egyetért a formálódó uniós szabályozás főbb céljaival, vagyis a platformmunkásoknak adható szélesebb körű juttatási csomaggal és biztosabb védőhálóval, ám úgy véli: mindez nem mehet a platformmunka legfőbb előnye, a rugalmasság rovására.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
Ausztriában különösen sok magyar dolgozik, ám a világjárvány a külföldi munkavállalásra is hatással volt. Reizer Balázs, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa vizsgálta meg, hogyan alakult a magyarok ausztriai munkavállalása. A Munkaerőpiaci Tükör 2020 című évkönyvsorozatban megjelent tanulmány szerint a 2021-es adatokat vizsgálva már olyan sok magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt. Sőt, az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden korábbi létszám csúcsot megdöntött. A kutató szerint ha a járvány miatt nem korlátozzák újra a vendéglátóipart, akkor az Ausztriában dolgozó magyarok száma már rövid távon is tovább fog emelkedni.
Kevesebb mint 250 ezer álláskereső volt Magyarországon idén januárban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. Ez rekordalacsony szintnek számít a korábbi januári adatokkal összevetve. Az adatok egyben újra rámutatnak: a vállalatok további növekedése szempontjából egyre meghatározóbb a munkaerőhiány.
Az Egyesült Államokban még soha annyian nem hagyták el a munkájukat, mint 2021 második félévében, egész pontosan 20 millióan mondtak föl munkahelyükről - derül ki a Linkedin adataiból, amit az amerikai 60 perc című műsorban idéztek. Amerikában a jelenséget már névvel is illetik, "big quit" vagy "great resignation"-nek nevezik a folyamatot, mellyel eddig még soha nem találkoztak, a munkavállalók ugyanis először saját döntésből mondanak föl tömegesen jobb pozíciók után kutatva. A jelenség rengeteg szempontból is izgalmas, mi viszont most ingatlanpiaci szemmel közelítjük meg a témát: milyen hatásai lehetnek ennek a munka világára, az irodákra és a lakásárakra?
Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 13,3 százalékra csökkent 2021-ben, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság előtti szintre mérséklődött - közölte a spanyol statisztikai hivatal (INE) csütörtöki jelentésében.
Magas szinten maradt a foglalkoztatás tavaly október és december között - és önmagában az év utolsó hónapja is erős volt -, vagyis a koronavírus-járvány 4. hulláma nem vetette vissza a foglalkoztatást. Az adatok alapján az elsődleges munkaerőpiacon rekordon van a foglalkoztatás, ami egyben azt is jelenti, hogy visszatért az ország válság előtti problémája, a munkaerőhiány.
A Vállalkozások munkaerő támogatása című programban igényelhető kormányzati vállalás összege a korábbi havi 100 ezer forintról, 150 ezer forintra emelkedik február 1-től - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Ma este ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit a Federal Reserve. Bár nagy jelentőségű változás nem várható, a közleményt és Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóját óriási várakozás övezi, hiszen a jegybanki jelzésekre kifejezetten érzékeny most a piac. Tisztázni valója ugyanis bőven van mit a jegybanknak: egyelőre nagy a homály a várható kamatemelésekkel kapcsolatban, az elnök által belengetett mennyiségi szigorításról pedig néhány utaláson kívül konkrétan semmit sem tudunk. A teljes monetáris politikai kilátások mögött pedig ott a nagy kérdés: hogy látja az inflációs folyamatokat a jegybank?