Az Apple szerdán közölte, hogy még ebben az évben emelni fogja a vállalati és kiskereskedelmi dolgozóik bérét. A lépés a kifejezetten szűkös amerikai munkaerőpiaci helyzet idején történik, emellett a munkavállalók a megnövekedett megélhetési költségekkel küzdenek.
VR-eszközökkel elvégzett távoli karbantartások, strandon készülő elemzések – pár éve ez még fel sem merült volna. Napjainkban azonban a cégek a pandémia okozta változások kapcsán, a munkaerőhiány miatt vagy a dolgozók megtartása érdekében a korábbinál jóval nagyobb teret adnak a távmunka különböző formáinak. A megkérdezett vállalatok csaknem 90 százaléka mérlegeli a távmunka bevezetését vagy már meg is valósította azt a KPMG „Current trends in remote working” című kutatása szerint.
2020 óta évről évre 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a cégek többsége is dolgozik a bérfejlesztéseiken a munkavállalóik megtartása érdekében, lekövetve az inflációt – derül ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján készített, friss jelentéséből.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Az idei évben először szervezték meg az Állami Vállalatok Humán Konferenciáját. Az esemény elsődleges célja, hogy a tudásmegosztás révén tovább erősödjön az állami vállalatok versenyképessége, munkaerő bevonzó képessége és a szféra vonzereje. A konferencia emellett választ adott arra is, hogy a közeljövőben milyen HR szakmai kihívásokra kell választ adniuk az érintett cégeknek.
Nehéz helyzetben van a jegybank, az infláció elleni harc fájdalommal járhat - mondta Jerome Powell Fed-elnök a Marketplace-nek adott interjújában. Powell az interjúban többször is kihangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az infláció mérséklése, és a múltkori üléssel ellentétben ezúttal a 75 bázispontos kamatemelést sem zárta ki.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
Az Európai Központi Banknak gyorsan kéne lépnie, és kamatot kéne emelnie a magas infláció miatt - mondta a finn nemzeti bank elnöke.
Ma bejelentették a teljes orosz olajimport tilalom tervét az EU-ban - a terv szerint az orosz nyersolajat hat hónapos távon, a finomított termékeket pedig az év végével teljességgel betiltanák az EU-ban. Többek között a fokozatosságról, az alternatív irányok biztosításának fontosságáról, illetve az uniós érdekek megvédéséről is beszélt Ursula von der Leyen, emellett az is kiszivárgott, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat. A bejelentés hatására komoly emelkedésbe kapcsolt az olaj ára, Európa tőzsdéin pedig rossz a hangulat. Ma este zajlott a Fed kamatdöntése, amelyen a jegybank 50 bázisponttal emelte a kamatot, és bejelentették a mennyiségi szigorítás megkezdését. De nem is ez tartotta lázban a befektetőket: kiderült ugyanis, hogy a Fed által elképzelt kamatpálya alacsonyabb, mint a piaci elképzelések. A felismerésre nagy felvásárlás indult a piacokon, az amerikai indexek szép nagy pluszba mentek át.
A Fed ma este minden bizonnyal 50 bázispontos kamatemelést jelent be, ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa. Ráadásul ez a lépés csak egy a sok közül: a jegybank egy erőteljes szigorítási ciklus elején van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek hol lesz a vége. Egy dolog tűnik biztosnak: a jegybank gyorsan el akarja érni a semleges kamatszintet, de hogy utána mi lesz, azt vélhetően majd a beérkező inflációs adatok fényében döntik el. Emiatt ma az sem kizárható, hogy a jegybank kommunikációja az erőteljes inflációs nyomás miatt óvatos lesz - de azért az erős üzenetre van nagyobb esély. Ezen kívül még egy ritka dolgot láthatunk ma este: a jegybank be fogja jelenteni a mérlegének leépítését. A mennyiségi szigorításról egyelőre csak annyi biztos, hogy gyors és határozott lesz. És mivel ez kifejezetten ritka jelenség, a hatásait a közgazdászok is csak találgatni tudják.
A Fed lazítani tudja majd a monetáris politikáját, ha az infláció év végére 4% alá esik - mondta Ken Griffin, a Citadel alapítója. Ha viszont marad a jelenlegi inflációs nyomás, a Fed szigorú válasza recessziót válthat ki a gazdaságban.
Tartósan magas a foglalkoztatottak száma Magyarországon: a koronavírus-válságból már kilábalt a hazai munkaerőpiac, miközben az orosz-ukrán háborúnak egyelőre nincs hatása.
A Deutsche Bank már korábban is borzolta a kedélyeket, amikor első nagybankként enyhe recessziót prognosztizált az Egyesült Államokban, ma viszont már nagy visszaesésről beszélnek - írja a CNN.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
Sokan vannak, akik idén tavasszal diplomáznak. Sokakban merülhet fel, hogyan tovább? A munkaerőpiacra érdekes kettősség jellemző: sok munkaadó szenved a munkaerőhiánytól, mert nem talál megfelelő jelölteket, miközben sokan vannak, akik hosszú ideje nem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Aki dolgozik, gyakran folyamatosan passzív álláskereső üzemmódban van, figyeli a lehetőségeket, mert valamiért nem elégedett az aktuális munkahelyével. Nem egyszerű tehát a helyzet. Ugyanakkor a versenyszférán kívül is van alternatíva: ha egy friss diplomás számára fontos a nemzetközi tapasztalat, nemzetközi kapcsolatrendszer építése, kifejezetten érdeklődik egy adott téma iránt, szereti a változatosságot, akkor jó választás lehet számára a doktori képzés. Kónya István, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint a doktorandusz-lét egyik legnagyobb előnye a függetlenség és önállóság, ráadásul a doktori fokozat megszerzése akkor is nagyon nagy előnyt ad, ha valaki nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőt: nagy nemzetközi szervezetek, tőzsdei cégek, pénzügyi elemzők is tárt karokkal várják a doktori fokozattal rendelkező munkatársakat.
Továbbra is tart az álláshirdetések számának növekedése, folyamatosan keresik az új munkavállalókat a cégek az ország minden megyéjében – mutat rá a Profession.hu első negyedéves jelentése. Intenzív növekedés leginkább Somogy, Pest és Tolna megyére volt jellemző a vizsgált három hónap során, a legkevésbé aktív Nógrád megyében is 14 százalékos növekedés mérhető.
A munkanélküliségi ráta az OECD-övezetben 2022 februárjában 5,2%-ra csökkent (a januári 5,3%-ról), és először mérséklődött a járvány előtti szint alá; a munkanélküliség elérte a legalacsonyabb szintet a felmérés 2001-es kezdete óta.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
